Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Hidas-bérc

Index Hidas-bérc

A Hidas-bérc Magyarország második legmagasabb hegycsúcsa, a Mátrában található, tengerszint feletti magassága az egyes forrásokban más és más: 971, 972, 972,8 vagy kb.

25 kapcsolatok: Andezit, Breccsa, Erdei varjúköröm, Farkasölő sisakvirág, Farkasboroszlán, Fürtös bodza, Foltos szalamandra, Forrás (hidrológia), Forráslápok, Havasalji rózsa, Kaszáspókok, Kékes, Kékestető (település), Közönséges aranyvessző, Láva, Magyarország, Mátra, Mátraháza, Miocén, Montán bükkös öv, Szálkás pajzsika, Tűzhányó, Tufa, Vekerdy Tamás, Zuzmók.

Andezit

Az andezit felszínre kerülő láva kihűlése, megszilárdulása után keletkező kőzet.

Új!!: Hidas-bérc és Andezit · Többet látni »

Breccsa

#ÁTIRÁNYÍTÁS Törmelékkő.

Új!!: Hidas-bérc és Breccsa · Többet látni »

Erdei varjúköröm

Az erdei varjúköröm vagy erdei raponca (Phyteuma spicatum) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és a harangvirágfélék (Campanulaceae) családjába tartozó, a Kárpát-medencében is honos faj.

Új!!: Hidas-bérc és Erdei varjúköröm · Többet látni »

Farkasölő sisakvirág

A farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) a boglárkafélék családjába tartozó, Európában honos, bükkösökben, sziklaerdőkben élő, mérgező növény.

Új!!: Hidas-bérc és Farkasölő sisakvirág · Többet látni »

Farkasboroszlán

A farkasboroszlán (Daphne mezereum) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe és a boroszlánfélék (Thymelaeaceae) családjába tartozó, lombhullató, felálló szárú kis cserjefaj.

Új!!: Hidas-bérc és Farkasboroszlán · Többet látni »

Fürtös bodza

A fürtös bodza (Sambucus racemosa) a pézsmaboglárfélék (Adoxaceae) családjába tartozó cserje.

Új!!: Hidas-bérc és Fürtös bodza · Többet látni »

Foltos szalamandra

A foltos szalamandra (Salamandra salamandra) a kétéltűek osztályába tartozó, Európában jól ismert védett állat.

Új!!: Hidas-bérc és Foltos szalamandra · Többet látni »

Forrás (hidrológia)

Lajos-forrás - Szentendre, Izbég Berzsenyi Dániel-emlékforrás A Theodora ásványvíz nyerőhelye Kékkúton A forrás a felszín alatt található vizek (talajvizek, rétegvizek és karsztvizek) rendszerint természetes felszínre törése, mely lehet állandó vagy időszakos jellegű.

Új!!: Hidas-bérc és Forrás (hidrológia) · Többet látni »

Forráslápok

Forrásláp a németországi Braunschweig tartományban A forrásláp a síklápok egyik típusa; a víz származása szerint a szoligén síklápok közé tartoznak, vagyis azok közé, ahol a láp vízellátását a talajból fakadó, áramló víz biztosítja.

Új!!: Hidas-bérc és Forráslápok · Többet látni »

Havasalji rózsa

A havasalji rózsa (Rosa pendulina) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Hidas-bérc és Havasalji rózsa · Többet látni »

Kaszáspókok

A kaszáspókok (Opiliones; a latin opilio jelentése: „juhász, juhpásztor”) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának egyik rendje.

Új!!: Hidas-bérc és Kaszáspókok · Többet látni »

Kékes

A Kékes Magyarország legmagasabb hegycsúcsa.

Új!!: Hidas-bérc és Kékes · Többet látni »

Kékestető (település)

Kékestető Heves vármegyében, Gyöngyös város egyik településrésze.

Új!!: Hidas-bérc és Kékestető (település) · Többet látni »

Közönséges aranyvessző

A közönséges aranyvessző vagy erdei aranyvessző vagy egyszerűen aranyvessző (Solidago virgaurea, Solidago virga-aurea) az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó évelő növény.

Új!!: Hidas-bérc és Közönséges aranyvessző · Többet látni »

Láva

Hawaii szigeten Láva a neve annak a folyékony kőzetolvadéknak, amely egy vulkáni kitörés során a felszínre kerül.

Új!!: Hidas-bérc és Láva · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Hidas-bérc és Magyarország · Többet látni »

Mátra

Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.

Új!!: Hidas-bérc és Mátra · Többet látni »

Mátraháza

Mátraháza üdülőhely a Mátrában.

Új!!: Hidas-bérc és Mátraháza · Többet látni »

Miocén

A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.

Új!!: Hidas-bérc és Miocén · Többet látni »

Montán bükkös öv

A montán bükkös öv a mérsékelt öv nedves éghajlatú területének egyik, hegyvidéki területekre jellemző növényzeti öve, a Kárpát-medence egyik alapvető klímazonális öve.

Új!!: Hidas-bérc és Montán bükkös öv · Többet látni »

Szálkás pajzsika

A szálkás pajzsika tudományos nevén (Dryopteris carthusiana) a pajzsikafélék családjába tartozó védett növény.

Új!!: Hidas-bérc és Szálkás pajzsika · Többet látni »

Tűzhányó

A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.

Új!!: Hidas-bérc és Tűzhányó · Többet látni »

Tufa

Bazalttufa, Kis-Somlyó hegy Piroklaszt törmelékár anyagából képződik a tufa A tufa vagy darázskő robbanásos vulkáni kitörés során a vulkanikus törmelékár keletkezésekor a porból és hamuból létrejött lazább szerkezetű kőzet, néha lyukacsos törmelékkőzet, melynek anyaga mint vulkáni hamu vagy homok került vulkáni kitörések alkalmával a földfelszínre, és vagy megkeményedett, összeálló állapotban került a felszínre, vagy pedig – ami gyakoribb eset – a víz hordta össze és rétegekben lerakta azt.

Új!!: Hidas-bérc és Tufa · Többet látni »

Vekerdy Tamás

Vekerdy Tamás (Budapest, 1935. szeptember 21. – Budapest, 2019. október 9.) magyar pszichológus, író.

Új!!: Hidas-bérc és Vekerdy Tamás · Többet látni »

Zuzmók

"Zuzmók" Ernst Haeckel könyvéből (Artforms of Nature) A zuzmók (Lichenophyta) egysejtű fonalas kék- vagy zöldmoszatok és tömlősgombák együttéléséből (szimbiózis) kialakult szervezetek, melyek a zuzmók ötvenkét fajánál egy harmadik tagból, a bazídiumos élesztőgombákból állnak.

Új!!: Hidas-bérc és Zuzmók · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »