Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
17 kapcsolatok: Bécsi kongresszus, Breitscheid (Hessen), Comenius, Dillenburg, Driedorf, Greifenstein, Harmincéves háború, Hessen, Johann Piscator, Kálvinizmus, Második világháború, Mittenaar, Nassaui Hercegség, Porosz Királyság, Siegbach, Sinn, Zollverein.
Bécsi kongresszus
A bécsi kongresszus 1814–1815-ben Bécsben az osztrák államkancellár, Metternich vezetésével, valamennyi európai állam (az Oszmán Birodalom kivételével) részvételével megtartott nemzetközi kongresszus, amelynek célja Európa napóleoni háborúk utáni politikai rendezése volt.
Új!!: Herborn és Bécsi kongresszus · Többet látni »
Breitscheid (Hessen)
Breitscheid település Németországban, Hessen tartományban.
Új!!: Herborn és Breitscheid (Hessen) · Többet látni »
Comenius
Latinosított ismertebb nevén Comenius, születési cseh nyelvén Jan Amos Komenský (Nivnice, 1592. március 28. – Amszterdam, 1670. november 15.) cseh pedagógus és író, „a nemzetek tanítója”.
Új!!: Herborn és Comenius · Többet látni »
Dillenburg
Dillenburg település Németországban, Hessen tartományban.
Új!!: Herborn és Dillenburg · Többet látni »
Driedorf
Driedorf település Németországban, Hessen tartományban.
Új!!: Herborn és Driedorf · Többet látni »
Greifenstein
Greifenstein település Németországban, Hessen tartományban.
Új!!: Herborn és Greifenstein · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Herborn és Harmincéves háború · Többet látni »
Hessen
Hessen német tartomány mai formájában 1946-ban jött létre.
Új!!: Herborn és Hessen · Többet látni »
Johann Piscator
Johannes Piscator (Strassburg, 1546. március 27. – Herborn, 1625. július 26.) elzászi német református teológus, Biblia-fordító.
Új!!: Herborn és Johann Piscator · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Herborn és Kálvinizmus · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Herborn és Második világháború · Többet látni »
Mittenaar
Mittenaar település Németországban, Hessen tartományban.
Új!!: Herborn és Mittenaar · Többet látni »
Nassaui Hercegség
A Nassaui Hercegség 1806 és 1866 között fennállt független állam volt, a mai Rajna-vidék-Pfalz és Hessen német szövetségi állam területein.
Új!!: Herborn és Nassaui Hercegség · Többet látni »
Porosz Királyság
A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.
Új!!: Herborn és Porosz Királyság · Többet látni »
Siegbach
Siegbach település Németországban, Hessen tartományban.
Új!!: Herborn és Siegbach · Többet látni »
Sinn
Sinn település Németországban, Hessen tartományban.
Új!!: Herborn és Sinn · Többet látni »
Zollverein
A német Vámunió 1834 előtt és után A Német Vámunió, Zollverein 1834–1871 között állt fenn.
Új!!: Herborn és Zollverein · Többet látni »
