Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
32 kapcsolatok: Alkálifém, Alkáliföldfém, Ammónia, Bar (mértékegység), Cink, Dinitrogén-oxid, Elektronegativitás, Etanol, Gőz, Halogének, Hibridizáció, Hidrazin, Hidrogén, Hidrogén-cianid, Hidrogén-jodid, Hidrogén-klorid, Kémhatás, Kén, Kén-hidrogén, Kötésrend, Méreg, Nátrium-azid, Nehézfém, Nitrogén, Nyálkahártya, Redukálószer, Robbanás, Salétromossav, Sav, Só, Sósav, Víz.
Alkálifém
#ÁTIRÁNYÍTÁS Alkálifémek.
Új!!: Hidrogén-azid és Alkálifém · Többet látni »
Alkáliföldfém
#ÁTIRÁNYÍTÁS Alkáliföldfémek.
Új!!: Hidrogén-azid és Alkáliföldfém · Többet látni »
Ammónia
Az ammónia (vagy régies nevén légköneg) nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3.
Új!!: Hidrogén-azid és Ammónia · Többet látni »
Bar (mértékegység)
Nyomásmérő műszer A bar (jele bar) és a millibar (jele mbar) a nyomás mértékegységei.
Új!!: Hidrogén-azid és Bar (mértékegység) · Többet látni »
Cink
A cink (régies magyar nevén horgany) egy fémes elem, átmenetifém.
Új!!: Hidrogén-azid és Cink · Többet látni »
Dinitrogén-oxid
A dinitrogén-oxid (dinitrogén-monoxid, N2O, INN: nitrous oxide) egy színtelen, nem gyúlékony gáz, melynek kellemes édeskés íze és szaga van.
Új!!: Hidrogén-azid és Dinitrogén-oxid · Többet látni »
Elektronegativitás
Az elektronegativitás (EN) a kovalens kötésben részt vevő atomoknak az a képessége, hogy a molekulán belül vonzzák a kovalens kötést létrehozó elektronpárt (elektronvonzó képesség).
Új!!: Hidrogén-azid és Elektronegativitás · Többet látni »
Etanol
Az etanol (etil-alkohol, borszesz vagy régiesen borlang: C2H5OH) egyértékű, telített alkohol, a homológ sor második tagja a metanol után.
Új!!: Hidrogén-azid és Etanol · Többet látni »
Gőz
1.
Új!!: Hidrogén-azid és Gőz · Többet látni »
Halogének
A négy stabil (nem radioaktív) halogénelem Klór, bróm és jód színes gőzei A halogének a periódusos rendszer VII.A főcsoportjában, (IUPAC szerinti 17-es csoportjában) található elemek.
Új!!: Hidrogén-azid és Halogének · Többet látni »
Hibridizáció
Négy ''sp''3 pálya Három ''sp''2 pálya A kémiában a hibridizáció a kémiai kötés leírására szolgáló egyik elmélet, a vegyértékkötés-elmélet módszere: az atompályák keverésével olyan új hibridpályákat hoz létre, melyek alkalmasak az atomok közötti kötés jellemzőinek leírására.
Új!!: Hidrogén-azid és Hibridizáció · Többet látni »
Hidrazin
A hidrazin a nitrogén és hidrogén N2H4 összegképletű vegyülete, szerkezete H2N–NH2.
Új!!: Hidrogén-azid és Hidrazin · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Hidrogén-azid és Hidrogén · Többet látni »
Hidrogén-cianid
A hidrogén-cianid (régies nevén kéksav) közönséges körülmények között színtelen, könnyen párolgó folyadék.
Új!!: Hidrogén-azid és Hidrogén-cianid · Többet látni »
Hidrogén-jodid
A hidrogén-jodid a jód hidrogénnel alkotott vegyülete, összegképlete HI.
Új!!: Hidrogén-azid és Hidrogén-jodid · Többet látni »
Hidrogén-klorid
A hidrogén-klorid színtelen, szúrós szagú, levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz, képlete HCl.
Új!!: Hidrogén-azid és Hidrogén-klorid · Többet látni »
Kémhatás
#ÁTIRÁNYÍTÁS PH.
Új!!: Hidrogén-azid és Kémhatás · Többet látni »
Kén
A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.
Új!!: Hidrogén-azid és Kén · Többet látni »
Kén-hidrogén
A kén-hidrogén (H2) vagy hidrogén-szulfid záptojás szagú, színtelen, nagyon mérgező gáz.
Új!!: Hidrogén-azid és Kén-hidrogén · Többet látni »
Kötésrend
A kötésrend – ahogyan a fogalmat Linus Pauling bevezette – a kötések és a lazítókötések közötti különbségként van definiálva.
Új!!: Hidrogén-azid és Kötésrend · Többet látni »
Méreg
Paracelsus, „a toxikológia atyja” Biológiai szempontból méregnek tekinthetünk minden olyan anyagot, amely élő szervezettel érintkezve abban károsodást, betegséget vagy halált okoz – általában kémiai reakció útján vagy más molekuláris szintű tevékenységgel – ha belőle kellő mennyiség jut be az élőlénybe.
Új!!: Hidrogén-azid és Méreg · Többet látni »
Nátrium-azid
A nátrium-azid egy kémiai vegyület, a hidrogén-azid nátriumsójának tekinthető.
Új!!: Hidrogén-azid és Nátrium-azid · Többet látni »
Nehézfém
A nehézfém fogalma fémes tulajdonságokkal rendelkező kémiai elemek nem pontosan meghatározott csoportjára utal; nagyjából az átmenetifémek, egyes félfémek, lantanoidák és aktinoidák tartoznak bele.
Új!!: Hidrogén-azid és Nehézfém · Többet látni »
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Új!!: Hidrogén-azid és Nitrogén · Többet látni »
Nyálkahártya
Üreges zsigeri szerv felépítésének vázlatos képe. (A vékonybél keresztmetszete). A nyálkahártya (tunica mucosa) az üreges szerveket bélelő védőréteg.
Új!!: Hidrogén-azid és Nyálkahártya · Többet látni »
Redukálószer
#ÁTIRÁNYÍTÁS Redoxireakció#Oxidáló- és redukálószerek.
Új!!: Hidrogén-azid és Redukálószer · Többet látni »
Robbanás
16 tonna robbanóanyag felrobbantása A robbanás a térfogat gyors bővülése, amely rendkívül erőteljes kifelé irányuló energia-felszabadulással jár, általában magas hőmérsékletek előállításával és nagynyomású gázok felszabadulásával.
Új!!: Hidrogén-azid és Robbanás · Többet látni »
Salétromossav
A salétromossav (HONO vagy HNO2) a nitrogén egyik oxosava, savanhidridje a dinitrogén-trioxid (N2O3).
Új!!: Hidrogén-azid és Salétromossav · Többet látni »
Sav
Sósav Hangyasav Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását savasabbá teszik, a pH-t csökkentik.
Új!!: Hidrogén-azid és Sav · Többet látni »
Só
Felnagyított sókristály (halit/nátrium-klorid) A kémiában sóknak nevezik azokat az anyagokat, melyek pozitív töltésű kationokból és negatív anionokból állnak, azaz kifelé semleges töltésű ionos vegyületek.
Új!!: Hidrogén-azid és Só · Többet látni »
Sósav
A sósav a hidrogén-klorid (HCl) tiszta, színtelen, szúrós szagú vizes oldata.
Új!!: Hidrogén-azid és Sósav · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Hidrogén-azid és Víz · Többet látni »
