Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
21 kapcsolatok: Arany János (költő), Cenzúra, Dessewffy József, Gazdaság, Hitel (közgazdaságtan), Hitelfedezet, I. Lajos magyar király, Január 28., József nádor, Jobbágy, Könyv, Középkori polgár, Klemens Wenzel Lothar von Metternich, Magyar nyelv, Magyarország, Seilern Crescence, Széchenyi István, 1351, 1830, 1831, 1833.
Arany János (költő)
Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Új!!: Hitel (Széchenyi István) és Arany János (költő) · Többet látni »
Cenzúra
A cenzúra információk felügyelete, elsősorban politikai és morális alapokon.
Új!!: Hitel (Széchenyi István) és Cenzúra · Többet látni »
Dessewffy József
Gróf cserneki és tarkő Dessewffy József (Krivány, 1771. február 13. – Pest, 1843. május 2.) országgyűlési követ, több megye táblabírája, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja.
Új!!: Hitel (Széchenyi István) és Dessewffy József · Többet látni »
Gazdaság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gazdasági rendszer.
Új!!: Hitel (Széchenyi István) és Gazdaság · Többet látni »
Hitel (közgazdaságtan)
A hitel egy olyan pénzügyi művelet, amelynek során a hitelező lemond az áru, szolgáltatás azonnali kifizetéséről, vagy közvetlenül pénzt ad az '''adósnak''', aki a hitelszerződésben foglalt határidőre kifizeti a megállapodott összeget, azaz a tartozását.
Új!!: Hitel (Széchenyi István) és Hitel (közgazdaságtan) · Többet látni »
Hitelfedezet
Az az ingatlan, melyet jelzáloghitel esetén az ügyfél a hitel biztosítékaként felajánl.
Új!!: Hitel (Széchenyi István) és Hitelfedezet · Többet látni »
I. Lajos magyar király
I.
Új!!: Hitel (Széchenyi István) és I. Lajos magyar király · Többet látni »
Január 28.
Névnapok: Károly, Karola + Aglent, Ágnes, Agnéta, Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Amál, Amália, Amilla, Apol, Apolka, Apollónia, Efraim, Gréta, Gréte, Grétea, Gyula, Inez, Manassé, Manfréd, Manfréda, Margit, Margita, Margitta, Margó, Péter, Pető, Tamás.
Új!!: Hitel (Széchenyi István) és Január 28. · Többet látni »
József nádor
Habsburg József nádor, József Antal főherceg (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich) (Firenze, 1776. március 9. – Buda, 1847. január 13.) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy (k. u. k. Feldmarschall), a Habsburg-ház ún.
Új!!: Hitel (Széchenyi István) és József nádor · Többet látni »
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Új!!: Hitel (Széchenyi István) és Jobbágy · Többet látni »
Könyv
19. századi, keményfedeles, bőrkötéses könyv A könyv általános értelmezésben olyan nyomtatott, írt, képes vagy más papírlapok gyűjteménye, amelyek be vannak kötve és általában borítóval is rendelkeznek.
Új!!: Hitel (Széchenyi István) és Könyv · Többet látni »
Középkori polgár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Polgár (városlakó).
Új!!: Hitel (Széchenyi István) és Középkori polgár · Többet látni »
Klemens Wenzel Lothar von Metternich
Herceg és gróf Klemens Wenzel Nepomuk Lothar von Metternich-Winneburg zu Beilstein (Koblenz, 1773. május 15. – Bécs, 1859. június 11.) osztrák államférfi, kancellársága idején a Habsburg Birodalom gyakorlati irányítója, egyben a monarchia rendjének talán legelszántabb és egyben leghatékonyabb védelmezője.
Új!!: Hitel (Széchenyi István) és Klemens Wenzel Lothar von Metternich · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Hitel (Széchenyi István) és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Hitel (Széchenyi István) és Magyarország · Többet látni »
Seilern Crescence
9634649513) Seilern Crescence a Tolnai világtörténelme szerint Gróf Seilern-Aspang Crescence (ejtsd) korabeli nevén aspangi Seilern Crescentia (teljes nevén Maria Crescentia Caroline Maximiliana von Seilern und Aspang, azaz Seilern-Aspang Mária Kreszcencia Karolina Maximiliána; Brünn, 1799. május 13. – Kiscenk, 1875. július 30.) osztrák származású grófnő, első férje gróf Zichy Károly, Moson vármegye főispánja, főkamarásmester, második férje gróf Széchenyi István.
Új!!: Hitel (Széchenyi István) és Seilern Crescence · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Hitel (Széchenyi István) és Széchenyi István · Többet látni »
1351
Nincs leírás.
Új!!: Hitel (Széchenyi István) és 1351 · Többet látni »
1830
Nincs leírás.
Új!!: Hitel (Széchenyi István) és 1830 · Többet látni »
1831
Nincs leírás.
Új!!: Hitel (Széchenyi István) és 1831 · Többet látni »
1833
Leonidák Észak Amerika felett 1833-ban.
Új!!: Hitel (Széchenyi István) és 1833 · Többet látni »
