Higucsi Icsijó

Higucsi Icsijó (japánul: 樋口一葉, Hepburn-átírással: Higuchi Ichiyō, valódi neve: 樋口奈津, Higucsi Nacu, Hepburn-átírással: Higuchi Natsu) (Tokió, 1872. május 2. – Tokió, 1896. november 23.) a Meidzsi-kor (1868–1912) és egyáltalán a Heian-kor óta eltelt ezer esztendő egyik legjelentősebb japán írónője, szegény sorsú, 24 évesen tüdővészben elhunyt nagy tehetség, aki a régi és az új korszak határán varrónőkről, a Josivarába prostituáltnak vagy tolvajnak kényszerülő fiatal lányokról, brutális házasságból menekülni képtelen asszonyokról, tragikusan végződő szerelmekről írt megrázó erejű naplókat, illetve novellákat és kisregényeket (mindössze húszat), melyek közül legismertebb a Takekurabe ('Ki a magasabb?'), a Dzsúszanja ('A tizenharmadik éjszaka'), a Vakaremicsi ('Keresztúton') és a Nigorie. Ez utóbbit 1936-ban „Borongó felhők” címmel közölte Thein Alfréd Mai japán dekameronja.

16 kapcsolatok: Heian-kor, Hepburn-átírás, Japán nyelv, Japánok, Josivara, Május 2., Meidzsi-kor, November 23., Próza, Tüdővész, Tokió, 1868, 1872, 1896, 1912, 1936.

Heian-kor

A Heian-kor (平安時代, Heian dzsidai) a japán történelem azon négy évszázada 794-től 1185-ig, amely a főváros Heiankjóba költözésével kezdődött, és amelyben Minamoto no Joritomo megszilárdította katonai uralmát Kamakurában.

Új!!: Higucsi Icsijó és Heian-kor · Többet látni »

Hepburn-átírás

A japán nevek Hepburn-féle átírása (japánul ヘボン式ローマ字) a nyugaton legelterjedtebb – de hivatalosan nem teljeskörűen pártolt – formája a japán írás latin betűs leképzésének.

Új!!: Higucsi Icsijó és Hepburn-átírás · Többet látni »

Japán nyelv

A japán nyelvet (nihongo, nippongo, 日本語) 126 millió ember beszéli anyanyelvként, ezzel a kilencedik legnagyobb beszélőközösségű nyelv a világon.

Új!!: Higucsi Icsijó és Japán nyelv · Többet látni »

Japánok

A japánok (日本人, nihondzsin, jelentése „japán emberek”) nagyrészt a Japán-szigeteken élő nép.

Új!!: Higucsi Icsijó és Japánok · Többet látni »

Josivara

Josivara (吉原) egy híres piros-lámpás negyed (遊廓,遊郭 júkaku) volt Edóban (江戸時代), Japán fővárosában, a mai Tokióban (東京).

Új!!: Higucsi Icsijó és Josivara · Többet látni »

Május 2.

Névnapok: Zsigmond + Atanáz, Aténa, Aténé, Athena, Atina, Borisz, Borocs, Minerva, Nétus, Nétusz, Pellegrin, Peregrina, Ráchel, Ráhel, Rákhel, Rákis, Zoé, Zója.

Új!!: Higucsi Icsijó és Május 2. · Többet látni »

Meidzsi-kor

Meidzsi császár bevonul Tokióba Az európai mintára létrehozott japán parlament első ülése 1890-ben A Meidzsi-kor (明治時代, Meidzsi dzsidai) a japán történelem korszaka (1868–1912) az Edo-kort követően, amelynek során az addig a világtól elzárkózó Japán nyugati mintájú modernizációba kezdett.

Új!!: Higucsi Icsijó és Meidzsi-kor · Többet látni »

November 23.

Névnapok: Kelemen, Klementina + Dániel, Daniló, Dános, Felicita, Felicitás, Felicitász, Kelemér, Kelen, Klélia, Klemencia, Klementin, Kolumbán.

Új!!: Higucsi Icsijó és November 23. · Többet látni »

Próza

A próza az irodalmi mű két formája közül az egyik, míg a másik a költészet.

Új!!: Higucsi Icsijó és Próza · Többet látni »

Tüdővész

#ÁTIRÁNYÍTÁS Gümőkór.

Új!!: Higucsi Icsijó és Tüdővész · Többet látni »

Tokió

Tokió (Hepburn-átírással Tōkyō, szoros átírással Tókjó, hivatalosan: 東京都, átírással: Tōkyō-to. 1868-ig: Edo) Japán fővárosa, közigazgatási központja, a japán kormány és a császár székhelye.

Új!!: Higucsi Icsijó és Tokió · Többet látni »

1868

Nincs leírás.

Új!!: Higucsi Icsijó és 1868 · Többet látni »

1872

Nincs leírás.

Új!!: Higucsi Icsijó és 1872 · Többet látni »

1896

Nincs leírás.

Új!!: Higucsi Icsijó és 1896 · Többet látni »

1912

Nincs leírás.

Új!!: Higucsi Icsijó és 1912 · Többet látni »

1936

Nincs leírás.

Új!!: Higucsi Icsijó és 1936 · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek