Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Hercules

Commodus mint Hercules a kitharióni oroszlán koponyájával és vállára vetett bőrével, valamint a kőrisdoronggal Ammanban Hercules (ógörögül: Ἡρακλῆς) a görög mitológia héroszának, Héraklésznek római alakja, ahol istenként tisztelték.

37 kapcsolatok: Alkméné, Anyaistennő, Apollo, Aszklépiosz, Circus Maximus, Commodus római császár, Első triumvirátus, Etruszkok, Forum Boarium, Görög mitológia, Győzedelmes Hercules temploma, Hadész, Héraklész, Hős, I. e. 4. század, I. e. 5. század, Ipolyi Arnold, Iuno Regina, Iuppiter, Marcus Licinius Crassus, Mars (isten), Mithrász, Numen, Pannonia (provincia), Panteon, Perszephoné, Róma, Római Köztársaság, Római mitológia, Romulus, Savaria, Sopron, Szibüllák, Taranto, Thor, Titus Livius, 2. század.

Alkméné

Jean Jacques Francois Le Barbier: ''Alkméné megszülte Héraklészt'', 18. század Alkméné a görög mitológiában Élektrüón és Anakszó leánya, Amphitrüón argoszi herceg és hadvezér felesége.

Új!!: Hercules és Alkméné · Többet látni »

Anyaistennő

Az anyaistennő a legfőbb rangra emelkedett nőnemű istenség, amely a természet, az anyaság, a termékenység, a teremtés és pusztítás képviselője vagy megszemélyesítője.

Új!!: Hercules és Anyaistennő · Többet látni »

Apollo

Louvre Múzeum) Apollo római isten, a görög Apollón megfelelője, a gyógyítás, a vadászat, a művészetek istene, Iuppiter és Latona gyermeke.

Új!!: Hercules és Apollo · Többet látni »

Aszklépiosz

Aszklépiosz (görög betűkkel Ἀσκληπιός, latinosan: Aesculapius, régiesen: Eszkuláp) a gyógyítás istene a görög-római mitológiában.

Új!!: Hercules és Aszklépiosz · Többet látni »

Circus Maximus

Róma térképe a Római Birodalom korában a Circus Maximussal A Circus Maximus ókori aréna és szórakoztatásra használt hely volt Rómában.

Új!!: Hercules és Circus Maximus · Többet látni »

Commodus római császár

Az ifjú Commodus Imperator Caesar Aurelius Commodus Antoninus Augustus, születési nevén Lucius Aelius Aurelius Commodus (Lanuvium, 161. augusztus 30. – Róma, 192. december 31.) a Római Birodalom császára (uralkodott társcsászárként 177-től, egyeduralkodóként 180. március 17-től haláláig), Marcus Aurelius fia és az Antoninus-dinasztia utolsó tagja volt.

Új!!: Hercules és Commodus római császár · Többet látni »

Első triumvirátus

Az első triumvirátust utólag nevezték el így a történetírók a második triumvirátus mintájára, mivel utóbbival ellentétben ez sohasem volt hivatalos jellegű.

Új!!: Hercules és Első triumvirátus · Többet látni »

Etruszkok

Az etruszkok ezidáig ismeretlen eredetű ókori nép Közép-Itáliában, akik a Római Birodalom felemelkedése előtt a legjelentősebb civilizációt hozták létre.

Új!!: Hercules és Etruszkok · Többet látni »

Forum Boarium

Portunus temploma / Fortuna Virilis temploma A Forum Boarium (olaszul Foro Boario) Róma egyik nevezetessége, a mai Piazza della Bocca della Verità tere, az ókori római marhapiac területe.

Új!!: Hercules és Forum Boarium · Többet látni »

Görög mitológia

Zeusz mellszobra, (Sala Rotonda, Museo Pio-Clementino, Vatikán) Paióniosz Niké szobra. A fennmaradt felirat szerint a messzénéiek és a naupaktosziak ajánlották Zeusznak i.e. 425-ben, a péloponnészoszi háborúban a spártaiak feletti győzelmük hadizsákmányának a tizedéből A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok gyűjteménye.

Új!!: Hercules és Görög mitológia · Többet látni »

Győzedelmes Hercules temploma

Giambattista Piranesi metszete a 18. századból, Cybele-templomként azonosítva. A Győzedelmes Hercules temploma, latinul Hercules Victor vagy Hercules Olivarius temploma (olaszul Tempio di Ercole Vincitore vagy Tempio di Ercole Oleario) Rómában, az egykori Forum Boariumon, a mai Piazza Bocca della Verità-n található.

Új!!: Hercules és Győzedelmes Hercules temploma · Többet látni »

Hadész

Hadész'' Kerberosszal az oldalán'' Hadész (legkorábbi ismert alakban Aidész, görögül ᾍδης vagy Ἅιδης, „láthatatlan”) az alvilág istene, a holtak ura a görög mitológiában.

Új!!: Hercules és Hadész · Többet látni »

Héraklész

A Farnese-Hercules Héraklész (görög betűkkel: Ἡρακλῆς; újgörögösen: Iraklísz; latinosan Hercules; magyarosan: Herkules), születési nevén Alkaiosz (Ἀλκαῖος) görög mitológiai hős, Zeusz és Alkméné tirünszi királyné gyermeke.

Új!!: Hercules és Héraklész · Többet látni »

Hős

A hős szó leggyakoribb jelentése olyan férfi vagy nő, aki egy történet, különösen a mítosz, mese, legenda és monda központi szereplője, vagy egy népcsoport, kultúra rendkívüli, önfeláldozó tettet végrehajtó híres személyisége.

Új!!: Hercules és Hős · Többet látni »

I. e. 4. század

A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).

Új!!: Hercules és I. e. 4. század · Többet látni »

I. e. 5. század

Nincs leírás.

Új!!: Hercules és I. e. 5. század · Többet látni »

Ipolyi Arnold

Ipolyi Arnold (született Stummer) (Ipolykeszi, 1823. október 18. – Nagyvárad, 1886. december 2.) 1871-től besztercebányai, majd halála évében, 1886-ban nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a törökszentmiklósi templom plébánosa (róla nevezték el a város könyvtárát).

Új!!: Hercules és Ipolyi Arnold · Többet látni »

Iuno Regina

Juno szobor Petit Palais-múzeum, Párizs (1.-2. század körül) Iuno (Juno) ősi itáliai, különösen római istennő, a szülés és a házasság istennője, Iuppiter felesége, akit utóbb a görög mitológiabeli Hérával azonosítottak, azonos szerepkörük miatt.

Új!!: Hercules és Iuno Regina · Többet látni »

Iuppiter

Iuppiter és Iuno A capitoliumi etruszk stílusú Iuppiter-templom rekonstrukciója Zeusz római megfelelője Jupiter, vagy klasszikus írásmóddal Juppiter; ez a név a Iovis Pater (Dieus atya) kifejezésből származik.

Új!!: Hercules és Iuppiter · Többet látni »

Karácsony

A karácsony latinul Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése), az egyik legnagyobb keresztény ünnep, teológiailag a húsvét ünnepe után, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékeznek.

Új!!: Hercules és Karácsony · Többet látni »

Marcus Licinius Crassus

Marcus Licinius Crassus (i. e. 114 – i. e. 53) római politikus, hadvezér, az első triumvirátus tagja.

Új!!: Hercules és Marcus Licinius Crassus · Többet látni »

Mars (isten)

Mars, római bronzszobor A római Mars eredetileg növényi termékenységisten, a mezők, erdők, a termés és a tavasz védnöke volt.

Új!!: Hercules és Mars (isten) · Többet látni »

Mithrász

Bikaölő Mithrász (British Museum, London). A szobrász Mithrászt perzsa ruhában ábrázolta. Három segítője a Skorpió, a Kutya és a Kígyó. A bika legyőzése a Világ teremtésének aktusa Mithrász-templomok a Római Birodalom területén és környezetében Mithra vagy Mithrász (मित्र, proto-indoiráni alanyesetben *mitras) négy vallásban is tisztelt istenség.

Új!!: Hercules és Mithrász · Többet látni »

Numen

A numen latin szó az istenségre.

Új!!: Hercules és Numen · Többet látni »

Pannonia (provincia)

Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.

Új!!: Hercules és Pannonia (provincia) · Többet látni »

Panteon

A panteon (pantheion) szó szerinti jelentése „az összes istenek temploma”.

Új!!: Hercules és Panteon · Többet látni »

Perszephoné

Perszephoné (görögül Περσεφόνη; a rómaiaknál: Proserpina, neve előfordul még Persephone, Persephoneia, Perszephoneia, Phersephone, Persephassa, Phersephatta alakban is) a görög mitológiában a termékenység, a termés istennője, Démétér és Zeusz lánya, Hadész elrabolt felesége.

Új!!: Hercules és Perszephoné · Többet látni »

Róma

farkas a Capitoliumon Róma Olaszország fővárosa, Lazio régió központja (közigazgatásilag comune), a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: Hercules és Róma · Többet látni »

Római Köztársaság

A Római Köztársaság az ókori Róma i. e. 509-től i. e. 27-ig tartó második korszaka, mely a Római Királyságot váltotta le, és amely után a Római Császárság időszaka következett.

Új!!: Hercules és Római Köztársaság · Többet látni »

Római mitológia

A római mitológia gyűjtőfogalom az ókori rómaiaknak az istenekről és hősökről alkotott elképzeléseire.

Új!!: Hercules és Római mitológia · Többet látni »

Romulus

Romulus (a hagyomány szerint élt Kr. e. 771. március 24. – Kr. e. 716. július 5., uralkodott Kr. e. 753 – Kr. e. 716) Róma városának alapítója, a római mitológiában Rhea Silvia hercegnő és Mars, a háború istenének fia, Remus ikertestvére.

Új!!: Hercules és Romulus · Többet látni »

Savaria

Savaria alaprajza és ismert lelőhelyei Szent Quirinus püspök emléktáblája halálának 1700. évfordulójára az Óperint utcában Szent Mártonnak az emlékére emelt kút Az Ízisz-szentélykerület és a Borostyánút helyreállított szakasza A város polgárainak névjegyzéke - kőtábla a Városháza építése során került elő, látogatható a Városháza aulájában A vízvezeték helyreállított darabja Bucsu közelében Székesegyházzal Savaria (későbbi nyelvhasználat szerint Sabaria) Szombathely római kori elődje, a borostyánút egyik állomása, a mai Magyarország területén lévő legkorábbi városi rangú római kori település volt.

Új!!: Hercules és Savaria · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban) mintegy hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében, a soproni borvidék központja.

Új!!: Hercules és Sopron · Többet látni »

Szibüllák

Sebastian Münster: Szibüllák (1598) A szibüllák vagy szibillák (görögül szibülla, latinul: sibylla) titokzatos jósnők, akik látnoki képességüknél fogva anélkül fedték fel a jövőt, hogy kérdéseket intéztek volna hozzájuk; többnyire szerencsétlenségeket, baljós eseményeket, katasztrófákat jeleztek előre.

Új!!: Hercules és Szibüllák · Többet látni »

Taranto

Taranto (latinul Tarentum, helyi nyelvjárásban Tarande) Olaszország Puglia régiójának második (Bari után), Dél-Olaszország harmadik (Bari és Nápoly után) legnagyobb városa (közigazgatásilag comune).

Új!!: Hercules és Taranto · Többet látni »

Thor

Thor (Tór, másképp Þunraz vagy Donar) a skandináv és a germán mitológiában a mennydörgés, a vihar és a termékenység istene.

Új!!: Hercules és Thor · Többet látni »

Titus Livius

Titus Livius (Patavium (ma: Padova), Kr. e. 59 – Patavium, Kr. u. 17) ókori római történetíró.

Új!!: Hercules és Titus Livius · Többet látni »

2. század

A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.

Új!!: Hercules és 2. század · Többet látni »

2018

----.

Új!!: Hercules és 2018 · Többet látni »

2019

----.

Új!!: Hercules és 2019 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Deus Fidius, Semo Sancus.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »