Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Helvét Köztársaság

Index Helvét Köztársaság

A Helvét Köztársaság egy rövid életű államalakulat volt, a francia forradalom egyik „testvérköztársasága”, amely Svájc területén alakult meg 1798.

55 kapcsolatok: Aarau, Basel-Stadt kanton, Bázel, Bécsi kongresszus, Bern, Bern kanton, Biel, Ciszalpin Köztársaság, Február 1., Francia forradalom, Francia nyelv, Fribourg kanton, Genf, Genf kanton, Habsburg-család, Harmincéves háború, I. Napóleon francia császár, Júliusi forradalom, La Neuveville, Liberalizmus, Luzern, Luzern kanton, Május 30., Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága, Napóleoni háborúk, Német nyelv, Német-római Birodalom, Neuchâtel, Neuchâtel kanton, Olasz nyelv, Orosz Birodalom, Oroszországi hadjárat (1812), Osztrák Császárság, Párizs, Párizsi béke (1814), Porosz Királyság, Schaffhausen kanton, Solothurn kanton, Soltész, Svájc, Szeptember 8., Valtellina, Vaud kanton, Vesztfáliai béke, Zürich, Zürich kanton, 1648, 1790, 1797, 1798, ..., 1802, 1803, 1812, 1814, 1830. Bővíteni index (5 több) »

Aarau

Aarau város Svájcban, Aargau kanton székhelye.

Új!!: Helvét Köztársaság és Aarau · Többet látni »

Basel-Stadt kanton

Basel-Stadt (franciául Bâle-Ville, olaszul Basilea Città, rétorománul Basilea-Citad) Svájc egyik kantonja.

Új!!: Helvét Köztársaság és Basel-Stadt kanton · Többet látni »

Bázel

Bázel Svájc északnyugati részén, a svájci-német-francia hármashatárnál, a Rajna két partján elterülő város.

Új!!: Helvét Köztársaság és Bázel · Többet látni »

Bécsi kongresszus

A bécsi kongresszus 1814–1815-ben Bécsben az osztrák államkancellár, Metternich vezetésével, valamennyi európai állam (az Oszmán Birodalom kivételével) részvételével megtartott nemzetközi kongresszus, amelynek célja Európa napóleoni háborúk utáni politikai rendezése volt.

Új!!: Helvét Köztársaság és Bécsi kongresszus · Többet látni »

Bern

Bern (franciául Berne, olaszul Berna) Svájc de facto fővárosa, egyben Bern kanton székhelye.

Új!!: Helvét Köztársaság és Bern · Többet látni »

Bern kanton

Bern (berni Schwitzerdütsch dialektusban Bärn franciául Berne, olaszul Berna) kanton Svájc nyugati részében.

Új!!: Helvét Köztársaság és Bern kanton · Többet látni »

Biel

(szlovákul Biel) (szlovákul Veľký Biel) Biel (franciául Bienne) járási székhely Bern kantonban.

Új!!: Helvét Köztársaság és Biel · Többet látni »

Ciszalpin Köztársaság

A Ciszalpin Köztársaságban vert emlékérem Bonaparte Első Konzullá történt kinevezése alkalmából, 1800. Ciszalpin pénzérme (solidus), 1801. A Ciszalpin Köztársaság (olasz nevén Repubblica Cisalpina, franciául République cisalpine): 1797–1802 között létező állam volt Közép-Itáliában, a francia forradalom exportjának gyümölcse, hivatalosan a Francia Köztársaság testvérköztársasága (République sœur), valójában csatlós állam, amelyet 1797-ben Napoléon Bonaparte tábornok hozott létre két korábban kreált csatlós állam – a Ciszpadániai és a Transzpadániai Köztársaság – megszüntetése és összevonása révén.

Új!!: Helvét Köztársaság és Ciszalpin Köztársaság · Többet látni »

Február 1.

Névnapok: Ignác + Birgit, Brigitta, Cinella, Cinna, Cinnia, Efraim, Fiametta, Gitta, Imodzsen, Imogén, Innocencia, Kincső, Szevér, Vincencia, Virgínia.

Új!!: Helvét Köztársaság és Február 1. · Többet látni »

Francia forradalom

Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.

Új!!: Helvét Köztársaság és Francia forradalom · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Új!!: Helvét Köztársaság és Francia nyelv · Többet látni »

Fribourg kanton

Fribourg (németül Freiburg, svájci német dialektusban Frybùrg, olaszul Friburgo, rétorománul Friburg) Svájc egyik kantonja az ország franciául beszélő, nyugati felén.

Új!!: Helvét Köztársaság és Fribourg kanton · Többet látni »

Genf

Genf (franciául: Genève,, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.

Új!!: Helvét Köztársaság és Genf · Többet látni »

Genf kanton

A Genfi köztársaság és kanton (franciául République et Canton de Genève; németül Republik und Kanton Genf; olaszul Repubblica e Canton Ginevra; romansul Republica e Chantun Genevra) Svájc legnyugatibb kantonja, melyet szinte teljes egészében körbevesz Franciaország.

Új!!: Helvét Köztársaság és Genf kanton · Többet látni »

Habsburg-család

#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.

Új!!: Helvét Köztársaság és Habsburg-család · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Új!!: Helvét Köztársaság és Harmincéves háború · Többet látni »

I. Napóleon francia császár

Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.

Új!!: Helvét Köztársaság és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Júliusi forradalom

Eugène Delacroix: ''A „Szabadság vezeti a népet”'' című festménye, melyet eredetileg az 1830-as júliusi forradalom emlékére festett. Az 1830-as francia forradalom, amelyet júliusi forradalom néven is ismernek, megdöntötte X. Károly francia király, és ezzel a Bourbon-ház uralmát Franciaországban.

Új!!: Helvét Köztársaság és Júliusi forradalom · Többet látni »

La Neuveville

#ÁTIRÁNYÍTÁS La Neuveville (egyértelműsítő lap).

Új!!: Helvét Köztársaság és La Neuveville · Többet látni »

Liberalizmus

A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.

Új!!: Helvét Köztársaság és Liberalizmus · Többet látni »

Luzern

Luzern látképe a 19. sz. végén a Pilátusról Luzern (németül Luzern, franciául és angolul Lucerne, olaszul és rétorománul Lucerna, a helyi dialektusban Lozärn) svájci város, az azonos nevű kanton és körzet székhelye, Középsvájc társadalmi, gazdasági és kulturális központja.

Új!!: Helvét Köztársaság és Luzern · Többet látni »

Luzern kanton

Luzern (svájci német dialektusban Lozärn, franciául Lucerne, olaszul és rétorománul Lucerna) Svájc egyik kantonja az ország központi részén.

Új!!: Helvét Köztársaság és Luzern kanton · Többet látni »

Május 30.

Névnapok: Janka, Zsanett + Dezsér, Dezsider, Dezső, Ditta, Dzamilla, Dzsamila, Dzsenet, Dzsenna, Dzsenni, Félix, Ferdinánd, Ferdinanda, Fernanda, Fernandó, Hanna, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Jamina, Jana, Janina, Jenni, Jente, Johanna, Luna, Nanda, Nandin, Nándor, Vaszília, Vazul, Vázsony.

Új!!: Helvét Köztársaság és Május 30. · Többet látni »

Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága

Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága volt a hivatalos neve a mai Egyesült Királyság (teljes nevén United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland, azaz „Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága”) elődjének 1801.

Új!!: Helvét Köztársaság és Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága · Többet látni »

Napóleoni háborúk

A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.

Új!!: Helvét Köztársaság és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Helvét Köztársaság és Német nyelv · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Új!!: Helvét Köztársaság és Német-római Birodalom · Többet látni »

Neuchâtel

Neuchâtel (németül: Neuenburg) Svájc egyik városa és egyben Neuchâtel kanton (NE) fővárosa.

Új!!: Helvét Köztársaság és Neuchâtel · Többet látni »

Neuchâtel kanton

A Neuchâtel Köztársaság és kanton (németül Neuenburg, svájci német dialektusban Nöieburg) Svájc egyik kantonja az ország északnyugati részén.

Új!!: Helvét Köztársaság és Neuchâtel kanton · Többet látni »

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.

Új!!: Helvét Köztársaság és Olasz nyelv · Többet látni »

Orosz Birodalom

Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.

Új!!: Helvét Köztársaság és Orosz Birodalom · Többet látni »

Oroszországi hadjárat (1812)

I. Napóleon francia császár 1812-es oroszországi hadjárata a napóleoni háborúk fordulópontja volt.

Új!!: Helvét Köztársaság és Oroszországi hadjárat (1812) · Többet látni »

Osztrák Császárság

Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt. A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.

Új!!: Helvét Köztársaság és Osztrák Császárság · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: Helvét Köztársaság és Párizs · Többet látni »

Párizsi béke (1814)

A párizsi béke (1814. május 30.) az I. Napóleon francia császár ellen alakult hatodik koalíció tagjainak (Egyesült Királyság, Oroszország, Poroszország, Ausztria) békéje Franciaországgal.

Új!!: Helvét Köztársaság és Párizsi béke (1814) · Többet látni »

Porosz Királyság

A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.

Új!!: Helvét Köztársaság és Porosz Királyság · Többet látni »

Schaffhausen kanton

Schaffhausen (svájci német dialektusban Schafuuse, franciául Schaffhouse, olaszul Sciaffusa, rétorománul Schaffusa) Svájc legészakibb kantonja.

Új!!: Helvét Köztársaság és Schaffhausen kanton · Többet látni »

Solothurn kanton

Solothurn (svájci német dialektusban Soledurn, franciául Soleure, olaszul Soletta, rétorománul Soloturn) Svájc egyik kantonja az ország északnyugati részén.

Új!!: Helvét Köztársaság és Solothurn kanton · Többet látni »

Soltész

Községi bíró a soltész ''(schultheiß)'', 16. század A soltész – a Felvidéken bíró, németül Richter, latinul advocatus – ritkán lakott területek, elsősorban erdős hegyvidékek betelepítését vezető vállalkozó, a telepített falu bírája, a faluban a földesúri adók behajtója volt a középkorban, aki a tisztséget a telepítési munka ellenértékeként kapta örökölhető jogon.

Új!!: Helvét Köztársaság és Soltész · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: Helvét Köztársaság és Svájc · Többet látni »

Szeptember 8.

Névnapok: Adrienn, Mária + Adorján, Adria, Adrián, Adriána, Adrianna, Adriel, Alán, Alen, Csobán, Enna, Irma, Koriolán, Néró, Nesztor, Szerafina, Szergiusz.

Új!!: Helvét Köztársaság és Szeptember 8. · Többet látni »

Valtellina

A Valtellina (lombard nyelven Valtulina) tájegység Olaszország északi részén, a svájci határ mentén, mely az Adda folyó völgyét és mellékvölgyeit foglalja magába.

Új!!: Helvét Köztársaság és Valtellina · Többet látni »

Vaud kanton

Vaud (francia, kiejtése kb. „vó”, németül Waadt) Svájc harmadik legnépesebb és negyedik legnagyobb területű kantonja az ország nyugati részén.

Új!!: Helvét Köztársaság és Vaud kanton · Többet látni »

Vesztfáliai béke

#ÁTIRÁNYÍTÁS Harmincéves háború#A vesztfáliai béke Kategória:1648 Kategória:Európa történelme Kategória:Békeszerződések en:Peace of Westphalia ca:Pau de Westfàlia cs:Vestfálský mír da:Westfalske fred de:Westfälischer Friede eo:Vestfalia Paco es:Paz de Westfalia fr:Traités de Westphalie he:שלום וסטפליה it:Pace di Westfalia ja:ヴェストファーレン条約 ko:베스트팔렌 조약 la:Pax Westphalica nl:Vrede van Westfalen no:Freden i Westfalen pl:Pokój westfalski 1648 pt:Paz de Vestfália ro:Pacea Westfalică ru:Вестфальский мир sk:Vestfálsky mier sl:Vestfalski mir sr:Вестфалски мир sv:Westfaliska freden tr:Vestfalya Antlaşması uk:Вестфальський мир 1648 zh:威斯特法倫和約.

Új!!: Helvét Köztársaság és Vesztfáliai béke · Többet látni »

Zürich

Zürich Svájc legnagyobb városa, az azonos nevű kanton székhelye.

Új!!: Helvét Köztársaság és Zürich · Többet látni »

Zürich kanton

Zürich (svájci német dialektusban Züri, franciául Zurich, olaszul Zurigo, rétorománul Turitg) Svájc egyik kantonja az ország északi részén.

Új!!: Helvét Köztársaság és Zürich kanton · Többet látni »

1648

Nincs leírás.

Új!!: Helvét Köztársaság és 1648 · Többet látni »

1790

Nincs leírás.

Új!!: Helvét Köztársaság és 1790 · Többet látni »

1797

Nincs leírás.

Új!!: Helvét Köztársaság és 1797 · Többet látni »

1798

Nincs leírás.

Új!!: Helvét Köztársaság és 1798 · Többet látni »

1802

Nincs leírás.

Új!!: Helvét Köztársaság és 1802 · Többet látni »

1803

Nincs leírás.

Új!!: Helvét Köztársaság és 1803 · Többet látni »

1812

Nincs leírás.

Új!!: Helvét Köztársaság és 1812 · Többet látni »

1814

Nincs leírás.

Új!!: Helvét Köztársaság és 1814 · Többet látni »

1830

Nincs leírás.

Új!!: Helvét Köztársaság és 1830 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »