Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
38 kapcsolatok: A Dráva-sík növényzete, Újszentmargita, Békésszentandrás, Bölcskei Duna-holtág, Budapest, Cún–Szaporca-holtágrendszer, Dráva, Dráva-sík, Duna, Duna–Dráva Nemzeti Park, Fadd, Folyó, Gemenc, Halak, Hárosi-öböl, Hüllők, Körös–Maros köze, Kiskunsági Nemzeti Park, Madarak, Magyarország, Mártély, Medve (település), Morotva, Mura (Dráva), Paks, Ramsari egyezmény, Sárköz, Szarvas (település), Szigetköz, Tó, Túr, Tisza, Tiszacsermely, Tiszadobi-ártér Természetvédelmi Terület, Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület, Tiszatelek-Tiszaberceli Ártér Természetvédelmi Terület, Vörösnyakú vöcsök, Vizenyős terület.
A Dráva-sík növényzete
A terület a zárt tölgyes övbe tartozik, de természetes növényzetének elsöprő többségét mezőgazdasági kultúrák helyettesítik.
Új!!: Holtág és A Dráva-sík növényzete · Többet látni »
Újszentmargita
Újszentmargita község Hajdú-Bihar vármegyében, a Balmazújvárosi járásban.
Új!!: Holtág és Újszentmargita · Többet látni »
Békésszentandrás
Békésszentandrás nagyközség Békés vármegyében, a Szarvasi járásban.
Új!!: Holtág és Békésszentandrás · Többet látni »
Bölcskei Duna-holtág
A Bölcskei Duna-holtág a Duna egyik holtága Bölcske közelében.
Új!!: Holtág és Bölcskei Duna-holtág · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Holtág és Budapest · Többet látni »
Cún–Szaporca-holtágrendszer
A Cún–Szaporca-holtágrendszer a Dráva folyó legnagyobb egybefüggő, emellett szinte érintetlen, ezért természetvédelmi szempontból is a legjelentősebb, magyarországi holtágrendszere.
Új!!: Holtág és Cún–Szaporca-holtágrendszer · Többet látni »
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Új!!: Holtág és Dráva · Többet látni »
Dráva-sík
A Dráva-sík Magyarország déli határvidékének egyik kistája, az Alföldhöz sorolt Drávamenti-síkság része, a Dráva folyó keskeny balparti völgysíkja.
Új!!: Holtág és Dráva-sík · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Holtág és Duna · Többet látni »
Duna–Dráva Nemzeti Park
Az 1990-es évek elején eredetileg Jugoszláviával közösen tervezett nemzeti park a közben bekövetkezett változások miatt nem alakulhatott meg, így a Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban csak Magyarország területén jött létre.
Új!!: Holtág és Duna–Dráva Nemzeti Park · Többet látni »
Fadd
Fadd nagyközség Tolna vármegye Tolnai járásában.
Új!!: Holtág és Fadd · Többet látni »
Folyó
A Zambézi folyó és a Viktória-vízesés (Zambia/Zimbabwe, Afrika) A folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van.
Új!!: Holtág és Folyó · Többet látni »
Gemenc
Sió csatornán A Gemenc vagy Gemenci erdő egy nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, Magyarország középső déli részén.
Új!!: Holtág és Gemenc · Többet látni »
Halak
A halak (Pisces) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy nem rendszertani csoportja.
Új!!: Holtág és Halak · Többet látni »
Hárosi-öböl
A Hárosi-öböl egy öböl Budapesten, a Duna jobb partján.
Új!!: Holtág és Hárosi-öböl · Többet látni »
Hüllők
A hüllők (Reptilia) a négylábú magzatburkos állatok egy parafiletikus osztálya. A klasszikus osztályozási rendszer négy ma élő rendjüket különíti el.
Új!!: Holtág és Hüllők · Többet látni »
Körös–Maros köze
A Körös–Maros Köze vagy Maros–Körös köze Magyarország délkeleti területén, az Alföld nevű nagytájunk délkeleti részén található.
Új!!: Holtág és Körös–Maros köze · Többet látni »
Kiskunsági Nemzeti Park
A Kiskunsági Nemzeti parkot 1975.
Új!!: Holtág és Kiskunsági Nemzeti Park · Többet látni »
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Új!!: Holtág és Madarak · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Holtág és Magyarország · Többet látni »
Mártély
Mártély község Csongrád-Csanád vármegye Hódmezővásárhelyi járásában.
Új!!: Holtág és Mártély · Többet látni »
Medve (település)
Medve (szlovákul Medveďov, németül Weißkirchen) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában.
Új!!: Holtág és Medve (település) · Többet látni »
Morotva
Folyó számos holtágas tóval (Jamal-félsziget, Oroszország) A morotva jelentése: holtág, holt víz, folyó holtága, folyóból elzárt halastó.
Új!!: Holtág és Morotva · Többet látni »
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Új!!: Holtág és Mura (Dráva) · Többet látni »
Paks
Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.
Új!!: Holtág és Paks · Többet látni »
Ramsari egyezmény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rámszari egyezmény.
Új!!: Holtág és Ramsari egyezmény · Többet látni »
Sárköz
A Sárköz Magyarország egyik tájegysége.
Új!!: Holtág és Sárköz · Többet látni »
Szarvas (település)
Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.
Új!!: Holtág és Szarvas (település) · Többet látni »
Szigetköz
A Szigetköz a Győri-medence Duna (Öreg-Duna, Nagy Duna) és a Mosoni-Duna által határolt kistája.
Új!!: Holtág és Szigetköz · Többet látni »
Tó
A Nahuel Huapi-tó (Argentína) Kasmírban Tanganyika-tavon A tó szárazfölddel körülvett állóvíz.
Új!!: Holtág és Tó · Többet látni »
Túr
A Túr (románul Tur) folyó a Tisza egyik bal oldali mellékfolyója Romániában és Magyarországon.
Új!!: Holtág és Túr · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Holtág és Tisza · Többet látni »
Tiszacsermely
Tiszacsermely község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Cigándi járásban.
Új!!: Holtág és Tiszacsermely · Többet látni »
Tiszadobi-ártér Természetvédelmi Terület
Andrássy-kastély a Tisza holtága felől Az ártér a Rétköz szélén, Tiszadobtól északra a Tisza folyamának két oldalán terül el.
Új!!: Holtág és Tiszadobi-ártér Természetvédelmi Terület · Többet látni »
Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület
Zöldküllő A Göbe-erdő a Tisza patkó alakú holtága, amely a folyó 19. századbeli szabályozása során jött létre a 444-es folyamkilométernél, a bal parti oldalon.
Új!!: Holtág és Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület · Többet látni »
Tiszatelek-Tiszaberceli Ártér Természetvédelmi Terület
A Tisza Tiszabercelnél (légifotó) A természetvédelmi terület a Tisza gátjai közé szorított hullámtérben található a folyó partjai mentén elnyúló keskeny, hosszú sávban, mely Gávavencsellőtől Tiszatelekig húzódik a Tisza mindkét oldali hullámterét magába foglalva, Tiszatelek, Tiszakarád, Tiszacsermely, Tiszabercel, Paszab és Ibrány településeket is érintve.
Új!!: Holtág és Tiszatelek-Tiszaberceli Ártér Természetvédelmi Terület · Többet látni »
Vörösnyakú vöcsök
Udvarló vörösnyakú vöcskök A vörösnyakú vöcsök (Podiceps grisegena) a vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék (Podicipedidae) családjába tartozó, az ismert búbos vöcsöknél kisebb vízimadár.
Új!!: Holtág és Vörösnyakú vöcsök · Többet látni »
Vizenyős terület
A vizenyős terület (a modern limnológiai szakirodalomban egyre gyakrabban: wetland) átmenetet (ökoton) képez a valódi szárazföldi és vízi élőhelyek között.
Új!!: Holtág és Vizenyős terület · Többet látni »
