Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Horárik János

Index Horárik János

Horárik János, (Bán, 1808. május 19. – Besztercebánya, 1864. május 28.) szlovák származású magyar író, újságíró, római katolikus pap, az utópikus szocializmus eszméinek egyik első magyarországi terjesztője.

20 kapcsolatok: Bán (település), Besztercebánya, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, Greguss Ágost, Halle an der Saale, Ludwig Andreas Feuerbach, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Május 19., Május 28., Német nyelv, Németország, Nyitrai gimnázium, Táncsics Mihály, Ullmann család, Utópista szocializmus, 1808, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1864, 1950-es évek.

Bán (település)

Bán város Szlovákiában.

Új!!: Horárik János és Bán (település) · Többet látni »

Besztercebánya

Besztercebánya (város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye.

Új!!: Horárik János és Besztercebánya · Többet látni »

Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.

Új!!: Horárik János és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Többet látni »

Greguss Ágost

Rusz Károly metszete (1865) Greguss Ágost (Eperjes, 1825. április 27. – Budapest, 1882. december 13.) bölcseleti doktor, egyetemi tanár, esztéta, az MTA tagja, a Kisfaludy Társaság másodelnöke.

Új!!: Horárik János és Greguss Ágost · Többet látni »

Halle an der Saale

#ÁTIRÁNYÍTÁS Halle (Saale).

Új!!: Horárik János és Halle an der Saale · Többet látni »

Ludwig Andreas Feuerbach

Ludwig Andreas von Feuerbach (Landshut, 1804. július 28. – Rechenberg 1872. szeptember 13.) német materialista filozófus és antropológus, Paul Johann Anselm von Feuerbach híres ügyvéd negyedik gyermeke.

Új!!: Horárik János és Ludwig Andreas Feuerbach · Többet látni »

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

Új!!: Horárik János és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Horárik János és Magyarország · Többet látni »

Május 19.

Névnapok: Ivó, Milán + Aldvin, Alvián, Alvin, Bernarda, Bernardina, Buda, Celeszta, Celesztin, Celesztina, Dukász, Emiliána, Ivonn, Káldor, Milton, Tuzson, Vulkán, Yvonne.

Új!!: Horárik János és Május 19. · Többet látni »

Május 28.

Névnapok: Csanád, Emil + Agmánd, Ágost, Ágosta, Ágoston, Agrippa, Bod, Elmira, Germán, Kara, Karád, Karcsa, Karsa, Lucián, Perjámos, Uránia, Vilhelma, Vilhelmina, Viliam, Vilma, Vilmos.

Új!!: Horárik János és Május 28. · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Horárik János és Német nyelv · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Új!!: Horárik János és Németország · Többet látni »

Nyitrai gimnázium

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyitrai Piarista Gimnázium.

Új!!: Horárik János és Nyitrai gimnázium · Többet látni »

Táncsics Mihály

Táncsics Mihály (született Mihajlo Stančić, Ácsteszér, 1799. április 21. – Budapest, 1884. június 28.), gyakran használt névalakja szerint Stancsics Mihál: magyar író, publicista, az első szocialista politikusok egyike.

Új!!: Horárik János és Táncsics Mihály · Többet látni »

Ullmann család

A baranyavári nemes és báró Ullmann család egyike a zsidó származású magyar nemesi családoknak.

Új!!: Horárik János és Ullmann család · Többet látni »

Utópista szocializmus

Utópista szocializmus (gyakran utópikus vagy utópisztikus is) néven a közösségi tulajdonon alapuló ideális államra vonatkozó korai, 1848 előtti elméleteket foglaljuk össze.

Új!!: Horárik János és Utópista szocializmus · Többet látni »

1808

Nincs leírás.

Új!!: Horárik János és 1808 · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: Horárik János és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1864

Nincs leírás.

Új!!: Horárik János és 1864 · Többet látni »

1950-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Horárik János és 1950-es évek · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »