Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Hoffmann Beáta

Index Hoffmann Beáta

Hoffmann Beáta (Győr, 1967. június 22. –) olimpiai bronz- és világbajnoki ezüstérmes magyar kézilabdázó.

17 kapcsolatok: Budapesti Építők, Győr, Győri Audi ETO KC, Június 22., Kézilabda, Magyar női kézilabda-bajnokság (első osztály), Magyar női kézilabda-válogatott, Magyarország, Női kézilabda-világbajnokság, Női kézilabdatorna az 1996. évi nyári olimpiai játékokon, Olimpiai játékok, 1967, 1984, 1992, 1995-ös női kézilabda-világbajnokság, 1996. évi nyári olimpiai játékok, 2001.

Budapesti Építők

Az Építők pálya 1946-ban A Budapesti Építők SC egy nagy múltú budapesti sportegyesület.

Új!!: Hoffmann Beáta és Budapesti Építők · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Új!!: Hoffmann Beáta és Győr · Többet látni »

Győri Audi ETO KC

Győri Audi ETO KC Győr városának ötszörös Bajnokok Ligája győztes női kézilabdacsapata.

Új!!: Hoffmann Beáta és Győri Audi ETO KC · Többet látni »

Június 22.

Névnapok: Paulina + Akács, Ákos, Albin, Albina, Alvina, Horácia, Jósiás, Józsiás, Józsua, Józsué, Kriszta, Krisztabella, Krisztiána, Krisztin, Krisztina, Lambert, Rozvita, Tamás, Tinka.

Új!!: Hoffmann Beáta és Június 22. · Többet látni »

Kézilabda

A kézilabda egy labdajáték.

Új!!: Hoffmann Beáta és Kézilabda · Többet látni »

Magyar női kézilabda-bajnokság (első osztály)

A magyar női kézilabda-bajnokság egy évente megrendezésre kerülő sportesemény a hazai női kézilabdacsapatok számára, mely a sportág szakágának legmagasabb osztálya.

Új!!: Hoffmann Beáta és Magyar női kézilabda-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

Magyar női kézilabda-válogatott

A magyar női kézilabda-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Kézilabda Szövetség irányít.

Új!!: Hoffmann Beáta és Magyar női kézilabda-válogatott · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Hoffmann Beáta és Magyarország · Többet látni »

Női kézilabda-világbajnokság

A női kézilabda-világbajnokság az Nemzetközi Kézilabda-szövetség (International Handball Federation, IHF) szervezésében, minden páratlan évben, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi kézilabdatorna.

Új!!: Hoffmann Beáta és Női kézilabda-világbajnokság · Többet látni »

Női kézilabdatorna az 1996. évi nyári olimpiai játékokon

Az 1996. évi nyári olimpiai játékokon a női kézilabdatornát július 26. és augusztus 3. között rendezték.

Új!!: Hoffmann Beáta és Női kézilabdatorna az 1996. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »

Olimpiai játékok

Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára.

Új!!: Hoffmann Beáta és Olimpiai játékok · Többet látni »

1967

Nincs leírás.

Új!!: Hoffmann Beáta és 1967 · Többet látni »

1984

Nincs leírás.

Új!!: Hoffmann Beáta és 1984 · Többet látni »

1992

Nincs leírás.

Új!!: Hoffmann Beáta és 1992 · Többet látni »

1995-ös női kézilabda-világbajnokság

Az 1995-ös női kézilabda-világbajnokságot Ausztria és Magyarország közösen rendezte 1995.

Új!!: Hoffmann Beáta és 1995-ös női kézilabda-világbajnokság · Többet látni »

1996. évi nyári olimpiai játékok

Az 1996.

Új!!: Hoffmann Beáta és 1996. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »

2001

Nincs leírás.

Új!!: Hoffmann Beáta és 2001 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »