Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
30 kapcsolatok: Bánuta, Bödőcs Tibor, Bödeháza, Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944, Dobronak, Földművelésügyi Minisztérium, Fumu, Gáborjánháza, Göcsej, Göntérháza, Hídvég (Szlovénia), Kalács (sütemény), Kámaháza, Kerka, Kerka-vidék, Lendva, Lendva-patak, Magyarország, Muravidék, Muravidéki magyarok, Pálháza, Pomurska statisztikai régió, Radamos, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, Szijártóháza, Szlovénia, Trianoni békeszerződés, Zala vármegye, Zalaszombatfa, Zsitkóc.
Bánuta
Bánuta szlovéniai magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken.
Új!!: Hetés (néprajz) és Bánuta · Többet látni »
Bödőcs Tibor
Bödőcs Tibor (Zalaegerszeg, 1982. december 11. –) Karinthy-gyűrűs magyar humorista, író.
Új!!: Hetés (néprajz) és Bödőcs Tibor · Többet látni »
Bödeháza
Bödeháza község négyutcás törpefalu Zala vármegye nyugati szélén, a Lenti járásban, a szlovén–magyar határ mellett.
Új!!: Hetés (néprajz) és Bödeháza · Többet látni »
Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944
1941-ben Magyarország visszafoglalta a trianoni békeszerződéssel Jugoszláviához csatolt területeinek egy részét.
Új!!: Hetés (néprajz) és Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944 · Többet látni »
Dobronak
Dobronak vagy Lendvavásárhely (szlovénül Dobrovnik) többségében magyarok által lakott falu a Muravidék középső részén, Szlovéniában.
Új!!: Hetés (néprajz) és Dobronak · Többet látni »
Földművelésügyi Minisztérium
#ÁTIRÁNYÍTÁS Agrárminisztérium.
Új!!: Hetés (néprajz) és Földművelésügyi Minisztérium · Többet látni »
Fumu
A fumu hagyományosan egyedülálló, baba alakot formázó fonott kalács, mely a Göcsej a Hetés és a Muravidék területein vált elterjedtté.
Új!!: Hetés (néprajz) és Fumu · Többet látni »
Gáborjánháza
Gáborjánháza község törpefalu Zala vármegye délnyugati szélén, a Lenti járásban, a Hetés néprajzi tájon a Kerka-vidékben.
Új!!: Hetés (néprajz) és Gáborjánháza · Többet látni »
Göcsej
A Göcsej vagy Közép-Zalai-dombság (régi népies neve Göcsejország) a Zalai-dombság legnagyobb kistája Zala vármegye területén.
Új!!: Hetés (néprajz) és Göcsej · Többet látni »
Göntérháza
Göntérháza szlovéniai magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken.
Új!!: Hetés (néprajz) és Göntérháza · Többet látni »
Hídvég (Szlovénia)
Hídvég (korábban Lendvahídvég,, vendül: Idvejg) szlovéniai magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken.
Új!!: Hetés (néprajz) és Hídvég (Szlovénia) · Többet látni »
Kalács (sütemény)
A kalács finom búzalisztből tejjel, vajjal és tojással dagasztott, kelt, foszlós bélű, édes sült tésztaféle, amelyet a magyar hagyományok szerint ünnepekre készítenek.
Új!!: Hetés (néprajz) és Kalács (sütemény) · Többet látni »
Kámaháza
Kámaháza szlovéniai magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken.
Új!!: Hetés (néprajz) és Kámaháza · Többet látni »
Kerka
A Kerka, régen Kerkás (szlovénül Krka, vendül Kerka) folyó, ami Szlovéniában, a Vendvidéki-dombságban ered, Bajánsenye térségében lép be Magyarország területére és Muraszemenye térségében ömlik a Murába.
Új!!: Hetés (néprajz) és Kerka · Többet látni »
Kerka-vidék
A Kerka-vidék vagy Hetés a Zalai-dombság legnyugatibb kistája Zala és részben Vas vármegyében, kis északnyugati kiszögellése és nyugati pereme már Szlovénia területén található, ahol Lendva-hegy (Lendavske gorice) a neve, és délnyugati lejtői az ország egyik ismert borvidékét alkotják.
Új!!: Hetés (néprajz) és Kerka-vidék · Többet látni »
Lendva
Lendva (korábban Alsólendva, Alsólindva,, korábban Dolnja Lendava,,, korábban Unter-Limbach) város és a hasonló nevű község székhelye Szlovéniában, a Pomurska régióban.
Új!!: Hetés (néprajz) és Lendva · Többet látni »
Lendva-patak
A Lendva-patak (szlovénul: Ledava, németül: Limbach) Ausztriában eredő patak, mely Északkelet-Szlovénia egyik legnagyobb folyóvize, amely a Mura-folyó bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Hetés (néprajz) és Lendva-patak · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Hetés (néprajz) és Magyarország · Többet látni »
Muravidék
A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.
Új!!: Hetés (néprajz) és Muravidék · Többet látni »
Muravidéki magyarok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szlovéniai magyarok.
Új!!: Hetés (néprajz) és Muravidéki magyarok · Többet látni »
Pálháza
Pálháza kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásában, a Hegyközben.
Új!!: Hetés (néprajz) és Pálháza · Többet látni »
Pomurska statisztikai régió
Pomurska (ejtsd: pomurszka) vagy magyarul Mura menti statisztikai régió (hivatalos szlovén nevén Pomurska statistična regija) statisztikai régió Szlovéniában, amelynek területe a Muravidék (Prekmurje) történelmi régiót, Alsó-Stájerország (Štajerska) történelmi régió egy részét, és a Muraközből Ráckanizsa községet foglalja magában.
Új!!: Hetés (néprajz) és Pomurska statisztikai régió · Többet látni »
Radamos
Radamos szlovéniai magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken.
Új!!: Hetés (néprajz) és Radamos · Többet látni »
Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jugoszláv Királyság.
Új!!: Hetés (néprajz) és Szerb–Horvát–Szlovén Királyság · Többet látni »
Szijártóháza
Szijártóháza község Zala vármegye délnyugati részén, a Lenti járásban található a szlovén határ mellett.
Új!!: Hetés (néprajz) és Szijártóháza · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Hetés (néprajz) és Szlovénia · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Hetés (néprajz) és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Hetés (néprajz) és Zala vármegye · Többet látni »
Zalaszombatfa
Zalaszombatfa (vendül Soboška ves) község (aprófalu) Zala vármegyében, a Lenti járásban.
Új!!: Hetés (néprajz) és Zalaszombatfa · Többet látni »
Zsitkóc
Zsitkóc magyarok által lakott falu Szlovéniában a Muravidéken.
Új!!: Hetés (néprajz) és Zsitkóc · Többet látni »
