Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Horvát nyelv

Index Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

334 kapcsolatok: A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája, A horvát nyelv magyar jövevényszavainak listája, Alany (nyelvészet), Alanyeset, Alveoláris hang, Alveolopalatális, zöngés réshang, Amerikai Egyesült Államok, Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet), Ancona, Andrija Jambrešić, Angol nyelv, Antun Vramec, Anyanyelv, Apostoli Szentszék, Argentína, Újvidék, Ausztrália (ország), Ausztria, Avarok, Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, Élőség, Észak-Macedónia, Baška (Horvátország), Balkán (térség), Balkán-félsziget, Balti-szláv nyelvek, Baranya vármegye, Barokk, Bánság, Bécs, Belgrád, Biblia, Birtokos eset, Birtokos névmás, Birtokos személyjel, Bizánci Birodalom, Bolgár nyelv, Bolgárok, Bosnyákok, Boszna, Bosznia, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Buda (történelmi település), Burgenland, Chile, Cirill ábécé, Cres (sziget), Cseh nyelv, Csehszlovákia, ..., Dalmácia (horvátországi régió), Dalmát Királyság (1069–1433), Dalmát nyelv, Délszláv, Délszláv nyelvek, Delnice, Determináns (nyelvészet), Diakovár, Diakritikus jel, Dráva, Dubrovnik, Egyház, Elöljáró, Ellenreformáció, Első világháború, Elvonás (nyelvészet), Eset, Eszék, Eszközhatározó eset, Európa, Európai Unió, Független Horvát Állam, Főmondat, Főnév, Főnévi igenév, Felszólító mód, Feltételes mód, Feltételes mellékmondat, Ferences rend, Fiume, Flektáló nyelv, Fokozás (nyelvészet), Folyamatos múlt, Fonéma, Fonetika, Fonológia, Franc Miklošič, Francia nyelv, Franciaország, Görög nyelv, Glagolita ábécé, Gorski kotar, Gradišćei nyelv, Graféma, Gyepű, Habsburg Birodalom, Hanglejtés, Hangsúly (nyelvtan), Hangváltozás, Harmadik Birodalom, Hasonulás, Határozatlan névmás, Határozó, Határozói eset, Határozói igenév, Határozószó, Helyesírás, Hiperhivatkozás, Hivatalos nyelv, Horvát Zagorje, Horvátok, Horvátország, Hrvoje Vukčić Hrvatinić, Ige (nyelvészet), Igekötő, Igenem, Igeszemlélet, Ignac Kristijanović, Indoeurópai nyelvcsalád, Irodalom, Isztriai-félsziget, IV. Ince pápa, Ivan Gundulić, Jézus Társasága, Jövevényszó, Jelző, Josip Juraj Strossmayer, Jugoszlávia, Kaj nyelvjárás, Kanada, Kapronca, Karlovac, Károlyváros, Kárpát-medence, Kérdő névmás, Köln, Kötőszó, Közép-délszláv diarendszer, Közép-Európa, Középkor, Központi Hírszerző Ügynökség, Különbségek a horvát, a szerb és a bosnyák nyelv között, Kijelentő mód, Kiskrassó, Klitikum, Kommunizmus, Kontextus (nyelvészet), Kopula, Krassóvár, Krassovánok, Krk (sziget), Kulpa, Lastovo (sziget), Latin ábécé, Latin nyelv, Lengyel nyelv, Lika (hegység), Liturgia, Ljudevit Gaj, Loreto, Macedón nyelv, Magánhangzó, Magyar nyelv, Magyarország, Magyarországi horvátok, Második világháború, Mássalhangzó, Módosítószó, München, Megszólító eset, Mellékmondat, Melléknév, Melléknévi igenév, Mljet, Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Mondattan, Montenegró, Montenegrói nyelv, Montenegróiak, Morfológia (nyelvészet), Morvaország, Morvaországi horvátok, Muraköz, Mutató névmás, Német nyelv, Németország, Névelő, Névszó, Névszóragozás, Névutó, Nem (nyelvészet), Nemzetközi fonetikai ábécé, Neologizmus, Neretva, Nyelvújítás, Nyelvtani kategória, Nyelvtani nem, Olasz nyelv, Olaszok, Olaszország, Orosz nyelv, Oszmán Birodalom, Palatalizáció, Palatális hang, Partikula, Pelješac-félsziget, Peru, Posztalveoláris hang, Pozsony, Prozódia (nyelvészet), Rag, Részes eset, Római Birodalom, Római katolikus egyház, Regiszter (nyelvészet), Reims, Románia, Segédige, Simulószó, Split, Svájc, Svédország, SVO-nyelv, Szarajevó, Szám, Szám (nyelvészet), Számítástechnika, Számjegy, Számnév, Szóalkotás, Szóösszetétel, Szócsalád, Szófaj, Szóképzés, Szórend, Szószerkezet, Szótag, Szótő, Szemantika, Személy (nyelvészet), Személyes névmás, Szerb nyelv, Szerbek, Szerbhorvát nyelv, Szerbia, Szinonímia, Sziszek, Szlavónia, Szláv népek, Szláv nyelvek, Szlovák nyelv, Szlovén nyelv, Szlovének, Szlovénia, Szociolingvisztika, Sztenderd nyelvváltozat, Tagadás (nyelvészet), Tárgy (nyelvészet), Tárgyeset, Tónus, Török nyelv, Tükörfordítás, Tituš Brezovački, Toldalék, Topik és predikátum, Torlaki dialektus, Travnik, Uruguay, Vajdaság Autonóm Tartomány, Varasd, Vatikán, Verancsics Faustus, Vinkovce, Vinodoli törvénykönyv, Visszaható névmás, Vonatkozó névmás, Vuk Stefanović Karadžić, Zágráb, Zára, Zárt e hang a magyar nyelvben, Zöngés és zöngétlen párok, Zengg, Zrínyi Miklós (költő), Zrínyi Péter, Zsumberk, 11. század, 12. század, 1275, 1288, 13. század, 1368, 1380, 1395, 14. század, 1400, 1404, 1483, 15. század, 1563, 1575, 1578, 1589, 1595, 16. század, 1601, 1604, 1631, 1638, 1640, 1649, 1650, 1651, 1654, 17. század, 1830, 1850, 1866, 19. század, 1954, 1960-as évek, 1967, 1991, 1994, 20. század, 2011, 2013, 2015, 2017, 2022, 21. század, 6. század, 630-as évek, 9. század. Bővíteni index (284 több) »

A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája

A magyar nyelv, a horvát nyelv és a szerb nyelv 207 szavas Swadesh-listája.

Új!!: Horvát nyelv és A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája · Többet látni »

A horvát nyelv magyar jövevényszavainak listája

Ezen a - nem teljes - listán a horvát nyelv magyar eredetű jövevényszavai láthatók.

Új!!: Horvát nyelv és A horvát nyelv magyar jövevényszavainak listája · Többet látni »

Alany (nyelvészet)

A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.

Új!!: Horvát nyelv és Alany (nyelvészet) · Többet látni »

Alanyeset

A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike.

Új!!: Horvát nyelv és Alanyeset · Többet látni »

Alveoláris hang

4. alveoláris (a fogmedernél)5. posztalveoláris (a fogmeder mögött) Az alveoláris (latin: alveolum ’fogmeder’) vagy fogmederhang olyan mássalhangzó, amely a nyelvnek a felső metszőfogak mögötti fogmederhez történő érintésével képződik.

Új!!: Horvát nyelv és Alveoláris hang · Többet látni »

Alveolopalatális, zöngés réshang

Az alveolopalatális, zöngés réshang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó.

Új!!: Horvát nyelv és Alveolopalatális, zöngés réshang · Többet látni »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Új!!: Horvát nyelv és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »

Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)

A nyelvészetben az analitizmus és a szintetizmus a klasszikus morfológiai nyelvtipológiában használt szakszavak.

Új!!: Horvát nyelv és Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Ancona

Ancona egy olaszországi kikötőváros az Adriai-tenger partján.

Új!!: Horvát nyelv és Ancona · Többet látni »

Andrija Jambrešić

Andrija Jambrešić, magyarosan: Jambressich András (Zágráb, 1706. szeptember 20. – Pozsega, 1758. május 13.) horvát bölcseleti doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár.

Új!!: Horvát nyelv és Andrija Jambrešić · Többet látni »

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Új!!: Horvát nyelv és Angol nyelv · Többet látni »

Antun Vramec

#ÁTIRÁNYÍTÁS Vramecz Antal.

Új!!: Horvát nyelv és Antun Vramec · Többet látni »

Anyanyelv

Anyanyelvnek azt a nyelvet vagy nyelveket nevezzük, amelyet az ember gyermekkorában a szüleitől vagy a környezetétől megtanul, és azt a mindennapi élete során természetes módon, külön fordítás nélkül képes használni, illetve gondolatait ezen a nyelven képes a legkönnyebben kifejezni.

Új!!: Horvát nyelv és Anyanyelv · Többet látni »

Apostoli Szentszék

Az Apostoli Szentszék (latin: Sancta Sedes) a katolikus egyház szóhasználatában a pápa személyét és azokat a központi szerveket jelenti, melyek segítik őt az egész világegyházra szóló lelkipásztori feladatában.

Új!!: Horvát nyelv és Apostoli Szentszék · Többet látni »

Argentína

Argentína, hivatalos nevén: Argentin Köztársaság (spanyolul: República Argentina) dél-amerikai ország.

Új!!: Horvát nyelv és Argentína · Többet látni »

Újvidék

Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.

Új!!: Horvát nyelv és Újvidék · Többet látni »

Ausztrália (ország)

Ausztrália, hivatalos nevén az Ausztrál Államszövetség (angolul: Commonwealth of Australia) föderatív királyság, mely az ausztrál kontinenst, Tasmania szigetét és számos kisebb szigetet foglal magába.

Új!!: Horvát nyelv és Ausztrália (ország) · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: Horvát nyelv és Ausztria · Többet látni »

Avarok

Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.

Új!!: Horvát nyelv és Avarok · Többet látni »

Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata

Eleanor Roosevelt Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával (1949) Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról.

Új!!: Horvát nyelv és Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata · Többet látni »

Élőség

A nyelvészetben az élőség és ellentéte, az élettelenség elsősorban azon a természetes különbségen alapszik, amely élőlények és nem élőlények között van.

Új!!: Horvát nyelv és Élőség · Többet látni »

Észak-Macedónia

Észak-Macedónia, hivatalos nevén Észak-macedóniai Köztársaság (macedón: Република Северна Македонија / Republika Szeverna Makedonija), egy Balkán-félszigeti, tengerparttal nem rendelkező állam.

Új!!: Horvát nyelv és Észak-Macedónia · Többet látni »

Baška (Horvátország)

Baška falu és község Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Új!!: Horvát nyelv és Baška (Horvátország) · Többet látni »

Balkán (térség)

A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.

Új!!: Horvát nyelv és Balkán (térség) · Többet látni »

Balkán-félsziget

A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.

Új!!: Horvát nyelv és Balkán-félsziget · Többet látni »

Balti-szláv nyelvek

A balti-szláv nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládnak a balti és szláv nyelvekből álló ága egy olyan nyelvészeti hipotézis szerint, amely egy balti-szláv ősnyelvet feltételez a nyelvi fejlődés egy korai szakaszában.

Új!!: Horvát nyelv és Balti-szláv nyelvek · Többet látni »

Baranya vármegye

Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.

Új!!: Horvát nyelv és Baranya vármegye · Többet látni »

Barokk

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.

Új!!: Horvát nyelv és Barokk · Többet látni »

Bánság

A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.

Új!!: Horvát nyelv és Bánság · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Horvát nyelv és Bécs · Többet látni »

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Horvát nyelv és Belgrád · Többet látni »

Biblia

Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdono­sának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feke­tével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.

Új!!: Horvát nyelv és Biblia · Többet látni »

Birtokos eset

A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.

Új!!: Horvát nyelv és Birtokos eset · Többet látni »

Birtokos névmás

A grammatikában a birtokos névmás olyan élőre vagy élettelenre utal, amely viszonyban áll egy grammatikai személlyel: a beszélővel/beszélőkkel (1. személy), a mondottak címzettjével/címzettjeivel (2. személy) vagy azzal/azokkal, aki(k)ről/ami(k)ről szó van (3. személy).

Új!!: Horvát nyelv és Birtokos névmás · Többet látni »

Birtokos személyjel

A birtokos személyjel (korábbi nevén: birtokos személyrag) toldalék, a birtokviszony elsődleges kifejezőeszköze a magyar nyelvben.

Új!!: Horvát nyelv és Birtokos személyjel · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Új!!: Horvát nyelv és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Bolgár nyelv

A bolgár nyelv (bolgárul български език/bălgarszki ezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a keleti alcsoportjához.

Új!!: Horvát nyelv és Bolgár nyelv · Többet látni »

Bolgárok

A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.

Új!!: Horvát nyelv és Bolgárok · Többet látni »

Bosnyákok

A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.

Új!!: Horvát nyelv és Bosnyákok · Többet látni »

Boszna

A Boszna (cirill írásmódja Босна) folyó Bosznia-Hercegovina területén, a Száva jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Horvát nyelv és Boszna · Többet látni »

Bosznia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bosznia-Hercegovina.

Új!!: Horvát nyelv és Bosznia · Többet látni »

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.

Új!!: Horvát nyelv és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »

Brazília

A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul: República Federativa do Brasil) Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa.

Új!!: Horvát nyelv és Brazília · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Új!!: Horvát nyelv és Buda (történelmi település) · Többet látni »

Burgenland

Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék elnevezés, horvátul és gradistyeiül Gradišće, szlovénül Gradiščanska, vendül Gradišče, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya.

Új!!: Horvát nyelv és Burgenland · Többet látni »

Chile

Chile, hivatalosan a Chilei Köztársaság (spanyolul: República de Chile) független köztársaság Dél-Amerikában, az Andok hegyvonulatai és a Csendes-óceán között, észak–déli irányban hosszan elnyúlva.

Új!!: Horvát nyelv és Chile · Többet látni »

Cirill ábécé

A cirill ábécé egyfajta írásrendszer, mely leginkább Kelet-Európában és Észak-, valamint Közép-Ázsiában elterjedt.

Új!!: Horvát nyelv és Cirill ábécé · Többet látni »

Cres (sziget)

Lubenica strand ''(Plaža Lubenica)'' A Horvátországhoz tartozó Cres (olaszul Cherso) az Adriai-tenger legnagyobb szigete (a szomszédos Krk-val együtt) 405,70 km² területével.

Új!!: Horvát nyelv és Cres (sziget) · Többet látni »

Cseh nyelv

A cseh nyelv (csehül český jazyk vagy čeština) az indoeurópai nyelvcsalád, azon belül a nyugati szláv nyelvek tagja.

Új!!: Horvát nyelv és Cseh nyelv · Többet látni »

Csehszlovákia

Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.

Új!!: Horvát nyelv és Csehszlovákia · Többet látni »

Dalmácia (horvátországi régió)

Dalmácia (horvátul Dalmacija, olaszul Dalmazia, latinul Dalmatia) Horvátország egyik régiója.

Új!!: Horvát nyelv és Dalmácia (horvátországi régió) · Többet látni »

Dalmát Királyság (1069–1433)

Az első vagy középkori Dalmát Királyság vagy Dalmáciai Királyság, dalmátul: Raigno de Dalmazia,,,, illetve egyszerűen Dalmácia egy 1069-től 1433-ig létező állam volt Délkelet-Európában, amely állam 1069-től 1102-ig a Horvát Királysággal, 1105-től pedig a Horvát, illetve Magyar Királysággal állt perszonálunióban, reálunióban, bár olykor a székhelyét, Splitet, illetve Zárát a Velencei Köztársaság elfoglalta közben.

Új!!: Horvát nyelv és Dalmát Királyság (1069–1433) · Többet látni »

Dalmát nyelv

A dalmát nyelv egy kihalt újlatin nyelv, amely a mai Horvátország és Montenegró partmenti területein létezett.

Új!!: Horvát nyelv és Dalmát nyelv · Többet látni »

Délszláv

#ÁTIRÁNYÍTÁS Délszlávok.

Új!!: Horvát nyelv és Délszláv · Többet látni »

Délszláv nyelvek

A délszláv nyelvek a szláv nyelvek egy csoportja a keleti szláv és nyugati szláv mellett.

Új!!: Horvát nyelv és Délszláv nyelvek · Többet látni »

Delnice

Delnice város és község Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Új!!: Horvát nyelv és Delnice · Többet látni »

Determináns (nyelvészet)

A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.

Új!!: Horvát nyelv és Determináns (nyelvészet) · Többet látni »

Diakovár

Diakovár (horvátul Đakovo, németül Djakowar, szerbül Ђаково) város és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Horvát nyelv és Diakovár · Többet látni »

Diakritikus jel

Diakritikus jelnek (görög διακριτικός a. m. „megkülönböztető”) nevezünk minden olyan, betű fölé vagy alá helyezett mellékjelet, amelynek feladata, hogy az adott betű általános hangértékét – kisebb vagy nagyobb mértékben – módosítsa.

Új!!: Horvát nyelv és Diakritikus jel · Többet látni »

Dráva

A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.

Új!!: Horvát nyelv és Dráva · Többet látni »

Dubrovnik

Dubrovnik, régi magyar nevén Raguza (később Ragusium), város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján.

Új!!: Horvát nyelv és Dubrovnik · Többet látni »

Egyház

Az egyház azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából létrehozott társadalmi szervezet, amely elnevezést főként a kereszténységhez tartozó csoportokra használnak.

Új!!: Horvát nyelv és Egyház · Többet látni »

Elöljáró

A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).

Új!!: Horvát nyelv és Elöljáró · Többet látni »

Ellenreformáció

Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.

Új!!: Horvát nyelv és Ellenreformáció · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Horvát nyelv és Első világháború · Többet látni »

Elvonás (nyelvészet)

A nyelvészetben az „elvonás” terminus a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli eszközét, a szóalkotási módok egyikét nevezi meg.

Új!!: Horvát nyelv és Elvonás (nyelvészet) · Többet látni »

Eset

Az agglutináló nyelvekben és egyes flektáló nyelvekben az eset (latinul casus) a névszó (főnév, melléknév, névmás, számnév) és egyes nyelvekben a névelő azon grammatikai kategóriája, amely a mondattani funkció kifejezésének az egyik alaktani módszere.

Új!!: Horvát nyelv és Eset · Többet látni »

Eszék

Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.

Új!!: Horvát nyelv és Eszék · Többet látni »

Eszközhatározó eset

Egyes agglutináló és egyes flektáló nyelvek grammatikájában az eszközhatározó eset (latinul instrumentalis) egyike a nyelvtani eseteknek.

Új!!: Horvát nyelv és Eszközhatározó eset · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Horvát nyelv és Európa · Többet látni »

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.

Új!!: Horvát nyelv és Európai Unió · Többet látni »

Független Horvát Állam

A Független Horvát Állam vagy Független Horvátország (horvátul Nezavisna Država Hrvatska, NDH) a tengelyhatalmak által megszállt Jugoszláv Királyság területén, német és olasz támogatással létrejött bábállam volt a második világháború ideje alatt.

Új!!: Horvát nyelv és Független Horvát Állam · Többet látni »

Főmondat

A hagyományos szintaxisban a főmondat fogalmának több értelmezése található különböző nyelvek grammatikáiban és különböző szerzőknél.

Új!!: Horvát nyelv és Főmondat · Többet látni »

Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.

Új!!: Horvát nyelv és Főnév · Többet látni »

Főnévi igenév

A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.

Új!!: Horvát nyelv és Főnévi igenév · Többet látni »

Felszólító mód

Különféle grammatikákban a felszólító módról nem egységesek a nézetek.

Új!!: Horvát nyelv és Felszólító mód · Többet látni »

Feltételes mód

Egyes nyelvek alaktani rendszerében a feltételes mód olyan igemód, amely használata csaknem mindig modális jellegű.

Új!!: Horvát nyelv és Feltételes mód · Többet látni »

Feltételes mellékmondat

A szintaxisban (mondattanban) a feltételes mellékmondat általános meghatározása szerint azt fejezi ki, hogy mely feltétel teljesülésével vagy nem teljesülésével valósul meg vagy nem valósul meg a főmondatban foglalt cselekvés, történés vagy állapot.

Új!!: Horvát nyelv és Feltételes mellékmondat · Többet látni »

Ferences rend

A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.

Új!!: Horvát nyelv és Ferences rend · Többet látni »

Fiume

--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Új!!: Horvát nyelv és Fiume · Többet látni »

Flektáló nyelv

A flektáló, hajlító vagy fúziós nyelvek azok a szintetikus nyelvek, amelyek a nyelvtani viszonyokat a szóalakok megváltoztatásával (flexióval) – ragozással, szóképzéssel, illetve a szótő változtatásával – képesek kifejezni.

Új!!: Horvát nyelv és Flektáló nyelv · Többet látni »

Fokozás (nyelvészet)

A grammatikában a fokozás a legszélesebb értelemben vett tárgyak melléknevekkel kifejezett tulajdonságai és az igék által kifejezett cselekvés, történés, állapot stb.

Új!!: Horvát nyelv és Fokozás (nyelvészet) · Többet látni »

Folyamatos múlt

A grammatikában a folyamatos múlt egyes nyelvekben létező vagy létezett igeidő-alak.

Új!!: Horvát nyelv és Folyamatos múlt · Többet látni »

Fonéma

A beszélt nyelvben a fonéma a hangok elemi, elvont egysége, amely egy adott nyelvben önálló egységet alkot, mivel más fonémákkal szemben jelentésmegkülönböztető szerepe van.

Új!!: Horvát nyelv és Fonéma · Többet látni »

Fonetika

A fonetika a nyelvészet azon ága, amely a beszédhangokat tanulmányozza mint a beszéd legkisebb szegmenseit, fizikai, fiziológiai, neurofiziológiai és neuropszichológiai szempontból, azaz a létrehozásuk, terjedésük, hallásuk és fejlődésük szempontjából a nyelv közvetítésével való emberi kommunikációban, jellegzetes eszközöket használva leírásuk, osztályozásuk és átírásuk céljából.

Új!!: Horvát nyelv és Fonetika · Többet látni »

Fonológia

A nyelvészetben a fonológia fogalom és terminus a strukturalista prágai nyelvészeti iskola révén terjedt el.

Új!!: Horvát nyelv és Fonológia · Többet látni »

Franc Miklošič

Franc Miklošič régebbi alakban Fran Miklošič (a korabeli magyar nyelvű forrásokban általában Franz Miklosich alakban szerepel) (Pichelberg, 1813. november 28. – Bécs, 1891. március 7.) szlovén filológus, a szláv tanulmányok nyelvész professzora.

Új!!: Horvát nyelv és Franc Miklošič · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Új!!: Horvát nyelv és Francia nyelv · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: Horvát nyelv és Franciaország · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

Új!!: Horvát nyelv és Görög nyelv · Többet látni »

Glagolita ábécé

Egy dalmát kolostor falának glagolita felirata A glagolita egy negyven önálló és egy kiegészítő jelből álló szláv ábécé.

Új!!: Horvát nyelv és Glagolita ábécé · Többet látni »

Gorski kotar

Gorski kotar elhelyezkedése Horvátországban A Gorski kotar (vagy magyarul Hegyvidék) Horvátország földrajzi és történelmi régiója az ország nyugati részén, Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Új!!: Horvát nyelv és Gorski kotar · Többet látni »

Gradišćei nyelv

A gradišćei nyelv vagy gradišćei horvát nyelv (gradišćanski jezik, gradišćanskohrvatski jezik, akik viszont nyelvjárásnak tekintik, azok a narječje nevet használják rá) a horvát nyelv ča nyelvjárásából önállósult nyelvváltozat, amit a burgenlandi horvátok beszélnek.

Új!!: Horvát nyelv és Gradišćei nyelv · Többet látni »

Graféma

A graféma (görög szó) egy nyelv írásrendszerének legkisebb és szétválaszthatatlan eleme (a hangtanban a fonéma megfelelője).

Új!!: Horvát nyelv és Graféma · Többet látni »

Gyepű

A Magyar Királyság területe és egyházmegyéi a 11. században. A gyepűrendszert rózsaszín sáv jelöli. A gyepű (latin nyelvű forrásokban indago) a határ meghatározására alkalmas természetes tereptárgyak, járhatatlan erdők, hegyek, mocsarak sorozata volt, amit műveletlenül, lakatlanul hagytak.

Új!!: Horvát nyelv és Gyepű · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Új!!: Horvát nyelv és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Hanglejtés

A hanglejtés (idegen szóval intonáció) a hangtanban a nyelv egyik szupraszegmentális tényezője, más néven prozódiai eleme.

Új!!: Horvát nyelv és Hanglejtés · Többet látni »

Hangsúly (nyelvtan)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Hangsúly (nyelvészet).

Új!!: Horvát nyelv és Hangsúly (nyelvtan) · Többet látni »

Hangváltozás

A nyelvészetben a hangváltozás vagy hangtani változás terminusnak van egy tágabb és egy szűkebb értelmezése.

Új!!: Horvát nyelv és Hangváltozás · Többet látni »

Harmadik Birodalom

A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.

Új!!: Horvát nyelv és Harmadik Birodalom · Többet látni »

Hasonulás

A hasonulás (idegen szóval asszimiláció) olyan hangváltozás, amikor egy hang a szomszédos hang hatására megváltozik: ahhoz hasonlóvá vagy azzal azonossá válik (részleges, ill. teljes hasonulás).

Új!!: Horvát nyelv és Hasonulás · Többet látni »

Határozatlan névmás

A hagyományos grammatikában a határozatlan névmás terminus heterogén szóosztályt nevez meg.

Új!!: Horvát nyelv és Határozatlan névmás · Többet látni »

Határozó

A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.

Új!!: Horvát nyelv és Határozó · Többet látni »

Határozói eset

A határozói eset vagy határozóeset, latinul ablativus, bizonyos indoeurópai nyelvekben a nyelvtani esetek egyike.

Új!!: Horvát nyelv és Határozói eset · Többet látni »

Határozói igenév

A határozói igenév (amit az újlatin nyelvekben a főnévi igenév egyik formáját jelölő latin szó alapján gerundium névvel is jelölnek) az ige egyik személytelen alakja a főnévi és a melléknévi igenév mellett, amely a mondatban általában valamilyen határozói szerepet tölt be.

Új!!: Horvát nyelv és Határozói igenév · Többet látni »

Határozószó

A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.

Új!!: Horvát nyelv és Határozószó · Többet látni »

Helyesírás

A nyelvészetben a helyesírás (idegen szóval ortográfia Bussmann 1998, 845–846. o.Dubois 2002, 337–338. o.Kálmán – Trón 2007, 13. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 343. o.Constantinescu-Dobridor 1998, ’helyesírás’ szócikk. A helyesírás, mint a sztenderd nyelvváltozat általában, tudatos emberi alkotás.Nádasdy 2006, 668–673. o. Előbb többféle írástudók, majd nyelvészek dolgozták ki nemcsak nyelvészeti, hanem társadalmi és kulturális alkotásként,Barić 1997, p.65–66. o. és szabályzatokban, szótárakban, tankönyvekben és egyéb munkákban rögzítették. A nyelvközösség azon természetes igényének felel meg, hogy közös viszonyítási alapja legyen nyelve írásának. A nyelv valóságára alapszik, de ugyanakkor többféle nyelven kívüli, kulturális, vallási, politikai, történelmi tényezőkre is. Arra törekszik, hogy a lehető legegységesebb szabályokat alkosson, de nem teheti egyetlen elv alapján, hanem arra kényszerül, hogy több elvet alkalmazzon, amelyek ellentmondanak egymásnak. Ezért a szabályai nem felelnek meg teljesen a valóságosan beszélt nyelvnek, hanem konvencionálisak. Ugyanakkor, mivel a nyelv folyton változik, a helyesírás elmarad tőle. Ez különösen nyilvánvaló a hosszú kulturális hagyománnyal rendelkező nyelvek esetében, mint amilyenek az angol, a francia, a német, a görög, az ír vagy a tibeti. Egyes nyelvészek szerint jellegzetességei miatt a helyesírás nem tekinthető tudományosnak, mivel nem azzal foglalkozik, ami van, mint a tudomány, hanem azzal, aminek alkotói szerint lennie kéne.

Új!!: Horvát nyelv és Helyesírás · Többet látni »

Hiperhivatkozás

Hiperhivatkozás (angolul hyperlink), más néven link, ugrópont, kapocs, a hiperszöveges és a hipermediális rendszerek elemeit, objektumait összekötő eszköz.

Új!!: Horvát nyelv és Hiperhivatkozás · Többet látni »

Hivatalos nyelv

A hivatalos nyelv az az egy vagy több nyelv, amelyet egy adott állam (vagy szervezet) a hivatalos működése során használ.

Új!!: Horvát nyelv és Hivatalos nyelv · Többet látni »

Horvát Zagorje

A Horvát zagorje egy kultúrtörténeti horvát régió és egy külön természetföldrajzi egység Horvátország északnyugati részén.

Új!!: Horvát nyelv és Horvát Zagorje · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Új!!: Horvát nyelv és Horvátok · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Horvát nyelv és Horvátország · Többet látni »

Hrvoje Vukčić Hrvatinić

Hrvoje (Hervoja) Vukčić Hrvatinić (1350. (?) – 1416. április) a bosnyák Hrvatin nemzetségből származó Vuk (Vlkc, Vlkac) vajda és egy raguzai nemes családból (Luccari) származó asszony fia.

Új!!: Horvát nyelv és Hrvoje Vukčić Hrvatinić · Többet látni »

Ige (nyelvészet)

Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.

Új!!: Horvát nyelv és Ige (nyelvészet) · Többet látni »

Igekötő

Az igekötő az igéhez szorosan kapcsolódó viszonyszó, amely módosítja annak jelentését.

Új!!: Horvát nyelv és Igekötő · Többet látni »

Igenem

Az igenem (latin elnevezéssel genus) azt jelöli, hogy az ige alanya, tárgya, ill.

Új!!: Horvát nyelv és Igenem · Többet látni »

Igeszemlélet

#ÁTIRÁNYÍTÁS Igeszemlélet és igejelleg.

Új!!: Horvát nyelv és Igeszemlélet · Többet látni »

Ignac Kristijanović

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kriztianovich Ignác.

Új!!: Horvát nyelv és Ignac Kristijanović · Többet látni »

Indoeurópai nyelvcsalád

Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.

Új!!: Horvát nyelv és Indoeurópai nyelvcsalád · Többet látni »

Irodalom

Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.

Új!!: Horvát nyelv és Irodalom · Többet látni »

Isztriai-félsziget

Hum Pólában A Mirna folyó Az Isztria-félsziget avagy Isztria (horvátul és szlovénül Istra, olaszul Istria) az Adriai-tenger egyik nagy félszigete, melynek területén jelenleg Szlovénia és Horvátország osztozik.

Új!!: Horvát nyelv és Isztriai-félsziget · Többet látni »

IV. Ince pápa

IV.

Új!!: Horvát nyelv és IV. Ince pápa · Többet látni »

Ivan Gundulić

Ivan Gundulić, olaszul: Giovanni Francesco Gondola, szerbül: Иван Гундулић (Raguza, 1588. augusztus 8. – Raguza, 1638. december 8.) horvát költő.

Új!!: Horvát nyelv és Ivan Gundulić · Többet látni »

Jézus Társasága

A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.

Új!!: Horvát nyelv és Jézus Társasága · Többet látni »

Jövevényszó

A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.

Új!!: Horvát nyelv és Jövevényszó · Többet látni »

Jelző

A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.

Új!!: Horvát nyelv és Jelző · Többet látni »

Josip Juraj Strossmayer

Josip Juraj Strossmayer, németül: Joseph Georg Strossmayer (Eszék, 1815. február 4. – Diakovár, 1905. május 8.) német származású horvát római katolikus püspök, a horvát nacionalista Nemzeti Párt vezetője, 1850-től Bosznia és Szerémség (hivatalosan Diakovár) püspöke.

Új!!: Horvát nyelv és Josip Juraj Strossmayer · Többet látni »

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Új!!: Horvát nyelv és Jugoszlávia · Többet látni »

Kaj nyelvjárás

A kaj nyelvjárás (horvátul kajkavsko narječje, kajkavica vagy kajkavština) egyike a közép-délszláv diarendszer három legnagyobb nyelvjárásának a ča és a što nyelvjárás mellett.

Új!!: Horvát nyelv és Kaj nyelvjárás · Többet látni »

Kanada

Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő független, föderatív monarchia.

Új!!: Horvát nyelv és Kanada · Többet látni »

Kapronca

Kapronca város és község Horvátországban, a Kapronca folyó völgyében.

Új!!: Horvát nyelv és Kapronca · Többet látni »

Karlovac

#ÁTIRÁNYÍTÁS Károlyváros.

Új!!: Horvát nyelv és Karlovac · Többet látni »

Károlyváros

Károlyváros (horvátul Karlovac, németül Karlstadt, latinul Carlostadium) horvátországi város Károlyváros megyében.

Új!!: Horvát nyelv és Károlyváros · Többet látni »

Kárpát-medence

A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.

Új!!: Horvát nyelv és Kárpát-medence · Többet látni »

Kérdő névmás

A grammatikában a kérdő névmás olyan névmás, amely kiegészítendő kérdésben (nem eldöntendőben, amelyre igen vagy nem a felelet) azt helyettesíti, amiről a beszélő információt kér, és amit vár a válaszban.

Új!!: Horvát nyelv és Kérdő névmás · Többet látni »

Köln

Köln (helyi nyelvjárás szerint: Kölle, az ókorban: Colonia Agrippina, franciául és angolul: Cologne, hollandul: Keulen, régi magyar neve: Kolonya) Németország negyedik legnagyobb városa (Berlin, Hamburg és München után); az Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városa.

Új!!: Horvát nyelv és Köln · Többet látni »

Kötőszó

A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.

Új!!: Horvát nyelv és Kötőszó · Többet látni »

Közép-délszláv diarendszer

A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.

Új!!: Horvát nyelv és Közép-délszláv diarendszer · Többet látni »

Közép-Európa

Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.

Új!!: Horvát nyelv és Közép-Európa · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Új!!: Horvát nyelv és Középkor · Többet látni »

Központi Hírszerző Ügynökség

A Központi Hírszerző Ügynökség (angolul: Central Intelligence Agency, rövidítve CIA) az Amerikai Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségi hírszerző szervezete, a Hírszerző Közösség tagja.

Új!!: Horvát nyelv és Központi Hírszerző Ügynökség · Többet látni »

Különbségek a horvát, a szerb és a bosnyák nyelv között

Ez a szócikk összeveti a bosnyák, a horvát és szerb nyelv közti különbségeket.

Új!!: Horvát nyelv és Különbségek a horvát, a szerb és a bosnyák nyelv között · Többet látni »

Kijelentő mód

A grammatikában a kijelentő mód (latinul indicativus) az az igemód, amellyel a beszélő jellegzetesen azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, állapot stb.

Új!!: Horvát nyelv és Kijelentő mód · Többet látni »

Kiskrassó

Kiskrassó, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében, Lupac központja.

Új!!: Horvát nyelv és Kiskrassó · Többet látni »

Klitikum

#ÁTIRÁNYÍTÁS Simulószó.

Új!!: Horvát nyelv és Klitikum · Többet látni »

Kommunizmus

A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.

Új!!: Horvát nyelv és Kommunizmus · Többet látni »

Kontextus (nyelvészet)

A kontextus terminus eredetileg az írott szövegre vonatkozik.

Új!!: Horvát nyelv és Kontextus (nyelvészet) · Többet látni »

Kopula

Az egyszerű mondat szintaxisában a kopula olyan nyelvi elem, amely az alanyt azzal a névszóval köti össze, amellyel együtt a mondat állítmányát képezi.

Új!!: Horvát nyelv és Kopula · Többet látni »

Krassóvár

Krassóvár (1899-ig Krassova) falu Romániában Krassó-Szörény megyében.

Új!!: Horvát nyelv és Krassóvár · Többet látni »

Krassovánok

A krassovánok elhelyezkedése A torlák dialektus beszélőinek földrajzi elhelyezkedése (északon a krassovánok) A krassovánok római katolikus délszláv népcsoport a Bánát délkeleti részén.

Új!!: Horvát nyelv és Krassovánok · Többet látni »

Krk (sziget)

Krk (olaszul Veglia, ča horvátul Khark; kiejtése: körk) Horvátország és az Adriai-tenger legnagyobb szigete a szomszédos Cres szigetével együtt.

Új!!: Horvát nyelv és Krk (sziget) · Többet látni »

Kulpa

A Kulpa völgye Sodevci mellett A Kulpa (horvátul Kupa, szlovénül Kolpa) folyó Horvátország és Szlovénia területén, a Száva jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Horvát nyelv és Kulpa · Többet látni »

Lastovo (sziget)

Lastovo egy sziget az Adriai-tengerben, Horvátországban.

Új!!: Horvát nyelv és Lastovo (sziget) · Többet látni »

Latin ábécé

A latin ábécé, amelyet a magyar nyelv is használ, a következő betűkből áll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z.

Új!!: Horvát nyelv és Latin ábécé · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Horvát nyelv és Latin nyelv · Többet látni »

Lengyel nyelv

A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.

Új!!: Horvát nyelv és Lengyel nyelv · Többet látni »

Lika (hegység)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Lika (tájegység).

Új!!: Horvát nyelv és Lika (hegység) · Többet látni »

Liturgia

A liturgia egy vallási csoport által végzett szokásos – hagyományban gyökeredző, előírás alapján végzett, rendszerbe foglalt imádságsor és szertartásrend – nyilvános tisztelet, imádat, istentisztelet.

Új!!: Horvát nyelv és Liturgia · Többet látni »

Ljudevit Gaj

Ljudevit Gaj szobra Zágrábban Ljudevit Gaj (magyarosan: Gáj Lajos, Krapina, 1809. július 8. – Zágráb, 1872. április 20.) horvát nyelvész, politikus, újságíró és író.

Új!!: Horvát nyelv és Ljudevit Gaj · Többet látni »

Loreto

#ÁTIRÁNYÍTÁS Loreto (Olaszország).

Új!!: Horvát nyelv és Loreto · Többet látni »

Macedón nyelv

A macedón nyelv (macedónul македонски јазик/makedonski jazik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a keleti alcsoportjához.

Új!!: Horvát nyelv és Macedón nyelv · Többet látni »

Magánhangzó

A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.

Új!!: Horvát nyelv és Magánhangzó · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Horvát nyelv és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Horvát nyelv és Magyarország · Többet látni »

Magyarországi horvátok

Szalántai bosnyák népviselet Bunyevác lány népviseletben 280px 2014-es magyarországi országgyűlési választások horvát nemzetiségi listáját népszerűsítő plakát A horvátok Magyarországon az egyik hivatalosan elismert nemzeti kisebbség.

Új!!: Horvát nyelv és Magyarországi horvátok · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Horvát nyelv és Második világháború · Többet látni »

Mássalhangzó

A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.

Új!!: Horvát nyelv és Mássalhangzó · Többet látni »

Módosítószó

A nyelvészetben a módosítószó olyan szófaj, amelynek modalizálási funkciója van, azaz „vagy valamely mondatrésznek, vagy az egész mondatnak módosítja a tartalmát, kifejezve egyúttal a beszélőnek a mondottakhoz való szubjektív viszonyát, a beszélői attitűdöt is”.

Új!!: Horvát nyelv és Módosítószó · Többet látni »

München

München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.

Új!!: Horvát nyelv és München · Többet látni »

Megszólító eset

Egyes flektáló nyelvek grammatikájában a megszólító eset (latin szóval vocativus, a vocare ’hívni’ igéből) az az eset, amellyel a beszélő közvetlenül hívja vagy szólítja meg azt, akivel kommunikációt kezdeményez.

Új!!: Horvát nyelv és Megszólító eset · Többet látni »

Mellékmondat

A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.

Új!!: Horvát nyelv és Mellékmondat · Többet látni »

Melléknév

A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.

Új!!: Horvát nyelv és Melléknév · Többet látni »

Melléknévi igenév

A melléknévi igenév vagy – latin szóval – participium (bár ez valamivel tágabb fogalmat jelöl) – az ige egyik személytelen alakja (a főnévi és a határozói igenév mellett), amely a mondatban általában melléknévi szerepet tölt be.

Új!!: Horvát nyelv és Melléknévi igenév · Többet látni »

Mljet

Mljet (olaszul Meleda) egy Horvátországhoz tartozó, majd' 100 km²-es, hosszúkás sziget, az Adria nyolcadik legnagyobb szigete Dalmáciában.

Új!!: Horvát nyelv és Mljet · Többet látni »

Mondat (nyelvészet)

A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.

Új!!: Horvát nyelv és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »

Mondatrész

A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.

Új!!: Horvát nyelv és Mondatrész · Többet látni »

Mondattan

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).

Új!!: Horvát nyelv és Mondattan · Többet látni »

Montenegró

Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.

Új!!: Horvát nyelv és Montenegró · Többet látni »

Montenegrói nyelv

A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Horvát nyelv és Montenegrói nyelv · Többet látni »

Montenegróiak

A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.

Új!!: Horvát nyelv és Montenegróiak · Többet látni »

Morfológia (nyelvészet)

Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.

Új!!: Horvát nyelv és Morfológia (nyelvészet) · Többet látni »

Morvaország

Európai Unióban id.

Új!!: Horvát nyelv és Morvaország · Többet látni »

Morvaországi horvátok

A morvaországi horvátok (horvátul Moravski Hrvati) a mai Csehországban élő, elenyésző autohtón kisebbség, amely a 16.-17. században települt át a török uralom alá került Közép-Horvátországból a dél-morvaországi Nikolsburg (ma Mikulov) vidékére.

Új!!: Horvát nyelv és Morvaországi horvátok · Többet látni »

Muraköz

A Muraköz egy 1690-ben keletkezett térképen A Muraköz (horvátul Međimurje, szlovénül Medžimurje, vendül Medmürje, németül Murinsel, kaj-horvát nyelven Medjimurje, Medjimorje) egykor Magyarországhoz, ma – néhány Szlovéniához csatolt falu kivételével – Horvátországhoz tartozó történelmi, politikai és néprajzi régió.

Új!!: Horvát nyelv és Muraköz · Többet látni »

Mutató névmás

Az alaktanban a mutató névmás úgy utal egy bizonyos entitásra, hogy kifejezi annak térbeli vagy időbeli közelségét vagy távolságát a beszélőhöz (olykor a közlés címzettjéhez is).

Új!!: Horvát nyelv és Mutató névmás · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Horvát nyelv és Német nyelv · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Új!!: Horvát nyelv és Németország · Többet látni »

Névelő

nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.

Új!!: Horvát nyelv és Névelő · Többet látni »

Névszó

A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.

Új!!: Horvát nyelv és Névszó · Többet látni »

Névszóragozás

Az alaktanban használt névszóragozás (deklináció) terminus a névszó alakjának változtatásaira vonatkozik, mely azzal a céllal történik, hogy nyelvtől függően különféle grammatikai eseteket, nemeket és számokat fejezzen ki.

Új!!: Horvát nyelv és Névszóragozás · Többet látni »

Névutó

A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.

Új!!: Horvát nyelv és Névutó · Többet látni »

Nem (nyelvészet)

A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.

Új!!: Horvát nyelv és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Nemzetközi fonetikai ábécé

Az IPA angol kiejtése IPA-jelekkel A nemzetközi fonetikai ábécé diagramos ábrázolása (2020) A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA;, API) célja, hogy a beszélt nyelvek hangjainak (fonémáinak) kiejtését leírja.

Új!!: Horvát nyelv és Nemzetközi fonetikai ábécé · Többet látni »

Neologizmus

A nyelvészetben a neologizmus (Tófalvi 2008, neologizmus szócikk. Ennél szűkebb értelemben általában új lexikai egységet értenek alatta, olyat, amely nyelven belüli eszköz alkalmazásának az eredménye, újonnan a nyelvbe került jövevényszó vagy új keletű tükörfordítása valamelyik idegen lexikai egységnek.Bussmann 1998, 794. o. A francia nyelvészetben vannak olyan szerzők, akik nem értik bele a neologizmus fogalmába a jövevényszavakat. A „neologizmus” terminus nem egyértelmű. Egyrészt az illető lexikai egység csak a nyelvtörténet valamelyik momentumához, esetleg egy régmúltbelihez viszonyítva új.Bidu-Vrănceanu 1997, 321. o. Másrészt a nyelvhasználók tulajdonképpen a szókészletbe nem beilleszkedett egységet látnak neologizmusnak. Ezért olyanokat nem éreznek újaknak, amelyek nemrég kerültek a nyelvbe, de hamar lettek közhasználatúvá, viszont egyes viszonylag régieket, de kevéssé használtakat neologizmusokként értékelnek.Grevisse – Goosse 2007, 152–153. o.

Új!!: Horvát nyelv és Neologizmus · Többet látni »

Neretva

A Neretva (olaszul Narenta) folyam Bosznia-Hercegovina és Horvátország területén.

Új!!: Horvát nyelv és Neretva · Többet látni »

Nyelvújítás

Kazinczy Ferenc a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja A nyelvújítás a nyelvfejlesztés egyik fajtája, amelynek során tudatos és tömeges változtatásokat hajtanak végre egy nyelvben.

Új!!: Horvát nyelv és Nyelvújítás · Többet látni »

Nyelvtani kategória

A nyelvészetben a nyelvtani kategória olyan terminus, amely többé-kevésbé tág jelentésekkel található meg a különböző nyelvű szakirodalmakban, olykor egyazon nyelvűben is, különböző szerzőknél, sőt, egyazon szerzőnél is.

Új!!: Horvát nyelv és Nyelvtani kategória · Többet látni »

Nyelvtani nem

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nem (nyelvészet).

Új!!: Horvát nyelv és Nyelvtani nem · Többet látni »

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.

Új!!: Horvát nyelv és Olasz nyelv · Többet látni »

Olaszok

Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.

Új!!: Horvát nyelv és Olaszok · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Új!!: Horvát nyelv és Olaszország · Többet látni »

Orosz nyelv

Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.

Új!!: Horvát nyelv és Orosz nyelv · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: Horvát nyelv és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Palatalizáció

A palatalizáció (a latin palatum „szájpadlás” szóból), másképp jésítés vagy lágyítás olyan mássalhangzó-képzésmód, illetve az így létrejött mássalhangzó, amelynél a nyelvhát felduzzad a szájpadlás középső része felé az eredeti mássalhangzó szokásos képzésével egyidejűleg, tehát az eredeti mássalhangzót mondhatni egy j hanggal együtt ejtjük.

Új!!: Horvát nyelv és Palatalizáció · Többet látni »

Palatális hang

Palatális hangnak nevezzük a szájüreg elülső részében képzett beszédhangokat.

Új!!: Horvát nyelv és Palatális hang · Többet látni »

Partikula

A nyelvészetben a partikula egyfajta nem toldalékolható nyelvi elem.

Új!!: Horvát nyelv és Partikula · Többet látni »

Pelješac-félsziget

Pelješac fekvése Horvátországban Térkép A 8000 fős Pelješac-félszigetet a hajóskapitányok és a legfinomabb horvát vörösbor szülőföldjeként tartják számon.

Új!!: Horvát nyelv és Pelješac-félsziget · Többet látni »

Peru

Peru Dél-Amerika harmadik legnagyobb, valamint az Andok legnagyobb területű országa.

Új!!: Horvát nyelv és Peru · Többet látni »

Posztalveoláris hang

A posztalveoláris (latin, „fogmeder mögötti”), más néven prepalatális („szájpadlás előtti”) olyan mássalhangzó, melynek képzésekor a nyelv a fogmeder mögötti – a fogmeder és a kemény szájpadlás közötti – részt érinti.

Új!!: Horvát nyelv és Posztalveoláris hang · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Horvát nyelv és Pozsony · Többet látni »

Prozódia (nyelvészet)

A nyelvészetben a prozódia (vö. francia prosodie Bussmann 1998, 962. o.) terminus a hangtan azon ágát nevezi meg, amely a nyelv ún.

Új!!: Horvát nyelv és Prozódia (nyelvészet) · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Új!!: Horvát nyelv és Rag · Többet látni »

Részes eset

Egyes agglutináló és flektáló nyelvek nyelvtanában a részes vagy részeshatározói eset (latinul dativus) a nyelvtani esetek egyike.

Új!!: Horvát nyelv és Részes eset · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: Horvát nyelv és Római Birodalom · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Új!!: Horvát nyelv és Római katolikus egyház · Többet látni »

Regiszter (nyelvészet)

A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére.

Új!!: Horvát nyelv és Regiszter (nyelvészet) · Többet látni »

Reims

Reims (kiejtve: „remsz”) város Franciaországban Párizstól 144 km-re, keletre.

Új!!: Horvát nyelv és Reims · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Új!!: Horvát nyelv és Románia · Többet látni »

Segédige

A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.

Új!!: Horvát nyelv és Segédige · Többet látni »

Simulószó

A simulószó – a szakirodalomban gyakran: klitikum – olyan, hangsúlytalan mondatelem (morféma), amely a kötött morfémák leggyakoribb, tipikus fajtájától, a toldalékoktól abban különbözik, hogy nem szigorúan meghatározott kategóriájú kifejezésekhez kapcsolódik.

Új!!: Horvát nyelv és Simulószó · Többet látni »

Split

Split Horvátország második legnagyobb városa Split-Dalmácia megyében, Dalmácia legnagyobb városa, igazgatási és gazdasági központja, a Split-Makarskai főegyházmegye érseki székvárosa.

Új!!: Horvát nyelv és Split · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: Horvát nyelv és Svájc · Többet látni »

Svédország

Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.

Új!!: Horvát nyelv és Svédország · Többet látni »

SVO-nyelv

SVO-nyelvnek (a latin Subiectum–Verbum–Obiectum, vagyis „alany–ige–tárgy” rövidítése) nevezik a nyelvtipológiában azt a nyelvet, amelyben a jellemző szórend az alany–ige–tárgy sorrendet követi.

Új!!: Horvát nyelv és SVO-nyelv · Többet látni »

Szarajevó

Szarajevó (bosnyákul, horvátul és szerbül Sarajevo, cirill írással Сарајево, törökül Saraybosna, mely névből a „saray” tag palotát jelent) Bosznia-Hercegovina fővárosa.

Új!!: Horvát nyelv és Szarajevó · Többet látni »

Szám

A szám matematikai fogalom, mennyiségek leírására használatos.

Új!!: Horvát nyelv és Szám · Többet látni »

Szám (nyelvészet)

A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.

Új!!: Horvát nyelv és Szám (nyelvészet) · Többet látni »

Számítástechnika

A számítástechnika az automatizált adatfeldolgozás eszközeivel és azok különböző területeken való használatával (például a számítógép építése és azok programozása) foglalkozó elméleti és alkalmazott műszaki tudomány.

Új!!: Horvát nyelv és Számítástechnika · Többet látni »

Számjegy

A számjegyek a számrendszeres számírásban a számok írására használt karakterek: a ma használt helyiértékes tízes számrendszerben ezek 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9.

Új!!: Horvát nyelv és Számjegy · Többet látni »

Számnév

A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.

Új!!: Horvát nyelv és Számnév · Többet látni »

Szóalkotás

A nyelvészetben a szóalkotás terminus a szókészlet gyarapításának fő nyelven belüli eszközét nevezi meg, olyan módok együttesét, amelyekkel új lexémák jönnek létre már meglévő nyelvi anyag alapján.

Új!!: Horvát nyelv és Szóalkotás · Többet látni »

Szóösszetétel

A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.

Új!!: Horvát nyelv és Szóösszetétel · Többet látni »

Szócsalád

A szóalaktanban és a szókészlettanban használt szócsalád terminus olyan szavak csoportját jelenti, amelyek ugyanabból a szóból származnak vagy azzal összetett szót alkotnak.

Új!!: Horvát nyelv és Szócsalád · Többet látni »

Szófaj

A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.

Új!!: Horvát nyelv és Szófaj · Többet látni »

Szóképzés

A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.

Új!!: Horvát nyelv és Szóképzés · Többet látni »

Szórend

A szórend a mondatot alkotó szavak, szószerkezetek hagyományosan kialakult sorrendje.

Új!!: Horvát nyelv és Szórend · Többet látni »

Szószerkezet

A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.

Új!!: Horvát nyelv és Szószerkezet · Többet látni »

Szótag

A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.

Új!!: Horvát nyelv és Szótag · Többet látni »

Szótő

A szótő a szó alapeleme, jelentésének főösszetevője.

Új!!: Horvát nyelv és Szótő · Többet látni »

Szemantika

A szemantika (magyarul jelentéstan, ám ez a kifejezés az utóbbi időkben egyre kevésbé pontos) a nyelvészet egyik részterülete, amely a nyelvi formák (szavak, szimbólumok stb.) jelentésével, illetve jelentésváltozásaival foglalkozik.

Új!!: Horvát nyelv és Szemantika · Többet látni »

Személy (nyelvészet)

A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.

Új!!: Horvát nyelv és Személy (nyelvészet) · Többet látni »

Személyes névmás

A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.

Új!!: Horvát nyelv és Személyes névmás · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Horvát nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Új!!: Horvát nyelv és Szerbek · Többet látni »

Szerbhorvát nyelv

A szerbhorvát nyelv elterjedése (kék színnel) A lakosság abszolút vagy relatív többsége által beszélt más nyelvek A szerbhorvát nyelv dialektusai A szerbhorvát nyelv kifejezés nyelvészek alkotta szakkifejezés, amely a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak által beszélt nyelvet volt hivatott megnevezni.

Új!!: Horvát nyelv és Szerbhorvát nyelv · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Új!!: Horvát nyelv és Szerbia · Többet látni »

Szinonímia

A szemantikában a szinonímia (magyar megfelelője rokonértelműség) a nyelvi entitások között lehetséges jelentési viszonyok egyike.

Új!!: Horvát nyelv és Szinonímia · Többet látni »

Sziszek

Sziszek (horvátul Sisak, latinul Siscia, németül Sisseg) város Horvátországban, Sziszek-Monoszló megye székhelye.

Új!!: Horvát nyelv és Sziszek · Többet látni »

Szlavónia

Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.

Új!!: Horvát nyelv és Szlavónia · Többet látni »

Szláv népek

A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.

Új!!: Horvát nyelv és Szláv népek · Többet látni »

Szláv nyelvek

A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.

Új!!: Horvát nyelv és Szláv nyelvek · Többet látni »

Szlovák nyelv

A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.

Új!!: Horvát nyelv és Szlovák nyelv · Többet látni »

Szlovén nyelv

A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Horvát nyelv és Szlovén nyelv · Többet látni »

Szlovének

A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.

Új!!: Horvát nyelv és Szlovének · Többet látni »

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Új!!: Horvát nyelv és Szlovénia · Többet látni »

Szociolingvisztika

A szociolingvisztika egy szemléletmód, amely a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseit empirikus módszerekkel vizsgáló tudományterületeket foglalja magába.

Új!!: Horvát nyelv és Szociolingvisztika · Többet látni »

Sztenderd nyelvváltozat

Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.

Új!!: Horvát nyelv és Sztenderd nyelvváltozat · Többet látni »

Tagadás (nyelvészet)

A nyelvészetben a tagadás olyan művelet, amellyel a beszélő egy egész mondat vagy annak egy részének az ellenkezőjét fejezi ki.

Új!!: Horvát nyelv és Tagadás (nyelvészet) · Többet látni »

Tárgy (nyelvészet)

A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.

Új!!: Horvát nyelv és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Tárgyeset

Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.

Új!!: Horvát nyelv és Tárgyeset · Többet látni »

Tónus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tónus (nyelvészet).

Új!!: Horvát nyelv és Tónus · Többet látni »

Török nyelv

A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik.

Új!!: Horvát nyelv és Török nyelv · Többet látni »

Tükörfordítás

A tükörfordítás a fordítás gyakorlatában olyan szó szerinti fordítást jelent, amely eredménye nem mindig helyes a célnyelv sztenderd változata szerint, de a kontrasztív nyelvészetben, a történeti nyelvészetben és a lexikológiában ez a terminus idegen nyelvből való kölcsönzés egyik típusát nevezi meg, mint vegyes, azaz egyszerre nyelven belüli és azon kívüli eszközét a nyelv gyarapításának új egységekkel, főleg a szókészlet és a frazeológia terén, de kisebb mértékben grammatikai téren is.

Új!!: Horvát nyelv és Tükörfordítás · Többet látni »

Tituš Brezovački

Tituš Brezovački (Zágráb, 1757. január 4. – Zágráb, 1805. október 29.) horvát katolikus pap, szatirikus író, költő.

Új!!: Horvát nyelv és Tituš Brezovački · Többet látni »

Toldalék

A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.

Új!!: Horvát nyelv és Toldalék · Többet látni »

Topik és predikátum

A nyelvészetben használt topik és predikátum terminusok az egyszerű mondat két részre való felosztására vonatkoznak.

Új!!: Horvát nyelv és Topik és predikátum · Többet látni »

Torlaki dialektus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Torlaki nyelvjárás.

Új!!: Horvát nyelv és Torlaki dialektus · Többet látni »

Travnik

Travnik (szerbül Травник / Travnik, latinul Herbosa) város és község (járás) Bosznia-Hercegovina középső részén, a Bosznia-Hercegovinai Föderációban.

Új!!: Horvát nyelv és Travnik · Többet látni »

Uruguay

Uruguay (Uruguayi Keleti Köztársaság, magyar jogszabályokban: Uruguay Keleti Köztársaság; (spanyol: República Oriental del Uruguay) dél-amerikai ország. Észak-északkeleten Brazíliával, nyugaton Argentínával, délen-délkeleten az Atlanti-óceánnal, illetve annak La Plata nevű öblével határos. Fővárosa Montevideo, hivatalos nyelve a spanyol. Uruguay a második legkisebb független ország Dél-Amerikában Suriname után. Neve guarani nyelven azt jelenti: „a festett madarak folyója”. Magas jövedelmű gazdasággal rendelkező fejlődő ország és Latin-Amerikában élen áll a demokrácia, az alacsony korrupció és az e-kormányzat tekintetében. A 2010-es évek végén Dél-Amerikában az első a sajtószabadság, a középosztály nagysága és a jólét tekintetében.

Új!!: Horvát nyelv és Uruguay · Többet látni »

Vajdaság Autonóm Tartomány

A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.

Új!!: Horvát nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Varasd

Varasd (horvátul Varaždin, németül Warasdin, latinul Varasdinum, olaszul Varasdino) város Horvátországban, az azonos nevű megye székhelye.

Új!!: Horvát nyelv és Varasd · Többet látni »

Vatikán

A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.

Új!!: Horvát nyelv és Vatikán · Többet látni »

Verancsics Faustus

Verancsics Faustus, vagy Verancsics Fausztusz OSPPE (Vrančić, Faust; olykor Verancsics János), (Šibenik, 1540 vagy 1551 – Velence, 1617. február 27.) neves dalmát család sarja, horvát történetíró, humanista tudós, csanádi püspök 1598-tól 1608-ig.

Új!!: Horvát nyelv és Verancsics Faustus · Többet látni »

Vinkovce

Vinkovce Vinkovci (középkori neve „Szentillye”) város Horvátországban Vukovár-Szerém megyében.

Új!!: Horvát nyelv és Vinkovce · Többet látni »

Vinodoli törvénykönyv

A vinodoli törvénykönyv egy lapja A vinodoli törvénykönyv (horvátul vinodolski zakonik) a horvátok egyik legfontosabb kultúrtörténeti emléke, Európa egyik legelső ilyen tárgyú középkori dokumentuma.

Új!!: Horvát nyelv és Vinodoli törvénykönyv · Többet látni »

Visszaható névmás

A grammatikában a visszaható névmás olyan névmás, amely cselekvőre utal, rendszerint ige vagy igenév alanyára, és ez esetben a névmás az ige(név) tárgya vagy határozója.

Új!!: Horvát nyelv és Visszaható névmás · Többet látni »

Vonatkozó névmás

A hagyományos nyelvtanban a vonatkozó névmás „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó.

Új!!: Horvát nyelv és Vonatkozó névmás · Többet látni »

Vuk Stefanović Karadžić

Vuk Stefanović Karadžić (cirill írással Вук Стефановић Караџић) (Tršić, 1787. november 6. – Bécs, 1864. február 7.), szerb filológus, nyelvész, folklórkutató, író és történész, a modern szerb nyelv sztenderdizálásának a kezdeményezője, e nyelv cirill írásának a megalkotója és helyesírásának a megalapozója.

Új!!: Horvát nyelv és Vuk Stefanović Karadžić · Többet látni »

Zágráb

Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.

Új!!: Horvát nyelv és Zágráb · Többet látni »

Zára

Zára város Horvátországban, Dalmácia fővárosa.

Új!!: Horvát nyelv és Zára · Többet látni »

Zárt e hang a magyar nyelvben

A zárt e hang (ë) a régi magyar nyelvben, illetve a mai nyelvjárások többségében is előforduló középső nyelvállású illabiális (ajakréses) palatális rövid magánhangzó.

Új!!: Horvát nyelv és Zárt e hang a magyar nyelvben · Többet látni »

Zöngés és zöngétlen párok

A mássalhangzók lehetnek zöngések és zöngétlenek.

Új!!: Horvát nyelv és Zöngés és zöngétlen párok · Többet látni »

Zengg

Zengg (németül Zengg, horvátul Senj (ejtsd: Szeny), latinul Senia) város és község Horvátországban, Lika-Zengg megyében.

Új!!: Horvát nyelv és Zengg · Többet látni »

Zrínyi Miklós (költő)

Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.

Új!!: Horvát nyelv és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

Zrínyi Péter

Gróf Zrínyi IV.

Új!!: Horvát nyelv és Zrínyi Péter · Többet látni »

Zsumberk

Zsumberk falu és község Horvátországban Zágráb megyében.

Új!!: Horvát nyelv és Zsumberk · Többet látni »

11. század

Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.

Új!!: Horvát nyelv és 11. század · Többet látni »

12. század

A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.

Új!!: Horvát nyelv és 12. század · Többet látni »

1275

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1275 · Többet látni »

1288

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1288 · Többet látni »

13. század

A 13.

Új!!: Horvát nyelv és 13. század · Többet látni »

1368

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1368 · Többet látni »

1380

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1380 · Többet látni »

1395

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1395 · Többet látni »

14. század

A 14.

Új!!: Horvát nyelv és 14. század · Többet látni »

1400

1400 a 14. század utolsó éve.

Új!!: Horvát nyelv és 1400 · Többet látni »

1404

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1404 · Többet látni »

1483

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1483 · Többet látni »

15. század

A 15.

Új!!: Horvát nyelv és 15. század · Többet látni »

1563

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1563 · Többet látni »

1575

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1575 · Többet látni »

1578

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1578 · Többet látni »

1589

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1589 · Többet látni »

1595

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1595 · Többet látni »

16. század

A 16.

Új!!: Horvát nyelv és 16. század · Többet látni »

1601

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1601 · Többet látni »

1604

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1604 · Többet látni »

1631

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1631 · Többet látni »

1638

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1638 · Többet látni »

1640

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1640 · Többet látni »

1649

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1649 · Többet látni »

1650

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1650 · Többet látni »

1651

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1651 · Többet látni »

1654

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1654 · Többet látni »

17. század

A 17.

Új!!: Horvát nyelv és 17. század · Többet látni »

1830

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1830 · Többet látni »

1850

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1850 · Többet látni »

1866

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1866 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Horvát nyelv és 19. század · Többet látni »

1954

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1954 · Többet látni »

1960-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1960-as évek · Többet látni »

1967

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1967 · Többet látni »

1991

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1991 · Többet látni »

1994

Nincs leírás.

Új!!: Horvát nyelv és 1994 · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

Új!!: Horvát nyelv és 20. század · Többet látni »

2011

---- 2011 (MMXI) első napja és utolsó napja is szombatra esett a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Horvát nyelv és 2011 · Többet látni »

2013

---- 2013 (MMXIII) első napja keddre esett a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Horvát nyelv és 2013 · Többet látni »

2015

---- 2015 (MMXV) első napja csütörtökre esett a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Horvát nyelv és 2015 · Többet látni »

2017

----.

Új!!: Horvát nyelv és 2017 · Többet látni »

2022

---- A 2022-es évben kezdődött meg a Covid19-pandémia miatt bevezetett korlátozások feloldása világszerte, az egyre szélesebb körökben elérhető vakcinák miatt.

Új!!: Horvát nyelv és 2022 · Többet látni »

21. század

Évtizedek: 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek ---- A 21.

Új!!: Horvát nyelv és 21. század · Többet látni »

6. század

Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.

Új!!: Horvát nyelv és 6. század · Többet látni »

630-as évek

Évszázadok: 6. század – 7. század – 8. század Évtizedek: 580-as évek – 590-es évek – 600-as évek – 610-es évek – 620-as évek – 630-as évek – 640-es évek – 650-es évek – 660-as évek – 670-es évek – 680-as évek Évek: 630 631 632 633 634 635 636 637 638 639.

Új!!: Horvát nyelv és 630-as évek · Többet látni »

9. század

A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.

Új!!: Horvát nyelv és 9. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »