Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
54 kapcsolatok: Őr, Cigányok, Czine Mihály, Debrecen, Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonal, Fényes Elek, Gótika, Hodász vasútállomás, Hodászi Lukács, Jármi, Kálnási Árpád, Kántorjánosi, Kóser, Középkor, Kereszténydemokrata Néppárt, Kultusz (társadalom), Magyar Demokrata Fórum, Maksay Ferenc, MÁV Magyar Államvasutak Zrt., Mátészalka, Mátészalkai járás, Nagyközség (önkormányzati rendszer), Nyírbátor, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyíregyháza, Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Nyírség, Puszta (település), Sáskák, Sója Miklós, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, Szent Imre, Terem (település), V. István magyar király, Váradi regestrum, Vármegye, Volánbusz, Zsidók, Zsigmond magyar király, 11. század, 1219, 13. század, 14. század, 15. század, 16. század, 1945, ... Bővíteni index (4 több) »
Őr
Őr község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.
Megnézni Hodász és Őr
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX.
Megnézni Hodász és Cigányok
Czine Mihály
Czine Mihály emléktábla (Budapest, I. ker, Szabó Ilonka u. 31.) Czine Mihály (Nyírmeggyes, 1929. április 5. – Budapest, 1999. január 21.) Széchenyi-díjas (1994) magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.
Megnézni Hodász és Czine Mihály
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Megnézni Hodász és Debrecen
Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonal
| A Nyírséget átszelő Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka vasútvonal a MÁV 110-es számú, egyvágányú, nem villamosított 78 km hosszú vasútvonala.
Megnézni Hodász és Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonal
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Megnézni Hodász és Fényes Elek
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Megnézni Hodász és Gótika
Hodász vasútállomás
Hodász vasútállomás egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei vasútállomás Hodász településen, a MÁV és a helyi önkormányzat üzemeltetésében.
Megnézni Hodász és Hodász vasútállomás
Hodászi Lukács
Hodászi Pap Lukács (Hodász, 1555. – Debrecen, 1613. május 17.) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1604-től haláláig.
Megnézni Hodász és Hodászi Lukács
Jármi
Jármi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.
Megnézni Hodász és Jármi
Kálnási Árpád
Kálnási Árpád (Tiszakóród, 1943. június 28. –) magyar nyelvész, kandidátus, nyugalmazott egyetemi docens.
Megnézni Hodász és Kálnási Árpád
Kántorjánosi
Kántorjánosi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.
Megnézni Hodász és Kántorjánosi
Kóser
A kóser héber szó (כָּשֵׁר, szefárd kiejtéssel kásér, askenázival kóser), jelentése ’alkalmas, tetsző, megfelelő’.
Megnézni Hodász és Kóser
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Megnézni Hodász és Középkor
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Megnézni Hodász és Kereszténydemokrata Néppárt
Kultusz (társadalom)
A kultusz nagy figyelemmel, odaadással végzett tevékenység; gondosan végzett kedvtelés, szenvedélyes időtöltés.
Megnézni Hodász és Kultusz (társadalom)
Magyar Demokrata Fórum
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.
Megnézni Hodász és Magyar Demokrata Fórum
Maksay Ferenc
Maksay Ferenc (Budapest, 1916. október 21. – Budapest, 1984. december 11.) történész, a történelemtudományok kandidátusa (1965), a történelemtudományok doktora (1976).
Megnézni Hodász és Maksay Ferenc
MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MÁV Zrt.) a magyar állam tulajdonában lévő vasúttársaság, Magyarország nemzeti vasúttársasága.
Megnézni Hodász és MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Mátészalka
Mátészalka város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járás székvárosa.
Megnézni Hodász és Mátészalka
Mátészalkai járás
A Mátészalkai járás Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Megnézni Hodász és Mátészalkai járás
Nagyközség (önkormányzati rendszer)
A nagyközség a községek egyik jogi kategóriája Magyarországon.
Megnézni Hodász és Nagyközség (önkormányzati rendszer)
Nyírbátor
Nyírbátor város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járás központja.
Megnézni Hodász és Nyírbátor
Nyírcsászári
Nyírcsászári község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.
Megnézni Hodász és Nyírcsászári
Nyírderzs
Nyírderzs község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.
Megnézni Hodász és Nyírderzs
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Megnézni Hodász és Nyíregyháza
Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal
| A Nyírséget és a Szatmári-síkság-ot átszelő Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal a MÁV 113-as számú, egyvágányú, nem villamosított 101 km hosszú vasútvonala.
Megnézni Hodász és Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal
Nyírkáta
Nyírkáta (1955-ig Gebe) község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.
Megnézni Hodász és Nyírkáta
Nyírmeggyes
Nyírmeggyes község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.
Megnézni Hodász és Nyírmeggyes
Nyírparasznya
Nyírparasznya község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.
Megnézni Hodász és Nyírparasznya
Nyírség
A Nyírség, régies nevén Nyírország az Alföld északkeleti részén található középtáj.
Megnézni Hodász és Nyírség
Puszta (település)
A somogyvámosi pusztatemplom egy pusztává lett település utolsó emléke A puszta - néprajzi, történelmi értelemben - különböző okok miatt elnéptelenedett település, vagy településrész, melyek nevében szerepelt a puszta szó.
Megnézni Hodász és Puszta (település)
Sáskák
A sáskák (Acridoidea) az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjébe és a tojókampósok (Caelifera) alrendjébe tartozó öregcsalád.
Megnézni Hodász és Sáskák
Sója Miklós
Sója Miklós (Timár 1912. május 18. – ? 1996. augusztus 19.) görögkatolikus pap volt.
Megnézni Hodász és Sója Miklós
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, 1950 és 1990 között Szabolcs-Szatmár megye, 1990 és 2022 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közigazgatási egység Magyarországon az Észak-Alföldi régióban.
Megnézni Hodász és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Szent Imre
Szent Imre magyar királyi herceg (Székesfehérvár, 1000–1007 között – Bihar vármegye, 1031. szeptember 2.) Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, a magyar trón örököse.
Megnézni Hodász és Szent Imre
Terem (település)
Terem község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.
Megnézni Hodász és Terem (település)
V. István magyar király
V.
Megnézni Hodász és V. István magyar király
Váradi regestrum
A Váradi regestrum (latinul Regestrum Varadiense) 13. századi magyar nyelvemlék (szórványemlék), helyneveink és személyneveink történetének fontos forrása.
Megnézni Hodász és Váradi regestrum
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Megnézni Hodász és Vármegye
Volánbusz
A Volánbusz egy közel éves múlttal rendelkező személyszállító társaság.
Megnézni Hodász és Volánbusz
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Megnézni Hodász és Zsidók
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Megnézni Hodász és Zsigmond magyar király
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Megnézni Hodász és 11. század
1219
május 2. – I. Leó örmény király halálával trónra lép a kisebbik lánya, I. Izabella (uralkodik haláláig, 1252-ig).
Megnézni Hodász és 1219
13. század
A 13.
Megnézni Hodász és 13. század
14. század
A 14.
Megnézni Hodász és 14. század
15. század
A 15.
Megnézni Hodász és 15. század
16. század
A 16.
Megnézni Hodász és 16. század
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Megnézni Hodász és 1945
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Megnézni Hodász és 20. század
471-es főút (Magyarország)
A 471-es számú főút Debrecentől Mátészalkáig ér.
Megnézni Hodász és 471-es főút (Magyarország)
49-es főút (Magyarország)
A 49-es számú főút Rohodtól Csengersimáig vezet, Mátészalkán keresztül.
Megnézni Hodász és 49-es főút (Magyarország)
4917-es mellékút (Magyarország)
A 4917-es mellékút egy csaknem pontosan 27 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti részén; a 49-es főút őri szakaszától húzódik a román határ közelében fekvő Teremig.
Megnézni Hodász és 4917-es mellékút (Magyarország)