Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
74 kapcsolatok: A magyarok története (Horváth), Apát, Augusztus 19., Bárczay-kastély (Gomba), Bécs, Belgium, Brüsszel, Csajághy Sándor, Csanádi püspökség, Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged), Dunaiszky László, Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország), Firenze, Fiumei Úti Sírkert, Fráter György, Genf, Genova, Habsburg–Lotaringiai Rudolf főherceg, Hatvan, Horváth Mihály Gimnázium, Huszár Adolf, I. Ferenc József magyar király, In effigie, Január 23., József nádor, Június 25., Karlovy Vary, Kecskemét, Kiskundorozsma, Kismarton, Lipcse (Németország), Lonovics József (érsek), Magyar Elektronikus Könyvtár, Magyar Történelmi Társulat, Magyar Tudományos Akadémia, Nagyabony, Nagykáta, Nizza, Október 20., Papi nőtlenség, Párizs, Püspök, Római katolikus egyház, Romsics Ignác, Sopron, Szabadkőművesség, Szeged, Szent Korona, Szentes, Szerzetesrend, ..., Theresianum (Bécs), V. Ferdinánd magyar király, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, Zrínyi Ilona, 1441, 1652, 1809, 1825, 1828, 1831, 1839, 1841, 1844, 1847, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849, 1856, 1867, 1877, 1878, 19. század, 1906, 1922. Bővíteni index (24 több) »
A magyarok története (Horváth)
A Horváth Mihály-féle A magyarok története című mű egy több, egymás után bővített kiadásban megjelent magyar történelemmel foglalkozó 19. századi történeti munka.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és A magyarok története (Horváth) · Többet látni »
Apát
Apáti címersablon Az apát bizonyos egyházak - többek között a keresztény egyház - egyes férfiszerzetesrendjei (monachusok, illetve reguláris kanonokok) önálló házának (kolostorának) legfőbb elöljárója, legalább részben önálló joghatósággal.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Apát · Többet látni »
Augusztus 19.
Névnapok: Huba + Bernárd, Bernát, Emília, János, Lajos, Szebáld.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Augusztus 19. · Többet látni »
Bárczay-kastély (Gomba)
A Bárczay-kastély (a falu honlapján: „Bárczay-Patay-Szemere-Máriássy kastély”) egy műemlékileg védett egykori kastély a Pest vármegyei Gomba községben.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Bárczay-kastély (Gomba) · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Bécs · Többet látni »
Belgium
Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Belgium · Többet látni »
Brüsszel
Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül Brüsszel belvárosi magja, a ''Pentagon'' (ötszög) Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Brüsszel · Többet látni »
Csajághy Sándor
Csajági Csajághy Sándor (Bács, 1810. április 6. – Temesvár, 1860. február 7.) hittudós, csanádi püspök.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Csajághy Sándor · Többet látni »
Csanádi püspökség
#ÁTIRÁNYÍTÁSSzeged-Csanádi egyházmegye.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Csanádi püspökség · Többet látni »
Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged)
A Dugonics András Piarista Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Szeged híres kegyesrendi (piarista) intézménye, a város legrégibb iskolája.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged) · Többet látni »
Dunaiszky László
Dunaiszky László (Pest, 1822. október 15. – Budapest, 1904. július 3.) magyar szobrász.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Dunaiszky László · Többet látni »
Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország)
Kossuth kormányzó elnökké választása, egykorú metszet után A magyar Függetlenségi nyilatkozat Kossuth Lajos által kezdeményezett, 1849.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország) · Többet látni »
Firenze
Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Firenze · Többet látni »
Fiumei Úti Sírkert
A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Fiumei Úti Sírkert · Többet látni »
Fráter György
Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Fráter György · Többet látni »
Genf
Genf (franciául: Genève,, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Genf · Többet látni »
Genova
Genova (régi nevén Génua) jelentős kikötőváros Észak-Olaszországban, Genova megye és Liguria régió székhelye.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Genova · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai Rudolf főherceg
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák–magyar trónörökös.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Habsburg–Lotaringiai Rudolf főherceg · Többet látni »
Hatvan
Hatvan (németül: Hottwan) város Heves vármegye délnyugati részén, a Hatvani járás székhelye.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Hatvan · Többet látni »
Horváth Mihály Gimnázium
A szentesi Horváth Mihály Gimnázium a dél-alföldi térség legrégibb középfokú oktatási intézménye.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Horváth Mihály Gimnázium · Többet látni »
Huszár Adolf
A Petőfi-szobor (Budapest V. kerület, Petőfi-tér) Bem-szobor (Marosvásárhely) Eötvös József-szobor (Budapest V. kerület, Eötvös tér) Donáth Gyula ''Párka'' című szobra, 1889 Huszár Adolf (Szentjakabfalva (Besztercebánya), 1843. június 18. – Budapest, 1885. január 21.) magyar szobrász.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Huszár Adolf · Többet látni »
I. Ferenc József magyar király
I.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »
In effigie
1794, Varsó Az in effigie (latin képmásában, alakjában) kifejezés olyan cselekményt fejez ki (általában kivégzést), amelyet nem konkrétan a cselekmény tárgya szenved el, hanem annak képmása, jelképes ábrázolása.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és In effigie · Többet látni »
Január 23.
Névnapok: Rajmund, Zelma + Alfonz, Amázia, Bertram, Emerencia, Emerka, Emese, Ildefonz, Janek, János, Manyi, Maréza, Mari, Mária, Mariella, Marinka, Marion, Marióra, Mariska, Masa, Milli, Mimi, Miriam, Mirjam, Moira, Molli, Rajmond.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Január 23. · Többet látni »
József nádor
Habsburg József nádor, József Antal főherceg (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich) (Firenze, 1776. március 9. – Buda, 1847. január 13.) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy (k. u. k. Feldmarschall), a Habsburg-ház ún.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és József nádor · Többet látni »
Június 25.
Névnapok: Vilmos + Bocsárd, Ivola, Letta, Maxim, Maximilla, Viliam, Vilma, Viola, Violenta, Violett, Violetta, Viorika.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Június 25. · Többet látni »
Karlovy Vary
Karlovy Vary (németül Karlsbad) város Csehországban, az ország legnagyobb gyógyfürdőhelye.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Karlovy Vary · Többet látni »
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Kecskemét · Többet látni »
Kiskundorozsma
Kiskundorozsma egykor önálló község Csongrád-Csanád vármegyében, ma Szeged városrésze.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Kiskundorozsma · Többet látni »
Kismarton
Kismarton (németül Eisenstadt, horvátul Željezno) város Ausztriában, Burgenland tartomány székhelye.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Kismarton · Többet látni »
Lipcse (Németország)
Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Lipcse (Németország) · Többet látni »
Lonovics József (érsek)
litográfiája. Krivinai Lonovics József (Miskolc, 1793. január 31. – Pest, 1867. március 13.) magyar főpap, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hazaszerető papságának egyik jelképes alakja.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Lonovics József (érsek) · Többet látni »
Magyar Elektronikus Könyvtár
A Magyar Elektronikus Könyvtár (rövidítve MEK) „az ország legrégebbi digitális könyvtára”, ingyenes internetes szolgáltatás.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Magyar Elektronikus Könyvtár · Többet látni »
Magyar Történelmi Társulat
Mikó Imre arcképe, Pollák Zsigmond metszete, 1876 A Magyar Történelmi Társulat a legkorábban (1867-ben) alapított, ma is működő tudományos társulat Magyarországon.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Magyar Történelmi Társulat · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Nagyabony
Nagyabony (1899-ig Nagy-Abony, majd Nemesabony, újabban ismét Nagyabony; szlovákul Veľké Blahovo, korábban Veľký Aboň) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Nagyabony · Többet látni »
Nagykáta
Nagykáta járásszékhely-város Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Nagykáta · Többet látni »
Nizza
Nizza (franciául: Nice,, olaszul Nizza, görögül Nikaia) Franciaország ötödik legnagyobb városa.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Nizza · Többet látni »
Október 20.
Névnapok: Vendel + Artemon, Artúr, Aurélián, Cintia, Citta, Délia, Gyoma, Hont, Irén, Iringó, Kleopátra, Saul, Szindi, Szintia, Vendelina, Vitális.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Október 20. · Többet látni »
Papi nőtlenség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cölibátus.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Papi nőtlenség · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Párizs · Többet látni »
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Püspök · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Római katolikus egyház · Többet látni »
Romsics Ignác
Romsics Ignác (Homokmégy, 1951. március 30. –) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Romsics Ignác · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Sopron · Többet látni »
Szabadkőművesség
A szabadkőművesség alapvető jelképe: a kőműves derékszög (szögmérő) szárai fölé helyezett körző. Gyakran szerepel benne a G betű is. A nagy geométert, a világegyetem építőjét jelenti, vagyis a felsőbb lényt, a felsőbb értelmet, bárki vagy bármi is legyen az a szabadkőműves testvériség egyes tagjainak a hite szerint Diagram két amerikai szabadkőműves rendszer (a York és a Skót rítus) fokozatairól A szabadkőművesség (angolul freemasonry, franciául franc-maçonnerie, németül Freimaurerei vagy Freimaurertum) az egyetemes emberi összetartozást, az emberek testvériségét hirdető vallásos-etikai színezetű mozgalom, amely a metafizikus és okkult gondolkozás különböző ágazatainak kombinációiból jött létre.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Szabadkőművesség · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Szeged · Többet látni »
Szent Korona
date.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Szent Korona · Többet látni »
Szentes
Szentes város Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járás székhelye.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Szentes · Többet látni »
Szerzetesrend
#ÁTIRÁNYÍTÁS Keresztény szerzetesség.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Szerzetesrend · Többet látni »
Theresianum (Bécs)
Mária Terézia császárnő udvaroncai körében Georg Matthaeus Vischer: A bécsi Favorita palota 1670-es évek A Theresianum látképe az akadémia parkja felől A Theresianum (eredetileg Collegium Theresianum, majd Theresianische Akademie) egy, Mária Terézia főhercegnő, császárné nevét viselő nevelőintézet, akadémia volt Bécsben, eredetileg nemes származású ifjak nevelésére, amely 1938-ig állt fenn.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Theresianum (Bécs) · Többet látni »
V. Ferdinánd magyar király
Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd (ismert még mint Ausztriai Ferdinánd főherceg, teljes nevén Ferdinánd Károly Lipót József Ferenc Marcellin,,; Bécs, 1793. április 19. – Prága, 1875. június 29.) a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, II. Ferenc német-római császár (1804-től osztrák császár) és Bourbon–Szicíliai Mária Terézia császárné legidősebb fiúgyermeke, 1835-től Ausztria császára és a Lombard–Velencei Királyság uralkodója I. Ferdinánd néven, valamint magyar, horvát és cseh király V. Ferdinánd néven 1848-as lemondatásáig.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és V. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
Wittelsbach Erzsébet magyar királyné
Erzsébet magyar királyné (teljes nevén: Erzsébet Amália Eugénia,,; München, Bajor Királyság, 1837. december 24. – Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné és cseh királyné 1854-től, magyar királyné 1867-től 1898-as haláláig.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »
Zrínyi Ilona
Gróf Zrínyi Ilona (Podbrest, Magyar Királyság, 1649. március 20. vagy 21. – Nikomédia, Oszmán Birodalom, 1703. február 18.), a Zrínyi családból való nemesasszony és hősnő, Zrínyi Péter horvát bán leánya, aki előbb I. Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre feleségeként erdélyi fejedelemné, a szabadságharcos II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Az 1685 és 1688 között zajló munkácsi ostrom során tanúsított hősies kiállásával a kora újkori magyar történelem meghatározó szereplője.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és Zrínyi Ilona · Többet látni »
1441
Nincs leírás.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és 1441 · Többet látni »
1652
Nincs leírás.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és 1652 · Többet látni »
1809
Nincs leírás.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és 1809 · Többet látni »
1825
Nincs leírás.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és 1825 · Többet látni »
1828
Nincs leírás.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és 1828 · Többet látni »
1831
Nincs leírás.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és 1831 · Többet látni »
1839
Nincs leírás.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és 1839 · Többet látni »
1841
Nincs leírás.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és 1841 · Többet látni »
1844
Nincs leírás.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és 1844 · Többet látni »
1847
Nincs leírás.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és 1847 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és 1848 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és 1849 · Többet látni »
1856
Nincs leírás.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és 1856 · Többet látni »
1867
Nincs leírás.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és 1867 · Többet látni »
1877
Nincs leírás.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és 1877 · Többet látni »
1878
Nincs leírás.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és 1878 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és 19. század · Többet látni »
1906
Nincs leírás.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és 1906 · Többet látni »
1922
Nincs leírás.
Új!!: Horváth Mihály (történész) és 1922 · Többet látni »
