Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
88 kapcsolatok: Aczél Gábor (építész), Ajka, Ágostházi László, Balatonboglár, Balatonfüred, Baráth Etele, Barcs, Berettyóújfalu, Borsos József (építőmérnök), Brenner János (építész), Budajenő, Budapest, Budapest IX. kerülete, Budapest VIII. kerülete, Budapest X. kerülete, Budapest XII. kerülete, Budapest XIII. kerülete, Csenger, Csongrád (település), Csurgó (Magyarország), Debrecen, Delmagyar.hu, Eger, Emléktáblák Budapest XIII. kerületében, Enyedi György (geográfus), Gödöllő, Granasztói Pál, Győr, Gyula (Magyarország), Hajós, Hajdúböszörmény, Hódmezővásárhely, Heves, Hild János, Kaposvár, Kazincbarcika, Kötcse, Kőszeg, Kecskemét, Keresztes K. Sándor, Kisújszállás, Kiskunhalas, Korompay György, Kustos Lajos, Magyar Urbanisztikai Társaság, Magyarország, Makó, Maróthy Győző, Martfű, Mátészalka, ..., Mórahalom, Mőcsényi Mihály, Mezőhegyes, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Nagykanizsa, Nagykőrös, Nyíregyháza, Ongjerth Richárd, Paloznak, Pápa (település), Pásztor Béla (politikus), Pécs, Perczel Károly, Salgótarján, Sárospatak, Sárvár, Schneller István (építész), Sopron, Székesfehérvár, Szeged, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szerencs, Szolnok, Szombathely, Tapolca, Tihany, Tokaj, Vasvár, Vác, Winkler Gábor (építész), Zalaegerszeg, 1968, 2005, 2019. Bővíteni index (38 több) »
Aczél Gábor (építész)
Aczél Gábor (Budapest, 1947. január 9. –) Ybl-díjas, okleveles építészmérnök, településrendező- és településfejlesztő építész, tevékenysége a magyarországi urbanisztika több területére terjed ki (1997–től 2012–ig a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) elnöke).
Új!!: Hild János-díj és Aczél Gábor (építész) · Többet látni »
Ajka
Az ajkai polgármesteri hivatal nyugati homlokzata 2014 májusában, az esti napsütésben Ajka város Veszprém vármegyében, az Ajkai járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Hild János-díj és Ajka · Többet látni »
Ágostházi László
Ágostházi László (Budapest, 1931. február 15. – 2014. október 31.) Ybl Miklós-díjas magyar építészmérnök.
Új!!: Hild János-díj és Ágostházi László · Többet látni »
Balatonboglár
Balatonboglár (németül: Sankt Egidi) város Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.
Új!!: Hild János-díj és Balatonboglár · Többet látni »
Balatonfüred
Balatonfüred (németül: Bad Plattensee, szlovákul: Blatenské Teplice, mindennapi nyelven gyakran csak: Füred) város Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járás székhelye.
Új!!: Hild János-díj és Balatonfüred · Többet látni »
Baráth Etele
Baráth Etele Béla (Budapest, 1942. január 28.) magyar építész, c. egyetemi tanár /BCE/, politikus, volt miniszter, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség volt elnöke.
Új!!: Hild János-díj és Baráth Etele · Többet látni »
Barcs
Barcs város Somogy vármegyében, a Barcsi járás székhelye.
Új!!: Hild János-díj és Barcs · Többet látni »
Berettyóújfalu
Berettyóújfalu város Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járás központja.
Új!!: Hild János-díj és Berettyóújfalu · Többet látni »
Borsos József (építőmérnök)
Szentgróthi Borsos József Zoltán (Sátoraljaújhely, 1901. január 6. – Budapest, 1981. július 5.) építőmérnök, urbanista, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora.
Új!!: Hild János-díj és Borsos József (építőmérnök) · Többet látni »
Brenner János (építész)
Brenner János (Szombathely, 1927. március 20. – Budapest, 1997. március 12.) Ybl Miklós-díjas építészmérnök, gyakorló és elméleti városépítész, szakoktató, szakíró.
Új!!: Hild János-díj és Brenner János (építész) · Többet látni »
Budajenő
Budajenő község Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Hild János-díj és Budajenő · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Hild János-díj és Budapest · Többet látni »
Budapest IX. kerülete
A Magyar Iparművészeti Múzeum épülete Ferencvárosi plébániatemplom a Bakáts téren archivedate.
Új!!: Hild János-díj és Budapest IX. kerülete · Többet látni »
Budapest VIII. kerülete
Budapest VIII.
Új!!: Hild János-díj és Budapest VIII. kerülete · Többet látni »
Budapest X. kerülete
Óhegy) Lakótelep a Mádi utcában Fővárosi Serfőző/Globus Konzervgyár téglagótika épületei Budapest X. kerülete, összefoglaló nevén Kőbánya a főváros pesti oldalán elhelyezkedő kerület.
Új!!: Hild János-díj és Budapest X. kerülete · Többet látni »
Budapest XII. kerülete
Az Úti Madonna kápolna a Farkas-völgyben A Libegő télen XII. kerületi (MOM Kulturális Központ) Moholy-Nagy Művészeti Egyetem A fogaskerekű vasút városkút Budapest XII.
Új!!: Hild János-díj és Budapest XII. kerülete · Többet látni »
Budapest XIII. kerülete
Budapest XIII.
Új!!: Hild János-díj és Budapest XIII. kerülete · Többet látni »
Csenger
Csenger teljes címere Csenger város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Csengeri járás székhelye.
Új!!: Hild János-díj és Csenger · Többet látni »
Csongrád (település)
Csongrád város Csongrád-Csanád vármegyében, a Csongrádi járásban, melynek székhelye.
Új!!: Hild János-díj és Csongrád (település) · Többet látni »
Csurgó (Magyarország)
Csurgó város Somogy vármegyében, a Csurgói járás központja.
Új!!: Hild János-díj és Csurgó (Magyarország) · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Hild János-díj és Debrecen · Többet látni »
Delmagyar.hu
A Délmagyar.hu magyarországi regionális hírportál.
Új!!: Hild János-díj és Delmagyar.hu · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: Hild János-díj és Eger · Többet látni »
Emléktáblák Budapest XIII. kerületében
Budapest XIII. kerülete szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.
Új!!: Hild János-díj és Emléktáblák Budapest XIII. kerületében · Többet látni »
Enyedi György (geográfus)
Enyedi György (Budapest, 1930. augusztus 25. – Budapest, 2012. szeptember 10.) Széchenyi-díjas magyar geográfus, közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1999 és 2002 között alelnöke.
Új!!: Hild János-díj és Enyedi György (geográfus) · Többet látni »
Gödöllő
Gödöllő város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Gödöllői járás székhelye.
Új!!: Hild János-díj és Gödöllő · Többet látni »
Granasztói Pál
Granasztói Pál (eredeti neve 1946-ig Rihmer Pál; Budapest, 1908. augusztus 29. – Budapest, 1985. július 3.) Ybl Miklós-díjas (1969) magyar építészmérnök, író, a műszaki tudományok doktora (1967).
Új!!: Hild János-díj és Granasztói Pál · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Hild János-díj és Győr · Többet látni »
Gyula (Magyarország)
Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.
Új!!: Hild János-díj és Gyula (Magyarország) · Többet látni »
Hajós
Hajós város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban.
Új!!: Hild János-díj és Hajós · Többet látni »
Hajdúböszörmény
A város történelmi címere Bodaszőlő címere Hajdúböszörmény város Hajdú-Bihar vármegyében; a Hajdúböszörményi járás székhelye.
Új!!: Hild János-díj és Hajdúböszörmény · Többet látni »
Hódmezővásárhely
Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.
Új!!: Hild János-díj és Hódmezővásárhely · Többet látni »
Heves
Heves (németül: Hewesch) város Heves vármegyében, a Hevesi járás székhelye.
Új!!: Hild János-díj és Heves · Többet látni »
Hild János
Hild János (Salesl (mostani nevén: Zálezly), 1760-as évek – Pest, 1811. március 11.) építőmester, Hild József építőmester apja, az egyik első ismert magyar várostervező.
Új!!: Hild János-díj és Hild János · Többet látni »
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Új!!: Hild János-díj és Kaposvár · Többet látni »
Kazincbarcika
Kazincbarcika észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Új!!: Hild János-díj és Kazincbarcika · Többet látni »
Kötcse
Kötcse község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.
Új!!: Hild János-díj és Kötcse · Többet látni »
Kőszeg
A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.
Új!!: Hild János-díj és Kőszeg · Többet látni »
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Új!!: Hild János-díj és Kecskemét · Többet látni »
Keresztes K. Sándor
Keresztes K. Sándor (Kolozsvár, 1944. augusztus 31. –) építészmérnök, urbanista, politikus.
Új!!: Hild János-díj és Keresztes K. Sándor · Többet látni »
Kisújszállás
Kisújszállás város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Karcagi járásában.
Új!!: Hild János-díj és Kisújszállás · Többet látni »
Kiskunhalas
Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban.
Új!!: Hild János-díj és Kiskunhalas · Többet látni »
Korompay György
Korompay György (1941-ig: Krompecher György) (Budapest, 1905. január 3. – Galyatető, 1991. szeptember 4.), építészmérnök, városépítész, elméleti kutató és jelentős szakíró.
Új!!: Hild János-díj és Korompay György · Többet látni »
Kustos Lajos
Kustos Lajos (Kemenesmagasi, 1929. március 14. – Zalaegerszeg, 2009. november 24.) Zalaegerszeg Városi Tanácsának elnöke 1967 és 1990 között.
Új!!: Hild János-díj és Kustos Lajos · Többet látni »
Magyar Urbanisztikai Társaság
A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) az urbanisztikával hivatásszerűen foglalkozók, illetőleg az urbanisztika iránt elkötelezetten érdeklődők szakmai-társadalmi szervezete.
Új!!: Hild János-díj és Magyar Urbanisztikai Társaság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Hild János-díj és Magyarország · Többet látni »
Makó
Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.
Új!!: Hild János-díj és Makó · Többet látni »
Maróthy Győző
Maróthy Győző (Szeged, 1925. november 6. – Szeged, 2006. augusztus 9.) Hild János-díjas építészmérnök, urbanista, festő.
Új!!: Hild János-díj és Maróthy Győző · Többet látni »
Martfű
Martfű város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában.
Új!!: Hild János-díj és Martfű · Többet látni »
Mátészalka
Mátészalka város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járás székvárosa.
Új!!: Hild János-díj és Mátészalka · Többet látni »
Mórahalom
Mórahalom Hild-díjas város Csongrád-Csanád vármegyében, a Mórahalmi járás központja.
Új!!: Hild János-díj és Mórahalom · Többet látni »
Mőcsényi Mihály
Mőcsényi Mihály (Mőcsény, 1919. november 9. – Balatongyörök, 2017. szeptember 14.) Kossuth-, Széchenyi- és Sir Geoffrey Jellicoe-díjas magyar kertészmérnök, tájépítész, egyetemi tanár, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozója, az önálló Tájépítészeti Kar létrehozója.
Új!!: Hild János-díj és Mőcsényi Mihály · Többet látni »
Mezőhegyes
Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság épülete Mezőhegyes város Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járásban.
Új!!: Hild János-díj és Mezőhegyes · Többet látni »
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Hild János-díj és Mohács · Többet látni »
Mosonmagyaróvár
Mosonmagyaróvár (németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, latinul: Ad Flexum, horvátul: Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye.
Új!!: Hild János-díj és Mosonmagyaróvár · Többet látni »
Nagyatád
Nagyatád város Somogy vármegyében, a Nagyatádi járás székhelye.
Új!!: Hild János-díj és Nagyatád · Többet látni »
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Új!!: Hild János-díj és Nagykanizsa · Többet látni »
Nagykőrös
Nagykőrös város Pest vármegyében, a Nagykőrösi járásban.
Új!!: Hild János-díj és Nagykőrös · Többet látni »
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Új!!: Hild János-díj és Nyíregyháza · Többet látni »
Ongjerth Richárd
Ongjerth Richárd (Eger, 1953. november 14. –) Hild János-díjas urbanista, várostervező, városkutató, oktató, moderátor, a DRO Studio ügyvezetője, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének tudományos munkatársa.
Új!!: Hild János-díj és Ongjerth Richárd · Többet látni »
Paloznak
Paloznak község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.
Új!!: Hild János-díj és Paloznak · Többet látni »
Pápa (település)
Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.
Új!!: Hild János-díj és Pápa (település) · Többet látni »
Pásztor Béla (politikus)
Pásztor Béla (Ipolybalog, Csehszlovákia, 1938. február 27. –) politikus, Veresegyház polgármestere.
Új!!: Hild János-díj és Pásztor Béla (politikus) · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Hild János-díj és Pécs · Többet látni »
Perczel Károly
Perczel Károly (Pécs, 1913. augusztus 12. – Budapest, 1992. január 2.) Széchenyi-díjas és Herder-díjas magyar építész, urbanista.
Új!!: Hild János-díj és Perczel Károly · Többet látni »
Salgótarján
Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.
Új!!: Hild János-díj és Salgótarján · Többet látni »
Sárospatak
Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.
Új!!: Hild János-díj és Sárospatak · Többet látni »
Sárvár
Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb települése, és a Sárvári járás székhelye.
Új!!: Hild János-díj és Sárvár · Többet látni »
Schneller István (építész)
Schneller István (Budapest, 1949. február 21. –) magyar építész, Budapest volt főpolgármester-helyettese, majd főépítésze, a BCE Tájépítészeti Karának Településépítészeti Tanszékének egyetemi tanára.
Új!!: Hild János-díj és Schneller István (építész) · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: Hild János-díj és Sopron · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Hild János-díj és Székesfehérvár · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Hild János-díj és Szeged · Többet látni »
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Új!!: Hild János-díj és Szekszárd · Többet látni »
Szentendre
Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.
Új!!: Hild János-díj és Szentendre · Többet látni »
Szentgotthárd
Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.
Új!!: Hild János-díj és Szentgotthárd · Többet látni »
Szerencs
Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásának székhelye, Miskolctól 30 kilométerre.
Új!!: Hild János-díj és Szerencs · Többet látni »
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Új!!: Hild János-díj és Szolnok · Többet látni »
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Új!!: Hild János-díj és Szombathely · Többet látni »
Tapolca
Tapolca (németül: Toppoltz) város Veszprém vármegyében, a Tapolcai járás székhelye.
Új!!: Hild János-díj és Tapolca · Többet látni »
Tihany
Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.
Új!!: Hild János-díj és Tihany · Többet látni »
Tokaj
Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.
Új!!: Hild János-díj és Tokaj · Többet látni »
Vasvár
A középkori gyepű rekonstruált kapuja A templom román kori kapuja A városba a 8-as főút felől bevezető út Vasvár főtere Vasvár város Vas vármegye Vasvári járásában.
Új!!: Hild János-díj és Vasvár · Többet látni »
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Új!!: Hild János-díj és Vác · Többet látni »
Winkler Gábor (építész)
Winkler Gábor (Szombathely, 1941. május 16. – Győr, 2015. május 19.) magyar építész, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa (1994), a Magyar Tudományos Akadémia doktora (2004).
Új!!: Hild János-díj és Winkler Gábor (építész) · Többet látni »
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Hild János-díj és Zalaegerszeg · Többet látni »
1968
Nincs leírás.
Új!!: Hild János-díj és 1968 · Többet látni »
2005
* A fizika világéve.
Új!!: Hild János-díj és 2005 · Többet látni »
2019
----.
Új!!: Hild János-díj és 2019 · Többet látni »
