Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Helvét Köztársaság

Index Helvét Köztársaság

A Helvét Köztársaság egy rövid életű államalakulat volt, a francia forradalom egyik „testvérköztársasága”, amely Svájc területén alakult meg 1798. április 12-én, és a kantonok föderalizmusát kimondó mediatizációs törvény kihirdetésével, 1803. február 19-én szűnt meg.

53 kapcsolatok: Aarau, Ausztriai Császárság, Basel-Stadt kanton, Bázel, Bécsi kongresszus, Bern, Bern kanton, Biel, Ciszalpin Köztársaság, Február 1., Francia forradalom, Francia nyelv, Fribourg kanton, Genf, Genf kanton, Habsburg-család, Harmincéves háború, I. Napóleon francia császár, Júliusi forradalom, Liberalizmus, Luzern, Luzern kanton, Május 30., Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága, Napóleoni háborúk, Német nyelv, Német-római Birodalom, Neuchâtel, Neuchâtel kanton, Olasz nyelv, Orosz Birodalom, Oroszországi hadjárat (1812), Párizs, Párizsi béke (1814), Porosz Királyság, Schaffhausen kanton, Solothurn kanton, Soltész, Svájc, Szeptember 8., Valtellina, Vaud kanton, Zürich, Zürich kanton, 1648, 1790, 1797, 1798, 1802, 1803, ..., 1812, 1814, 1830. Bővíteni index (3 több) »

Aarau

Aarau város Svájcban, Aargau kanton székhelye.

Új!!: Helvét Köztársaság és Aarau · Többet látni »

Ausztriai Császárság

Az Ausztriai (Osztrák) Császárság vagy hivatalosan: a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok (németül: Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetségen belül, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt.

Új!!: Helvét Köztársaság és Ausztriai Császárság · Többet látni »

Basel-Stadt kanton

Basel-Stadt (franciául Bâle-Ville, olaszul Basilea Città, rétorománul Basilea-Citad) Svájc egyik kantonja.

Új!!: Helvét Köztársaság és Basel-Stadt kanton · Többet látni »

Bázel

Bázel Svájc északnyugati részén, a svájci-német-francia hármashatárnál, a Rajna két partján elterülő város.

Új!!: Helvét Köztársaság és Bázel · Többet látni »

Bécsi kongresszus

A bécsi kongresszus 1814–1815-ben Bécsben az osztrák államkancellár, Metternich vezetésével, valamennyi európai állam (a Török Birodalom kivételével) részvételével megtartott nemzetközi kongresszus, amelynek célja Európának a napóleoni háborúk utáni rendezése volt.

Új!!: Helvét Köztársaság és Bécsi kongresszus · Többet látni »

Bern

Bern (franciául Berne, olaszul Berna) Svájc de facto fővárosa, egyben Bern kanton székhelye.

Új!!: Helvét Köztársaság és Bern · Többet látni »

Bern kanton

Bern (berni Schwitzerdütsch dialektusban Bärn franciául Berne, olaszul Berna) kanton Svájc nyugati részében.

Új!!: Helvét Köztársaság és Bern kanton · Többet látni »

Biel

Biel (franciául Bienne) járási székhely Bern kantonban.

Új!!: Helvét Köztársaság és Biel · Többet látni »

Ciszalpin Köztársaság

A Ciszalpin Köztársaságban vert emlékérem Bonaparte Első Konzullá történt kinevezése alkalmából, 1800. Ciszalpin pénzérme (solidus), 1801. A Ciszalpin Köztársaság (olasz nevén Repubblica Cisalpina, franciául République Cisalpin): 1797–1802 között létező állam volt Közép-Itáliában, a francia forradalom exportjának gyümölcse, hivatalosan a Francia Köztársaság testvérköztársasága (République soeur), valójában csatlós állam, amelyet 1797-ben Napoléon Bonaparte tábornok hozott létre két korábban kreált csatlós állam – a Ciszpadániai és a Transzpadániai Köztársaság – megszüntetése és összevonása révén.

Új!!: Helvét Köztársaság és Ciszalpin Köztársaság · Többet látni »

Február 1.

Névnapok: Ignác + Birgit, Brigitta, Cinella, Cinna, Cinnia, Efraim, Fiametta, Gitta, Imodzsen, Imogén, Innocencia, Kincső, Szevér, Vincencia, Virgínia.

Új!!: Helvét Köztársaság és Február 1. · Többet látni »

Francia forradalom

Eugène Delacroix: ''A Szabadság vezeti a népet'' című festménye az 1789-es forradalom szimbóluma, s valamennyi francia felkelésé (eredetileg a festő az 1830-as júliusi forradalom emlékére festette) Az emberi és a polgári jogok nyilatkozata 1789-ben A francia forradalom Európa történetének meghatározó eseménysorozata volt a 18. század végén.

Új!!: Helvét Köztársaság és Francia forradalom · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvek újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Új!!: Helvét Köztársaság és Francia nyelv · Többet látni »

Fribourg kanton

Fribourg (németül Freiburg, svájci német dialektusban Frybùrg, olaszul Friburgo, rétorománul Friburg) Svájc egyik kantonja az ország franciául beszélő, nyugati felén.

Új!!: Helvét Köztársaság és Fribourg kanton · Többet látni »

Genf

Genf (angolul: Geneva, franciául: Genève, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.

Új!!: Helvét Köztársaság és Genf · Többet látni »

Genf kanton

A Genfi köztársaság és kanton (franciául République et Canton de Genève; németül Republik und Kanton Genf; olaszul Repubblica e Canton Ginevra; romansul Republica e Chantun Genevra) Svájc legnyugatibb kantonja, melyet szinte teljes egészében körbevesz Franciaország.

Új!!: Helvét Köztársaság és Genf kanton · Többet látni »

Habsburg-család

A Habsburgok zászlaja, mely a kiegyezésig az Osztrák Császárság zászlajaként is szolgált, azután pedig az Osztrák–Magyar Monarchia osztrák felének zászlajaként A Habsburg császár címere, számos területével. A Habsburg-család (1740-ig, illetve a magyar trónon 1780-ig Habsburg-ház; 1745-től, illetve 1780-tól Habsburg–Lotaringiai-ház) Európa egyik legjelentősebb uralkodócsaládja volt, amely német királyok, német-római császárok, cseh, magyar, spanyol és portugál királyok sorát adta.

Új!!: Helvét Köztársaság és Habsburg-család · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Új!!: Helvét Köztársaság és Harmincéves háború · Többet látni »

I. Napóleon francia császár

Bonaparte Napóleon, franciául Napoléon Bonaparte, olaszul Napoleone di Buonaparte, korzikaiul Napulione Buonaparte (Ajaccio, Korzika, 1769. augusztus 15. – Szent Ilona-sziget, 1821. május 5.), francia tábornok, hadvezér, politikus.

Új!!: Helvét Köztársaság és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Júliusi forradalom

Eugène Delacroix: ''A „Szabadság vezeti a népet”'' című festménye, melyet eredetileg az 1830-as júliusi forradalom emlékére festett. Az 1830-as francia forradalom, amelyet júliusi forradalom néven is ismernek, megdöntötte X. Károly francia király, és ezzel a Bourbon-ház uralmát Franciaországban.

Új!!: Helvét Köztársaság és Júliusi forradalom · Többet látni »

Liberalizmus

közgazdaság-tudomány atyjának tartanak ''A Szabadság vezeti a népet'' című romantikus festmény Eugène Delacroix alkotása a francia 1830-as júliusi forradalom alkalmából. Szabadság-szobor Párizsban Az amerikai Szabadság-szobor New York-ban. (1984-ben az UNESCO a világörökség részének nyilvánította.) A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.

Új!!: Helvét Köztársaság és Liberalizmus · Többet látni »

Luzern

Luzern látképe a 19.sz. végén a Pilátusról Luzern (németül Luzern, franciául és angolul Lucerne, olaszul és rétorománul Lucerna, a helyi dialektusban Lozärn) svájci város, az azonos nevű kanton és körzet székhelye, Középsvájc társadalmi, gazdasági és kulturális központja.

Új!!: Helvét Köztársaság és Luzern · Többet látni »

Luzern kanton

Luzern (svájci német dialektusban Lozärn, franciául Lucerne, olaszul és rétorománul Lucerna) Svájc egyik kantonja az ország központi részén.

Új!!: Helvét Köztársaság és Luzern kanton · Többet látni »

Május 30.

Névnapok: Janka, Zsanett, Dezsér, Dezsider, Dezső, Ditta, Dzamilla, Dzsamila, Dzsenet, Dzsenna, Dzsenni, Félix, Ferdinánd, Ferdinanda, Fernanda, Fernandó, Hanna, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Jamina, Jana, Janina, Jenni, Jente, Johanna, Luna, Nanda, Nandin, Nándor, Vaszília, Vazul, Vázsony.

Új!!: Helvét Köztársaság és Május 30. · Többet látni »

Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága

Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága volt a hivatalos neve a mai Egyesült Királyság (teljes nevén United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland, azaz „Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága”) elődjének 1801.

Új!!: Helvét Köztársaság és Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága · Többet látni »

Napóleoni háborúk

A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.

Új!!: Helvét Köztársaság és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Helvét Köztársaság és Német nyelv · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Császárság vagy Német-római Birodalom, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 15. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Új!!: Helvét Köztársaság és Német-római Birodalom · Többet látni »

Neuchâtel

Neuchâtel (németül: Neuenburg) Svájc egyik városa és egyben Neuchâtel kanton (NE) fővárosa.

Új!!: Helvét Köztársaság és Neuchâtel · Többet látni »

Neuchâtel kanton

A Neuchâtel Köztársaság és kanton (németül Neuenburg, svájci német dialektusban Nöieburg) Svájc egyik kantonja az ország északnyugati részén.

Új!!: Helvét Köztársaság és Neuchâtel kanton · Többet látni »

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.

Új!!: Helvét Köztársaság és Olasz nyelv · Többet látni »

Orosz Birodalom

Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.

Új!!: Helvét Köztársaság és Orosz Birodalom · Többet látni »

Oroszországi hadjárat (1812)

I. Napóleon francia császár 1812-es oroszországi hadjárata a napóleoni háborúk fordulópontja volt.

Új!!: Helvét Köztársaság és Oroszországi hadjárat (1812) · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: Helvét Köztársaság és Párizs · Többet látni »

Párizsi béke (1814)

A párizsi béke (1814. május 30.) az I. Napóleon francia császár ellen alakult hatodik koalíció tagjainak (Egyesült Királyság, Oroszország, Poroszország, Ausztria) békéje Franciaországgal.

Új!!: Helvét Köztársaság és Párizsi béke (1814) · Többet látni »

Porosz Királyság

Poroszország egy 1525 és 1934 (de jure 1947) között fennállt európai államalakulat volt, amely a Brandenburgi Választófejedelemségre és a Német Lovagrendre eredeztethető vissza.

Új!!: Helvét Köztársaság és Porosz Királyság · Többet látni »

Schaffhausen kanton

Schaffhausen (svájci német dialektusban Schafuuse, franciául Schaffhouse, olaszul Sciaffusa, rétorománul Schaffusa) Svájc legészakibb kantonja.

Új!!: Helvét Köztársaság és Schaffhausen kanton · Többet látni »

Solothurn kanton

Solothurn (svájci német dialektusban Soledurn, franciául Soleure, olaszul Soletta, rétorománul Soloturn) Svájc egyik kantonja az ország északnyugati részén.

Új!!: Helvét Köztársaság és Solothurn kanton · Többet látni »

Soltész

A soltész – a Felvidéken bíró, németül Richter, latinul advocatus – ritkán lakott területek, elsősorban erdős hegyvidékek betelepítését vezető vállalkozó, a telepített falu bírája, a faluban a földesúri adók behajtója volt a középkorban, aki a tisztséget a telepítési munka ellenértékeként kapta örökölhető jogon.

Új!!: Helvét Köztársaság és Soltész · Többet látni »

Svájc

A Svájci Államszövetség (hivatalos nevén latinul: Confoederatio Helvetica, tükörfordításban Svájci Konföderáció; németül: Schweizerische Eidgenossenschaft, vagyis Svájci Esküszövetség) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: Helvét Köztársaság és Svájc · Többet látni »

Szeptember 8.

Névnapok: Adrienn, Mária, Adorján, Adria, Adrián, Adriána, Adrianna, Adriel, Alán, Alen, Csobán, Enna, Irma, Koriolán, Néró, Nesztor, Szerafina, Szergiusz.

Új!!: Helvét Köztársaság és Szeptember 8. · Többet látni »

Valtellina

A Valtellina (lombard nyelven Valtulina) tájegység Olaszország északi részén, a svájci határ mentén, mely az Adda folyó völgyét és mellékvölgyeit foglalja magába.

Új!!: Helvét Köztársaság és Valtellina · Többet látni »

Vaud kanton

Vaud (francia, kiejtése kb. „vó”, németül Waadt) Svájc harmadik legnépesebb és negyedik legnagyobb területű kantonja az ország nyugati részén.

Új!!: Helvét Köztársaság és Vaud kanton · Többet látni »

Zürich

Zürich Svájc legnagyobb városa, az azonos nevű kanton székhelye.

Új!!: Helvét Köztársaság és Zürich · Többet látni »

Zürich kanton

Zürich (svájci német dialektusban Züri, franciául Zurich, olaszul Zurigo, rétorománul Turitg) Svájc egyik kantonja az ország északi részén.

Új!!: Helvét Köztársaság és Zürich kanton · Többet látni »

1648

Nincs leírás.

Új!!: Helvét Köztársaság és 1648 · Többet látni »

1790

Nincs leírás.

Új!!: Helvét Köztársaság és 1790 · Többet látni »

1797

Nincs leírás.

Új!!: Helvét Köztársaság és 1797 · Többet látni »

1798

Nincs leírás.

Új!!: Helvét Köztársaság és 1798 · Többet látni »

1802

Nincs leírás.

Új!!: Helvét Köztársaság és 1802 · Többet látni »

1803

Nincs leírás.

Új!!: Helvét Köztársaság és 1803 · Többet látni »

1812

Nincs leírás.

Új!!: Helvét Köztársaság és 1812 · Többet látni »

1814

Nincs leírás.

Új!!: Helvét Köztársaság és 1814 · Többet látni »

1830

Nincs leírás.

Új!!: Helvét Köztársaság és 1830 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »