Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
108 kapcsolatok: A fejedelem, Alexis de Tocqueville, Ammianus Marcellinus, Anabaszisz (Xenophón), Anglia, Annales, Appianosz, Augustin Thierry, Életrajz, Beda Venerabilis, Bourbon-ház, Caius Iulius Caesar, Caius Sallustius Crispus, Caius Suetonius Tranquillus, Cassiodorus, Cassius Dio, Cinquecento, Commentarii de bello Gallico, Cornelius Nepos, Corveyi Widukind, Dionysius Halicarnasseus, Einhard, Felvilágosodás, Firenze, Flavio Biondo, Francesco Guicciardini, Francia forradalom, Franciaország, Freisingi Ottó, Friedrich Engels, Genova, Geszta, Hérodotosz, Hésziodosz, Hippói Szent Ágoston, Homérosz, Humanizmus, I. Napóleon francia császár, II. Piusz pápa, Iliasz, Iordanes, Isten, Jules Michelet, Kaiszareiai Euszebiosz, Karl Marx, Középkor, Kereszténység, Kommunista kiáltvány, Krónika (műfaj), Latin nyelv, ..., Legenda, Leonardo Bruni, Lorenzo Valla, Lucius Sergius Catilina, Magna Graecia, Magyar tudománytörténeti művek listája, Marcus Iunianus Iustinus, Marcus Tullius Cicero, Matthew Paris, Merseburgi Thietmar, Milánó, Milánói ediktum, Morus Tamás, Niccolò Machiavelli, Nithard, Odüsszeia, Osztályharc, Paulus Diaconus, Paulus Orosius, Peloponnészoszi háború, Pietro Bembo, Plutarkhosz, Polübiosz, Polgárság, Polisz, Publius Cornelius Tacitus, Quattrocento, Római Köztársaság, Reneszánsz, Robin G. Collingwood, Romantika, Romsics Ignác, Scriptores historiae Augustae, Sevillai Szent Izidor, Sextus Aurelius Victor, Sextus Iulius Africanus, Skócia, Szicília, Szicíliai Diodórosz, Történelem, Történettudomány, Tőke (közgazdaságtan), Thomas Carlyle, Thuküdidész, Titus Livius, Tours-i Szent Gergely, Velence (Olaszország), Walter Scott, Xenophón, 12. század, 14. század, 1492, 1499, 15. század, 1688, 18. század, 313, 4. század. Bővíteni index (58 több) »
A fejedelem
Niccolò Machiavelli hírnevét elsősorban az A Fejedelem (eredetileg olaszul Il Principe) című politikai, államelméleti tanulmányának köszönheti, amelyet 1513 körül írt, de csak 1532-ben adták ki, halála után 5 évvel.
Új!!: Historiográfia és A fejedelem · Többet látni »
Alexis de Tocqueville
Karikatúra, Honoré Daumier, 1849. Alexis Charles-Henri Clérel de Tocqueville (Verneuil-sur-Seine, Île-de-France, Franciaország, 1805. július 29. – Cannes, 1859. április 16.) francia politikai gondolkodó, történész, a szabadság és a demokrácia eszméinek tudós szószólója.
Új!!: Historiográfia és Alexis de Tocqueville · Többet látni »
Ammianus Marcellinus
Ammianus Marcellinus (330 körül – 395/400 körül) a késő római császárkor legkiemelkedőbb történetírója.
Új!!: Historiográfia és Ammianus Marcellinus · Többet látni »
Anabaszisz (Xenophón)
Anabaszisz (görög írással Aνάβασις) a görög hadvezér és történetíró Xenophón egyik leghíresebb műve, amely teljes terjedelmében fennmaradt.
Új!!: Historiográfia és Anabaszisz (Xenophón) · Többet látni »
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Új!!: Historiográfia és Anglia · Többet látni »
Annales
Az annales az ókori és a középkori történetírás egyik legalapvetőbb műfaja.
Új!!: Historiográfia és Annales · Többet látni »
Appianosz
Appianosz (Alexandria, 95 – Róma, 165) alexandriai görög történetíró.
Új!!: Historiográfia és Appianosz · Többet látni »
Augustin Thierry
Jacques Nicolas Augustin Thierry (Blois, 1795. május 10. – Párizs, 1856. május 22.) francia történetíró, Amédée Thierry történetíró bátyja.
Új!!: Historiográfia és Augustin Thierry · Többet látni »
Életrajz
Az életrajz (görögül biografia) egy személy élettörténetének az elbeszélése.
Új!!: Historiográfia és Életrajz · Többet látni »
Beda Venerabilis
Beda Venerabilis („tiszteletre méltó Béda”;; 672/673 – 735. május 26.) avagy Szent Béda angol szerzetes volt a northumbriai Monkwearmouth (ma Sunderland része) Szent Péter-kolostorában, illetve társintézményében, a jarrow-i Szent Pál-kolostorban, melyek gazdag könyvtárukkal Béda idején a tudományosság nagy hírű központjává váltak.
Új!!: Historiográfia és Beda Venerabilis · Többet látni »
Bourbon-ház
A Bourbon-ház egyike Európa legnagyobb uralkodócsaládjainak, a Franciaországban 987-től uralkodó Capeting-ház egyik ága.
Új!!: Historiográfia és Bourbon-ház · Többet látni »
Caius Iulius Caesar
Caius Iulius Caesar (vagy Gaius Julius Caesar; Kr. e. 100. július 12./13. – Kr. e. 44. március 15.) római hadvezér és politikus.
Új!!: Historiográfia és Caius Iulius Caesar · Többet látni »
Caius Sallustius Crispus
Caius Sallustius Crispus (Amiternum, Kr. e. 86 körül – Róma, Kr. e. 35 körül) római politikus, történetíró.
Új!!: Historiográfia és Caius Sallustius Crispus · Többet látni »
Caius Suetonius Tranquillus
Caius Suetonius Tranquillus, röviden csak Suetonius (Kr. u. 69 körül – Kr. u. 160 körül) római levéltáros és életrajzíró.
Új!!: Historiográfia és Caius Suetonius Tranquillus · Többet látni »
Cassiodorus
Cassiodorus, teljes nevén Flavius Magnus Aurelius Cassiodorus Senator (487 körül – 583 körül) ókori római államférfi és író, 514-ben consul, aki Nagy Theodorik keleti gót király udvarában szolgált.
Új!!: Historiográfia és Cassiodorus · Többet látni »
Cassius Dio
Lucius (Claudius) Cassius Dio Cocceianus, (Nicea, 155 vagy 163/164 – 229 után) görög történetíró.
Új!!: Historiográfia és Cassius Dio · Többet látni »
Cinquecento
Cinquecento (olaszul a. m. ötszáz) az itáliai reneszánsz művészet kb.
Új!!: Historiográfia és Cinquecento · Többet látni »
Commentarii de bello Gallico
A Commentarii de bello Gallico (latinul, jelentése: Feljegyzések a gall háborúról, magyarul A gall háború néven vált ismertté) latin nyelvű mű, amelyet Caius Iulius Caesar írt harmadik személyben galliai tevékenységéről, illetve annak összefüggéseiről – elsősorban a tevékenységével kapcsolatos heves otthoni ellenérzésekre válaszul.
Új!!: Historiográfia és Commentarii de bello Gallico · Többet látni »
Cornelius Nepos
Cornelius Nepos (Kr. e. 100 körül – Kr. e. 27 körül) történetíró.
Új!!: Historiográfia és Cornelius Nepos · Többet látni »
Corveyi Widukind
Widukind von Corvey vagy Wettekind, Wittekind (latinos nevén Widukindus Corbeius), (925 körül – 973 után) szász bencés szerzetes, krónikaíró.
Új!!: Historiográfia és Corveyi Widukind · Többet látni »
Dionysius Halicarnasseus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok).
Új!!: Historiográfia és Dionysius Halicarnasseus · Többet látni »
Einhard
Einhard, Einhardus, más néven Eginhard vagy Einhart (Majna völgye, 775 körül – Seligenstadt, 840. március 14.) frank történetíró, Nagy Károly krónikása.
Új!!: Historiográfia és Einhard · Többet látni »
Felvilágosodás
A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között.
Új!!: Historiográfia és Felvilágosodás · Többet látni »
Firenze
Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.
Új!!: Historiográfia és Firenze · Többet látni »
Flavio Biondo
Flavio Biondo (latinosan Blondus Forliviensis vagy Flavius Blondus, humanista neve Blondus Flavius; (Forlì, 1392 – Róma, 1463. június 4.) itáliai humanista, történetíró és földrajztudós.
Új!!: Historiográfia és Flavio Biondo · Többet látni »
Francesco Guicciardini
A ''La Historia d'Italia'' c. művének címlapja Francesco Guicciardini (Firenze, 1483. március 6. – Arcetri (Firenze mellett), 1540. május 23.) olasz történetíró.
Új!!: Historiográfia és Francesco Guicciardini · Többet látni »
Francia forradalom
Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.
Új!!: Historiográfia és Francia forradalom · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Historiográfia és Franciaország · Többet látni »
Freisingi Ottó
Freisingi Ottó, (Klosterneuburg, 1114. – Morimond-i apátság, 1158. szeptember 22.) latin nyelven író középkori német krónikás, a középkor egyik leghíresebb történetírója.
Új!!: Historiográfia és Freisingi Ottó · Többet látni »
Friedrich Engels
Szülőháza Wuppertalban Friedrich Engels, elterjedt magyaros formában Engels Frigyes (Barmen, 1820. november 28. – London, 1895. augusztus 5.) német kereskedő, társadalomtudós, író, filozófus, gondolkodó, politikai teoretikus, a szociográfia műfajának megteremtője.
Új!!: Historiográfia és Friedrich Engels · Többet látni »
Genova
Genova (régi nevén Génua) jelentős kikötőváros Észak-Olaszországban, Genova megye és Liguria régió székhelye.
Új!!: Historiográfia és Genova · Többet látni »
Geszta
A ''Gesta Hungarorum'' első oldala A geszta, latin szó, jelentése: tettek, viselt dolgok (pl. Gesta Hungarorum – A magyarok cselekedeteiről).
Új!!: Historiográfia és Geszta · Többet látni »
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Új!!: Historiográfia és Hérodotosz · Többet látni »
Hésziodosz
Hésziodosz (ógörögül Ἡσίοδος) (i. e. 8. század első fele) görög epikus költő.
Új!!: Historiográfia és Hésziodosz · Többet látni »
Hippói Szent Ágoston
Hippói Ágoston vagy egyházi nevén Szent Ágoston (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus.
Új!!: Historiográfia és Hippói Szent Ágoston · Többet látni »
Homérosz
Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.
Új!!: Historiográfia és Homérosz · Többet látni »
Humanizmus
Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése (freskórészlet) A humanizmus az érett európai középkor egyik nagy hatású filozófiai irányzata, egyben a reneszánsz korstílus eszmei háttere volt.
Új!!: Historiográfia és Humanizmus · Többet látni »
I. Napóleon francia császár
Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.
Új!!: Historiográfia és I. Napóleon francia császár · Többet látni »
II. Piusz pápa
A II.
Új!!: Historiográfia és II. Piusz pápa · Többet látni »
Iliasz
Az Iliasz (ógörögül: Ἰλιάς, IPA /iːliás/) Homérosz műve.
Új!!: Historiográfia és Iliasz · Többet látni »
Iordanes
Iordanes vagy Jordanes (? – 553 után) gót származású, írásaiban latin nyelvet használó itáliai történetíró volt.
Új!!: Historiográfia és Iordanes · Többet látni »
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Új!!: Historiográfia és Isten · Többet látni »
Jules Michelet
Jules Michelet (Párizs, 1798. augusztus 21. – Hyères, 1874. február 9.) francia történetíró és bölcsész.
Új!!: Historiográfia és Jules Michelet · Többet látni »
Kaiszareiai Euszebiosz
Kaiszareiai Euszebiosz (Euszebiosz tész Kaiszareiász, latinosan caesareai Eusebius vagy Eusebius Pamphili, 265 körül – 339 májusa) keresztény történetíró és püspöke a Római Birodalomhoz tartozó palesztinai Kaiszareiának (Caesarea Maritima).
Új!!: Historiográfia és Kaiszareiai Euszebiosz · Többet látni »
Karl Marx
Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.
Új!!: Historiográfia és Karl Marx · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Historiográfia és Középkor · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Historiográfia és Kereszténység · Többet látni »
Kommunista kiáltvány
A Kommunista Párt kiáltványa vagy röviden Kommunista kiáltvány (németül Manifest der Kommunistischen Partei) Karl Marx és Friedrich Engels közös munkája, végső megszövegezését tekintve Marx műve, amely 1848.
Új!!: Historiográfia és Kommunista kiáltvány · Többet látni »
Krónika (műfaj)
A Képes krónika ''(Chronicon Pictum)'' egy díszes lapja A krónika görög eredetű szó (kronosz-idő -> khronikosz-idő szerinti), a latin chronica megfelelője.
Új!!: Historiográfia és Krónika (műfaj) · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Historiográfia és Latin nyelv · Többet látni »
Legenda
sárkánnyal''” (Jel 12,7). A legenda – (lat. olvasandó) - általában - egy vallási tárgyú kisepikai műfaj.
Új!!: Historiográfia és Legenda · Többet látni »
Leonardo Bruni
Leonardo Bruni vagy Leonardo Aretino (1370 k. – 1444. március 9.) itáliai humanista, történetíró és államférfi volt.
Új!!: Historiográfia és Leonardo Bruni · Többet látni »
Lorenzo Valla
Lorenzo Valla, (Róma, 1405/1407 körül – Róma, 1457. augusztus 1.) itáliai humanista, irodalmár, filológus.
Új!!: Historiográfia és Lorenzo Valla · Többet látni »
Lucius Sergius Catilina
Cicero leleplezi Catilinát. Cesare Maccari freskója. Lucius Sergius Catilina (Kr. e. 108 – 62) római patrícius származású szenátor, hadvezér, Cicero politikai ellenlábasa.
Új!!: Historiográfia és Lucius Sergius Catilina · Többet látni »
Magna Graecia
Magna Graecia (latin, jelentése Nagy Görögország,, Megálē Hellás) volt a rómaiak által használt neve a Dél-Olaszország partmenti területein, a mai Campania, Puglia, Basilicata, Calabria, Szicília régiókban görög telepesek által széles körben lakott területnek; különösen Croton, Sybaris akháj településein, a legészakibb Cumae és Neapolist is beleértve.
Új!!: Historiográfia és Magna Graecia · Többet látni »
Magyar tudománytörténeti művek listája
Az alábbi lista a magyar nyelvű tudománytörténeti műveket tartalmazza.
Új!!: Historiográfia és Magyar tudománytörténeti művek listája · Többet látni »
Marcus Iunianus Iustinus
Marcus Iunianus Iustinus, általánosan elterjedt nevén Iustinus (Justinus) római történetíró, akinek életét és munkásságát a 2. századtól a 4. századig terjedő időre helyezik.
Új!!: Historiográfia és Marcus Iunianus Iustinus · Többet látni »
Marcus Tullius Cicero
Marcus Tullius Cicero (erasmusi ejtéssel: cicero, restituált ejtéssel: kikero; Arpinum, Kr. e. 106. január 3. – Formiae, Kr. e. 43. december 7.) ókori római író, filozófus és politikus.
Új!!: Historiográfia és Marcus Tullius Cicero · Többet látni »
Matthew Paris
#ÁTIRÁNYÍTÁS Párizsi Máté.
Új!!: Historiográfia és Matthew Paris · Többet látni »
Merseburgi Thietmar
Merseburgi Thietmar (975. július 25. – 1018. december 1.), német (szász) krónikaíró.
Új!!: Historiográfia és Merseburgi Thietmar · Többet látni »
Milánó
Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb metropolisza (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.
Új!!: Historiográfia és Milánó · Többet látni »
Milánói ediktum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mediolanumi ediktum.
Új!!: Historiográfia és Milánói ediktum · Többet látni »
Morus Tamás
Morus (Szent) Tamás (kiejtése: m|ɔr) (London, 1478. február 7. – London, 1535. július 6.) szentté avatott angol humanista, jogász, író, költő, államférfi, az anglikán egyház és a római katolikus egyház vértanúja, az államférfiak és jogászok védőszentje.
Új!!: Historiográfia és Morus Tamás · Többet látni »
Niccolò Machiavelli
Niccolò Machiavelli (Firenze, 1469. május 3. – Firenze, 1527. június 21.) itáliai író, filozófus, politikus, korának egyik legnagyobb hatású államelméleti gondolkodója.
Új!!: Historiográfia és Niccolò Machiavelli · Többet látni »
Nithard
Nithard, (795 körül – 843. május 15.) középkori frank történetíró.
Új!!: Historiográfia és Nithard · Többet látni »
Odüsszeia
Az Odüsszeia (ógörögül Ὀδύσσεια) Homérosznak tulajdonított Kr. e. VIII. századi eposz, az Iliasz folytatása.
Új!!: Historiográfia és Odüsszeia · Többet látni »
Osztályharc
Az osztályharc egymással ellentétes érdekű társadalmi osztályok közötti harc, mely az osztálytársadalmak történelmének meghatározó tartalma és mozgatóereje.
Új!!: Historiográfia és Osztályharc · Többet látni »
Paulus Diaconus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Paulus diakónus.
Új!!: Historiográfia és Paulus Diaconus · Többet látni »
Paulus Orosius
#ÁTIRÁNYÍTÁS Orosius.
Új!!: Historiográfia és Paulus Orosius · Többet látni »
Peloponnészoszi háború
A peloponnészoszi háborút Athén (és szövetségi rendszere) vívta a Peloponnészoszi Szövetség államaival az ókori Görögország feletti uralomért Kr. e. 431–404 között.
Új!!: Historiográfia és Peloponnészoszi háború · Többet látni »
Pietro Bembo
Pietro Bembo O.S.I.H.,; Velence, 1470.
Új!!: Historiográfia és Pietro Bembo · Többet látni »
Plutarkhosz
Plutarkhosz (Khairóneia, 46/48 – Khairóneia, 125/127) görög közép-platonista krónikás, életrajzíró, akit, miután római polgár lett, Lucius Mestrius Plutarchus névvel illették.
Új!!: Historiográfia és Plutarkhosz · Többet látni »
Polübiosz
Polübiosz, (Megalopolisz, i. e. 200 körül – i. e. 118) i. e. 2. századi görög történetíró, politikus.
Új!!: Historiográfia és Polübiosz · Többet látni »
Polgárság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Polgár (városlakó).
Új!!: Historiográfia és Polgárság · Többet látni »
Polisz
Az athéni Akropolisz. Athén a klasszikus korszak egyik legjelentősebb városállama volt A polisz (πολις) – többes számban: poleisz (πολεις) – ókori görög város vagy városállam.
Új!!: Historiográfia és Polisz · Többet látni »
Publius Cornelius Tacitus
Publius (vagy Caius) Cornelius Tacitus (Kr. u. 55 vagy 56 – valószínűleg 117 és 120 között) római történetíró.
Új!!: Historiográfia és Publius Cornelius Tacitus · Többet látni »
Quattrocento
Sandro Botticelli: Parisz ítélete (1485–88) Quattrocento (IPA:, olasz szó, magyarul: négyszáz): az 1400-as évek neve olaszul.
Új!!: Historiográfia és Quattrocento · Többet látni »
Római Köztársaság
A Római Köztársaság az ókori Róma i. e. 509-től i. e. 27-ig tartó második korszaka, mely a Római Királyságot váltotta le, és amely után a Római Császárság időszaka következett.
Új!!: Historiográfia és Római Köztársaság · Többet látni »
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Új!!: Historiográfia és Reneszánsz · Többet látni »
Robin G. Collingwood
Robin G. Collingwood (Cartmel Fell, Lancashire, 1889. február 22. – Coniston, Cumbria, 1943. január 9.) filozófus, történész és régész, az Oxfordi Egyetem filozófiaprofesszora, a 20. századi polgári történetírás egyik nagy hatású szerzője, kutatója, az oxfordi Pembroke College választott tagja.
Új!!: Historiográfia és Robin G. Collingwood · Többet látni »
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Új!!: Historiográfia és Romantika · Többet látni »
Romsics Ignác
Romsics Ignác (Homokmégy, 1951. március 30. –) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja.
Új!!: Historiográfia és Romsics Ignác · Többet látni »
Scriptores historiae Augustae
Scriptores historiae Augustae (röviden Historia Augusta), azaz „Fenséges történetek” néven nevezik azt az ókori császáréletrajz-gyűjteményt, mely Hadrianus császártól Numerianus császárig 30 császár életrajzát tartalmazza.
Új!!: Historiográfia és Scriptores historiae Augustae · Többet látni »
Sevillai Szent Izidor
Etymologiae egy oldala, Karoling-kori (8. sz.) kézirat, Belga Királyi Könyvtár, Brüsszel Sevillai Izidor (latinul Isidorus Hispalensis, spanyolul San Isidoro de Sevilla), katolikus nevén Sevillai Szent Izidor (556 – 636. április 4.) latin nyelven író kora középkori hispániai egyházi író, egyháztanító.
Új!!: Historiográfia és Sevillai Szent Izidor · Többet látni »
Sextus Aurelius Victor
Sextus Aurelius Victor, általánosan elterjedt nevén Aurelius Victor (320 körül – 390 körül), pogány római történetíró, aki a 4. század második felében alkotott.
Új!!: Historiográfia és Sextus Aurelius Victor · Többet látni »
Sextus Iulius Africanus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sextus Julius Africanus.
Új!!: Historiográfia és Sextus Iulius Africanus · Többet látni »
Skócia
Skócia (angolul Scotland, skót gaelül Alba) az Egyesült Királyság második legnagyobb országrésze terület és népesség alapján.
Új!!: Historiográfia és Skócia · Többet látni »
Szicília
Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.
Új!!: Historiográfia és Szicília · Többet látni »
Szicíliai Diodórosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Diodórosz (történetíró).
Új!!: Historiográfia és Szicíliai Diodórosz · Többet látni »
Történelem
Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.
Új!!: Historiográfia és Történelem · Többet látni »
Történettudomány
A történettudomány az emberi történelem rendszerbe foglalásával foglalkozó tudomány.
Új!!: Historiográfia és Történettudomány · Többet látni »
Tőke (közgazdaságtan)
Tőkén a hosszabb időre befektethető pénzt, anyagi és szellemi javakat értjük.
Új!!: Historiográfia és Tőke (közgazdaságtan) · Többet látni »
Thomas Carlyle
Thomas Carlyle (Ecclefechan, Dumfries skót grófság, 1795. december 4. – Chelsea, 1881. február 5.) skót történetíró.
Új!!: Historiográfia és Thomas Carlyle · Többet látni »
Thuküdidész
Thuküdidész, (Halimusz, i. e. 460 körül – Athén?, i. e. 395 körül) görög történetíró, A peloponnészoszi háború szerzője.
Új!!: Historiográfia és Thuküdidész · Többet látni »
Titus Livius
Titus Livius (Patavium (ma: Padova), i. e. 59 – Patavium, 17) ókori római történetíró.
Új!!: Historiográfia és Titus Livius · Többet látni »
Tours-i Szent Gergely
Tours-i Szent Gergely, Gregorius Turonensis (Averna, 538. vagy 539. november 30. – Tours, 593. vagy 594. november 17.) latin nyelven író középkori frank egyházi író, Tours püspöke 573-tól haláláig.
Új!!: Historiográfia és Tours-i Szent Gergely · Többet látni »
Velence (Olaszország)
Velence (olaszul: Venezia, velenceiül: Venesia vagy Venexia, latinul: Venetiae, angolul: Venice, németül: Venedig) város Olaszországban, az észak-olaszországi Veneto régió, az egykori Velencei Köztársaság, és a Velencei patriarkátus székhelye.
Új!!: Historiográfia és Velence (Olaszország) · Többet látni »
Walter Scott
Walter Scott (Edinburgh, 1771. augusztus 15. – Abbotsford, 1832. szeptember 21.) skót költő, regényíró, az angol nyelvű romantika kimagasló alakja.
Új!!: Historiográfia és Walter Scott · Többet látni »
Xenophón
Athéni Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 434/427 – i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró, aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és Görögország életét.
Új!!: Historiográfia és Xenophón · Többet látni »
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
Új!!: Historiográfia és 12. század · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Historiográfia és 14. század · Többet látni »
1492
Nincs leírás.
Új!!: Historiográfia és 1492 · Többet látni »
1499
Nincs leírás.
Új!!: Historiográfia és 1499 · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Historiográfia és 15. század · Többet látni »
1688
Nincs leírás.
Új!!: Historiográfia és 1688 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Historiográfia és 18. század · Többet látni »
313
Nincs leírás.
Új!!: Historiográfia és 313 · Többet látni »
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
Új!!: Historiográfia és 4. század · Többet látni »
