Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Herman Ottó Múzeum

Index Herman Ottó Múzeum

A Herman Ottó Múzeum Miskolc legnagyobb múzeuma.

91 kapcsolatok: A Magyar Nyelv Múzeuma, Aba-Novák Vilmos, Arckép, Ásvány (anyag), Barabás Miklós (festő), Barcsay Jenő, Bányászattörténeti Múzeum, Bükki kultúra, Benczúr Gyula (festő), Berény Róbert, Bihari Sándor (festő, 1855–1906), Bodrogköz, Bogdány Jakab, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Borsos József (festő), Borsos Miklós (szobrász), Brocky Károly, Csontváry Kosztka Tivadar, Deák-Ébner Lajos, Derkovits Gyula, Dobrossy István (történész), Donát János, Első világháború, Európai Unió, Fényes Adolf, Fényképezés, Ferenczy Károly (festő), Gálffy Ignác, Görgey Artúr utca (Miskolc), Gulácsy Lajos, Hóman Bálint, Herman Ottó, Hollósy Simon, Izsó Miklós (szobrász), Kazinczy Ferenc Múzeum, Kőzet, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kmetty János, Kossuth Lajos utca (Miskolc), Koszta József, Lévay József, Leszih Andor, Liezen-Mayer Sándor, Lillafüred, Lotz Károly (festő), Madarász Viktor, Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltára, Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyarország, Markó Károly (festő, 1793–1860), ..., Mányoki Ádám, Márffy Ödön, Második világháború, Mészöly Géza (festő), Mezőkövesd, Miskolc, Miskolci Egyetem, Miskolci Galéria, Munkácsy Mihály, Nagy Balogh János, Népkert (Miskolc), Paál László (festő), Papszer (Miskolc), Pácin, Petró Sándor, Pleisztocén, Porcelán, Pro Urbe Miskolc, Putnok, Réti István (festő), Reformkor, Rippl-Rónai József, Rudabánya, Sárospatak, Sárospataki Képtár, Sátoraljaújhely, Szász Endre (képzőművész), Szemere Bertalan, Szendrei János, Szerencs, Szinyei Merse Pál, Tanácsköztársaság, Tájkép, Telkibánya, Thorma János, Tokaj, Uitz Béla, Vajda Lajos (festő), Varga Miklós (szobrász), Vaszary János (festő), Vedres Márk. Bővíteni index (41 több) »

A Magyar Nyelv Múzeuma

A Magyar Nyelv Múzeuma Magyarország egyetlen anyanyelvi múzeuma.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és A Magyar Nyelv Múzeuma · Többet látni »

Aba-Novák Vilmos

Aba-Novák budapesti otthona és emléktáblája: Zsolt utca 7. Paulikovics Iván alkotása Hősök kapuja, Szeged Aba-Novák Vilmos: Férfiképmás Aba-Novák Vilmos síremléke (''Percz Jenő József''), Farkasréti temető Aba-Novák Vilmos (1912-ig Novák Vilmos) (Budapest, 1894. március 15. – Budapest, 1941. szeptember 29.) magyar festő, grafikus, a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetsége.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Aba-Novák Vilmos · Többet látni »

Arckép

Az arckép vagy portré az embernek akár szobrászati, akár festészeti, akár fényképészeti műben előállított képmása.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Arckép · Többet látni »

Ásvány (anyag)

Fluoritkristályok Az ásványok olyan, a Föld belsejében és a Földön kívüli objektumokban előforduló, természetes eredetű anyagok, amelyek összetétele és szabályos, képlettel leírható, rendezett szerkezete egyaránt viszonylag állandó: kristályos vagy amorf.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Ásvány (anyag) · Többet látni »

Barabás Miklós (festő)

Barabás Miklós leánya Henriette (1842–1892) 1858 Barabás Miklós leánya Barabás Ilona (1844–1929) 1863 Barabás Miklós három leánya. 1864 Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898. február 12.) magyar festő, az első olyan, aki képes volt festészetből megélni, grafikus, fényképész, az MTA tagja.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Barabás Miklós (festő) · Többet látni »

Barcsay Jenő

Barcsay sietősen, 1978 májusában, Szentendrén Nagybarcsai Barcsay Jenő (Katona, 1900. január 14. – Budapest, 1988. április 2.) Kossuth-díjas magyar festő, grafikus, művészpedagógus, tanár.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Barcsay Jenő · Többet látni »

Bányászattörténeti Múzeum

A Bányászattörténeti Múzeum (korábban Érc- és Ásványbányászati Múzeum majd Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum) Rudabányán található, elsősorban bányászattörténeti gyűjtemény, mely a megyei bányászat mellett a helyi, rudabányai történeti emlékeket is bemutatja.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Bányászattörténeti Múzeum · Többet látni »

Bükki kultúra

A bükki kultúra neolitikus, azaz újkőkori kultúra volt a mai Északkelet-Magyarország (főleg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) területén és Szlovákia keleti részén az i. e. 6 – i. e. 5. évezred között.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Bükki kultúra · Többet látni »

Benczúr Gyula (festő)

Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány (ma Benczúrfalva), 1920. július 16.) magyar festőművész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Benczúr Gyula (festő) · Többet látni »

Berény Róbert

Emléktáblája Budapest XII. kerületében Berény Róbert, 1902-ig Bakofen (Budapest, 1887. március 18. – Budapest, 1953. szeptember 10.) Kossuth- és kétszeres Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Berény Róbert · Többet látni »

Bihari Sándor (festő, 1855–1906)

Bihari Sándor Bihari Sándor (Rézbánya, 1855. május 19. – Budapest, 1906. március 28.) magyar festőművész.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Bihari Sándor (festő, 1855–1906) · Többet látni »

Bodrogköz

A Bodrogköz a Bodrog és Tisza folyók közt elterülő természetföldrajzi kistáj, a Felső-Tisza-vidék középtáj része.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Bodrogköz · Többet látni »

Bogdány Jakab

Virágcsendélet Bogdány Jakab (Eperjes, 1660. — London, 1724. február 11.) magyar festő.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Bogdány Jakab · Többet látni »

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Többet látni »

Borsos József (festő)

Borsos József (Veszprém, 1821. december 21. – Budapest, 1883. augusztus 19.) magyar festőművész, fényképész.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Borsos József (festő) · Többet látni »

Borsos Miklós (szobrász)

A „0” kilométerkő az Alagútnál Borsos Miklós (Nagyszeben, 1906. augusztus 13. – Budapest, 1990. január 27.) magyar szobrász, éremművész, grafikus.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Borsos Miklós (szobrász) · Többet látni »

Brocky Károly

Brocky Károly (Temesvár, 1807. május 22. – London, 1855. július 8.) magyar festő.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Brocky Károly · Többet látni »

Csontváry Kosztka Tivadar

Csontváry kézírásos dokumentuma patikája működési jogának átruházásáról Csontváry Kosztka Tivadar (született Kosztka Mihály Tivadar) (Kisszeben, 1853. július 5. – Budapest, Krisztinaváros, 1919. június 20.) magyar festőművész.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Csontváry Kosztka Tivadar · Többet látni »

Deák-Ébner Lajos

Deák-Ébner Lajos (Pest, 1850. július 18. – Budapest, 1934. január 20.) magyar festőművész.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Deák-Ébner Lajos · Többet látni »

Derkovits Gyula

Derkovits Gyula (Szombathely, 1894. április 13. – Budapest, 1934. június 18.) posztumusz Kossuth-díjas magyar festő és grafikus, a magyar képzőművészet egyik nagy alakja.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Derkovits Gyula · Többet látni »

Dobrossy István (történész)

Dobrossy István (Miskolc, 1946. május 20. – Miskolc, 2015. május 26.) magyar történész, levéltáros, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója, Miskolc díszpolgára.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Dobrossy István (történész) · Többet látni »

Donát János

Donát János Dániel (Neuzelle, Poroszország, 1744. december 21. – Pest, 1830. május 11.) magyar klasszicista festő.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Donát János · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Első világháború · Többet látni »

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Európai Unió · Többet látni »

Fényes Adolf

Fényes Adolf emléktáblájaa róla elnevezett utcában, Budapest,III. kerület, Fényes Adolf utca 10. Fényes Adolf, születési nevén Fischmann Adolf (Kecskemét, 1867. április 29. névváltozratásának bejegyzésével – Budapest, 1945. március 14.) magyar festőművész.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Fényes Adolf · Többet látni »

Fényképezés

Nagy formátumú kamera és optikai lencséje A fotográfia vagy fényképészet a fény által közvetített képi információk rögzítése technikai eszközök (fényképezőgép, fényérzékeny anyag, fotovoltaikus eszközök stb.) segítségével.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Fényképezés · Többet látni »

Ferenczy Károly (festő)

Madárdal Önarckép, 1893 Ferenczy Károly (született Freund) (Bécs, 1862. február 8. – Budapest, 1917. március 18.) magyar festő, a nagybányai művésztelep első nemzedékének kiemelkedő képviselője.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Ferenczy Károly (festő) · Többet látni »

Gálffy Ignác

Primor szombatfalvi Gálffy Ignác (Szombatfalva, 1859. február 1. – Miskolc, 1940. július 10.) magyar pedagógus, iskolaigazgató, régész.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Gálffy Ignác · Többet látni »

Görgey Artúr utca (Miskolc)

A Görgey Artúr utca (volt Felszabadítók útja) Miskolc egyik utcája.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Görgey Artúr utca (Miskolc) · Többet látni »

Gulácsy Lajos

Önarckép (1903) Paolo és Francesca (1903) Varázslat (1906–1907) 18) Gulácsy Lajos Kálmán (Budapest, 1882. október 12. – Budapest, 1932. február 21.) magyar festőművész.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Gulácsy Lajos · Többet látni »

Hóman Bálint

Hóman Bálint (Budapest, 1885. december 29. – Vác, 1951. június 2.) politikus, történész, egyetemi tanár, az MTA levelező majd rendes tagja, 1933 és 1945 között pedig igazgatósági tagja is.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Hóman Bálint · Többet látni »

Herman Ottó

Herman Ottó (született Herrmann Károly Ottó; Breznóbánya, 1835. június 26. – Budapest, 1914. december 27.) magyar természetkutató, zoológus (ornitológus, ichthiológus, arachnológus), néprajzkutató, régész és politikus.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Herman Ottó · Többet látni »

Hollósy Simon

Gertenyesi Hollósy Simon (Máramarossziget, 1857. február 2. – Técső, 1918. május 8.) örmény születésű magyar festő, iskolaalapító.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Hollósy Simon · Többet látni »

Izsó Miklós (szobrász)

Izsó Miklós (Disznóshorvát, 1831. szeptember 9. – Budapest, 1875. május 29.) szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat egyik legnagyobb alakja.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Izsó Miklós (szobrász) · Többet látni »

Kazinczy Ferenc Múzeum

A Kazinczy Ferenc Múzeum 1984-ben alakult Sátoraljaújhelyen, 2013 óta a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szervezeti keretei között működik a Dózsa György út 11.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Kazinczy Ferenc Múzeum · Többet látni »

Kőzet

Burhán-szikla vagy más néven Samanka-szikla a Bajkál-tónál az Olhon szigeten A kőzetek a bolygók szilárd anyagának kémiailag heterogén, többfelé megtalálható, nagy kiterjedésű ásványtömegei, vagy jellemző összetételű ásványtársulásai.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Kőzet · Többet látni »

Kisfaludi Strobl Zsigmond

Szabadság-szobor Kocsis András és Ungvári Lajos alkotásai Kisfaludi Strobl Zsigmond (Alsórajk, Zala vármegye, 1884. június 30. – Budapest, 1975. augusztus 14.) kétszeres Kossuth-díjas, nemzetközileg is ismert és elismert magyar szobrászművész.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Kisfaludi Strobl Zsigmond · Többet látni »

Kmetty János

Kmetty János (Miskolc, 1889. december 23. – Budapest, 1975. november 16.) Kossuth-díjas magyar festőművész és grafikus, érdemes- és kiváló művész, főiskolai tanár.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Kmetty János · Többet látni »

Kossuth Lajos utca (Miskolc)

A Kossuth Lajos utca egyike Miskolc legrégebbi utcáinak, hangulatos megjelenését és nyomvonalát máig őrzi.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Kossuth Lajos utca (Miskolc) · Többet látni »

Koszta József

Koszta József (Brassó, 1861. március 27. – Budapest, 1949. július 29.) Kossuth-díjas magyar festő, az ún.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Koszta József · Többet látni »

Lévay József

Lévay József (Sajószentpéter, 1825. november 18. – Miskolc, 1918. július 4.) költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Lévay József · Többet látni »

Leszih Andor

Leszih Andor (Miskolc, 1880. szeptember 19. – Miskolc, 1963. november 10.) muzeológus, numizmatikus.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Leszih Andor · Többet látni »

Liezen-Mayer Sándor

halálos ítéletét Liezen-Mayer Sándor (Győr, 1839. január 24. – München, 1898. február 19.) magyar festő és illusztrátor.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Liezen-Mayer Sándor · Többet látni »

Lillafüred

Lillafüred (Miskolc-Lillafüred) Miskolc településrésze, de a város belterületétől több kilométerre helyezkedik el, tulajdonképpen az agglomerációban.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Lillafüred · Többet látni »

Lotz Károly (festő)

Lotz Kornélia portréja (1890 k.) Felesége, Ónody Anna Lotz Károly (Homburg vor der Höhe, Hessen tartomány, 1833. december 16. – Budapest, 1904. október 13.) német származású magyar festőművész, a 19. századi akadémikus magyar fal- és portréfestészet jelentős képviselője.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Lotz Károly (festő) · Többet látni »

Madarász Viktor

Madarász első feleségének arcképe, 1871 Kerepesi temető: 19-1-34. Vígh Tamás alkotása Madarász Viktor (Csetnek, 1830. december 14. – Budapest, 1917. január 10.) a legnagyobb magyar történeti festők egyike és a hazai romantika egyik legjelentősebb alkotója.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Madarász Viktor · Többet látni »

Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltára

A Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltára (2022-ig Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára, 1968−2012 között Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár) a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei tagintézménye, melynek központja 1984 óta működik mai helyén, az egykori miskolci Pénzügyi palotába (Miskolc, Fazekas utca 2.). A megyei levéltáron kívül hozzá tartozik az alsózsolcai és a sátoraljaújhelyi fióklevéltár is.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltára · Többet látni »

Magyar Szocialista Munkáspárt

A Magyar Szocialista Munkáspárt (röviden: MSZMP) marxista–leninista párt volt Magyarországon, amely a Szovjetunió támogatásával és felügyeletével egypártrendszer keretében, állampártként gyakorolta kizárólagosan a hatalmat 1956 novembere és 1989 októbere között.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Magyar Szocialista Munkáspárt · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Magyarország · Többet látni »

Markó Károly (festő, 1793–1860)

Idősebb Markó Károly (Lőcse, 1791. szeptember 25. vagy 1793. – Villa di Lappeggi, Itália, 1860. november 19.) magyar festő, 1840-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a magyar tájképfestészet egyik megteremtője.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Markó Károly (festő, 1793–1860) · Többet látni »

Mányoki Ádám

Mányoki Ádám (Szokolya, 1673 – Drezda, 1757. augusztus 6.) a barokk kimagasló magyar portréfestője.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Mányoki Ádám · Többet látni »

Márffy Ödön

Márffy Ödön (Budapest, 1878. november 30. – Budapest, 1959. december 3.) magyar festő és grafikus.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Márffy Ödön · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Második világháború · Többet látni »

Mészöly Géza (festő)

Sárbogárdi Mészöly Géza (Sárbogárd, 1844. május 18. – Jobbágyi, 1887. november 11.) magyar festő.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Mészöly Géza (festő) · Többet látni »

Mezőkövesd

Mezőkövesd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járás székhelye.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Mezőkövesd · Többet látni »

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Miskolc · Többet látni »

Miskolci Egyetem

A Miskolci Egyetem (röviden: ME, angolul: University of Miskolc) felsőoktatási intézmény Miskolcon.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Miskolci Egyetem · Többet látni »

Miskolci Galéria

A Miskolci Galéria 1967-ben jött létre, a Városi Képtár és a Diósgyőri Vármúzeum egyesülése révén.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Miskolci Galéria · Többet látni »

Munkácsy Mihály

Munkácsi Munkácsy Mihály, 1868-ig Lieb Mihály Leó, németül Michael von Munkácsy, frankofón nyelvterületen Michel Léo de Munkacsy (Munkács, 1844. február 20. – Endenich, 1900. május 1.) magyar festőművész, a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Munkácsy Mihály · Többet látni »

Nagy Balogh János

Önarckép (1913) Nagy Balogh Önarckép bélyegen (1969) Nagy Balogh János (Budapest, 1874. augusztus 2. – Budapest, Ferencváros, 1919. november 18.) magyar festő, grafikus.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Nagy Balogh János · Többet látni »

Népkert (Miskolc)

Népkerti tavasz A Népkert Miskolc belvárosának legnagyobb parkja.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Népkert (Miskolc) · Többet látni »

Paál László (festő)

Deák-Ébner Lajos: ''Paál László temetése'' (1879) Paál László (Zám, 1846. július 30. – Charenton-le-Pont, Franciaország, 1879. március 3.) magyar festő.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Paál László (festő) · Többet látni »

Papszer (Miskolc)

A Papszer Miskolc ősi utcáinak egyike.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Papszer (Miskolc) · Többet látni »

Pácin

Pácin község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Cigándi járásában.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Pácin · Többet látni »

Petró Sándor

Petró Sándor Tivadar (Miskolc, 1907. január 1. – Miskolc, 1976) orvos, műgyűjtő.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Petró Sándor · Többet látni »

Pleisztocén

A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Pleisztocén · Többet látni »

Porcelán

15. századi kínai porcelánvázák A porcelán a kerámiaipar legnemesebb anyaga.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Porcelán · Többet látni »

Pro Urbe Miskolc

A Pro Urbe Miskolc („Miskolc városáért”) egy kitüntető cím, melyet Miskolc városa adományoz évente azoknak a személyeknek vagy közösségeknek (évente legfeljebb négynek), akik vagy amelyek „több éven keresztül kifejtett munkásságukkal, a gazdaság, a kutatás, a közigazgatás, a szolgáltatás, az egészségügy, a tudományok, a közoktatás, a környezetvédelem, a kultúra, a művészetek területén végzett tevékenységükkel kiemelkedő érdemeket szereztek a város fejlődésében”, illetve „akik a város értékeinek hazai és külhoni megismertetésében, valamint Miskolc kapcsolatainak gazdagításában elévülhetetlen érdemeket szereztek.” A kitüntetés plakettből, oklevélből és a város címerével ékesített arany pecsétgyűrűből áll.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Pro Urbe Miskolc · Többet látni »

Putnok

A római katolikus templom Putnok kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Putnok · Többet látni »

Réti István (festő)

Réti István, született Viser István (Nagybánya, 1872. december 16. – Budapest, 1945. január 17.) magyar festő és grafikus, a nagybányai művésztelep egyik alapító tagja, rajz- és festőmester, művészettörténész és a művészettörténet tanára.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Réti István (festő) · Többet látni »

Reformkor

A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Reformkor · Többet látni »

Rippl-Rónai József

Rippl-Rónai József (Kaposvár, 1861. május 23. – Kaposvár, 1927. november 25.) magyar festő- és grafikusművész.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Rippl-Rónai József · Többet látni »

Rudabánya

Rudabánya város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Rudabánya · Többet látni »

Sárospatak

Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Sárospatak · Többet látni »

Sárospataki Képtár

A Sárospataki Képtár (hivatalos nevén Sárospataki Galéria) 1968-ban jött létre Béres Ferenc énekművész, furulyaművész népdalénekes kezdeményezésére és saját kollekciója felajánlásával, a városi tanács fenntartásában.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Sárospataki Képtár · Többet látni »

Sátoraljaújhely

Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Sátoraljaújhely · Többet látni »

Szász Endre (képzőművész)

Interjú Szász EndrévelA képen (háttal) Parrag Árpád, Szász Lula, a művész hitvese, Szapudi András író, a Hazánk főszerkesztője és Siklósi Erika író Szász Endre (Csíkszereda, 1926. január 7. – Mosdós, 2003. augusztus 18.) Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus, látványtervező, porcelánfestő, könyvillusztrátor.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Szász Endre (képzőművész) · Többet látni »

Szemere Bertalan

Szemerei Szemere Bertalan (de genere Huba) (Vatta, Borsod megye, 1812. augusztus 27. – Buda, 1869. január 18.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, író, jogtudós, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, majd a Magyar Királyság második miniszterelnöke az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Szemere Bertalan · Többet látni »

Szendrei János

Szendrei (Szendrey) János, születési és 1882-ig használt nevén Wágner János (Mindszent, 1857. március 28. – Budapest, 1927. szeptember 25.) magyar művészeti író, régész, történész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1903).

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Szendrei János · Többet látni »

Szerencs

Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásának székhelye, Miskolctól 30 kilométerre.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Szerencs · Többet látni »

Szinyei Merse Pál

Szinyei Merse Pál arcképe Szinyei Merse Pál Kristóf Ágoston Ulrik Félix (Szinyeújfalu, 1845. július 4. – Jernye, 1920. február 2.) magyar festő.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Szinyei Merse Pál · Többet látni »

Tanácsköztársaság

Vörös csillag szimbólum, megalkotójának személye ismeretlen Budapesti plakátok a Tanácsköztársaság idején A tanácsköztársaság vagy szovjetköztársaság olyan államforma illetve kormányzati forma, amelyben a hatalmat közvetlenül munkástanácsok, szovjetek gyakorolják.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Tanácsköztársaság · Többet látni »

Tájkép

Id. Pieter Bruegel festménye (1565) A tájkép a festészet egyik műfaja.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Tájkép · Többet látni »

Telkibánya

Telkibánya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Telkibánya · Többet látni »

Thorma János

Thorma János (Kiskunhalas, 1870. április 24. – Nagybánya, 1937. december 5.) magyar festő, a nagybányai művésztelep alapítója és egyik jellegzetes mestere, életművén több stílusirány követhető nyomon, a naturalizmus, a történelmi festészet, a romantikus realizmus és a sajátos nagybányai posztimpresszionizmus.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Thorma János · Többet látni »

Tokaj

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Tokaj · Többet látni »

Uitz Béla

Uitz Béla (Mehala, Temes vármegye, 1887. március 8. – Budapest, 1972. január 26.) magyar festő és grafikus, a magyar aktivizmus egyik robusztus tehetségű művésze.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Uitz Béla · Többet látni »

Vajda Lajos (festő)

Vajda Lajos (Zalaegerszeg, 1908. augusztus 6. – Budakeszi, 1941. szeptember 7.) magyar festő és grafikus.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Vajda Lajos (festő) · Többet látni »

Varga Miklós (szobrász)

Varga Miklós: ''Emberpár''. Miskolc, 1975 Varga Miklós (Mezőtúr, 1928. május 16. – Miskolc, 2018. október 20.) magyar szobrászművész.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Varga Miklós (szobrász) · Többet látni »

Vaszary János (festő)

Vaszary János (teljes nevén: Vaszary János Miklós) (Kaposvár, 1867. november 30. – Budapest, 1939. április 19.) magyar festőművész és grafikus.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Vaszary János (festő) · Többet látni »

Vedres Márk

Vedres Márk Béke kút c. szoborcsoportja Budapesten (posztumusz, 1962-ben került felállításra) Béke kút szoborcsoport (részlet) Nő hegedűvel Béke kút szoborcsoport (részlet) Férfi könyvvel Vedres Márk, született Weinberger Majer (Ungvár, 1870. szeptember 13. – Budapest, 1961. augusztus 12.) magyar szobrászművész.

Új!!: Herman Ottó Múzeum és Vedres Márk · Többet látni »

Átirányítja itt:

Borsod-Miskolci Múzeum, Hermann Ottó Múzeum.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »