Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Havasalföld

Index Havasalföld

Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.

70 kapcsolatok: Alexandru Ioan Cuza, Arató Endre, Bíró Sándor (történész), Bărbat, Besszarábia, Bukarest, Bulgária, Câmpulung, Curtea de Argeș, Déli-Kárpátok, Dobrudzsa, Duna, Erdély, Erdélyi szászok, Fekete-tenger, Hadifogoly, Havasalföldi fejedelmek listája, I. Basarab havasalföldi fejedelem, I. Károly magyar király, I. László havasalföldi fejedelem, I. Tóth Zoltán, IV. Béla magyar király, Képes krónika, Kelet-európai idő, Kenéz (tisztség), Kunország, Latin nyelv, Litovoi, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország, Május 10., Máltai lovagrend, Miklós Sándor havasalföldi fejedelem, Moldva (fejedelemség), Munténia, Nagyszeben, Niederhauser Emil, Olt, Olténia, Ortodox kereszténység, Oszmán Birodalom, Perényi József (történész), Perszonálunió, Posadai csata, Regát, Román nyelv, Románia, Románok, ..., Szörényi bánság, Szörénység, Szerbia, Tatárjárás, Târgoviște, Vajda, Vazallus, Város, Zsil, 1247, 1279, 1324, 1330, 1352, 1364, 14. század, 1859, 1877, 2002, 9. század. Bővíteni index (20 több) »

Alexandru Ioan Cuza

Alexandru Ioan Cuza, Moldvában: XV.

Új!!: Havasalföld és Alexandru Ioan Cuza · Többet látni »

Arató Endre

Arató Endre (Budapest, 1921. november 8. – Budapest, 1977. augusztus 30.) történész.

Új!!: Havasalföld és Arató Endre · Többet látni »

Bíró Sándor (történész)

Bíró Sándor (Alsósófalva, 1907. április 12. – Antibes, Franciaország, 1975. július 5.) magyar pedagógus, történetíró.

Új!!: Havasalföld és Bíró Sándor (történész) · Többet látni »

Bărbat

Bărbat (? – kb. 1290) olténiai vajda, Seneslau (Szaniszló) vajda fia, Litovoi vajda öccse volt.

Új!!: Havasalföld és Bărbat · Többet látni »

Besszarábia

Besszarábia (románul Basarabia, ukránul Бессарабія, régi magyar neve: Bazarábföld) a Prut, a Dnyeszter, és a Duna-delta által határolt terület, amely jórészt megegyezik a mai Moldovai Köztársasággal, kisebb déli része azonban 1940-ben a Szovjetunióhoz, 1991-ben pedig Ukrajnához került.

Új!!: Havasalföld és Besszarábia · Többet látni »

Bukarest

Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.

Új!!: Havasalföld és Bukarest · Többet látni »

Bulgária

Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.

Új!!: Havasalföld és Bulgária · Többet látni »

Câmpulung

Câmpulung (régi szláv nyelven Dlagopole, magyarul Hosszúmező, németül Langenau) Argeș megyei municípium Románia Munténia régiójában.

Új!!: Havasalföld és Câmpulung · Többet látni »

Curtea de Argeș

Curtea de Argeș (egyes magyar nyelvű történelmi forrásokban Argyasudvarhely néven szerepel), város a romániai Argeș megyében, Havasalföldön.

Új!!: Havasalföld és Curtea de Argeș · Többet látni »

Déli-Kárpátok

A Déli-Kárpátok A Déli-Kárpátok vagy Erdélyi Alpok a Kárpátok vonulatának déli része, amely Romániában található és Erdély és Havasalföld történelmi tartományokat választja el egymástól.

Új!!: Havasalföld és Déli-Kárpátok · Többet látni »

Dobrudzsa

Dobrudzsa felosztva Románia és Bulgária között Dobrudzsa címere Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа) történelmi régió a Balkánon.

Új!!: Havasalföld és Dobrudzsa · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Havasalföld és Duna · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Havasalföld és Erdély · Többet látni »

Erdélyi szászok

Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.

Új!!: Havasalföld és Erdélyi szászok · Többet látni »

Fekete-tenger

A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.

Új!!: Havasalföld és Fekete-tenger · Többet látni »

Hadifogoly

Osztrák-magyar hadifoglyok Oroszországban; Fényképezte: Szergej Mihajlovics Prokugyin-Gorszkij, 1915 Levelezőlap hadifoglyok és hadifogoly hozzátartozók részére udmurtiai Votkinszk melletti erdőben A magyar hadifoglyoknak szentelt emléktábla Votkinszk mellett Hadifogoly az a harcos, aki hadviselés során a szemben álló fél hatalmába kerül.

Új!!: Havasalföld és Hadifogoly · Többet látni »

Havasalföldi fejedelmek listája

Ez a táblázat Havasalföld uralkodóit sorolja fel uralkodásuk időrendi sorrendjében 1859-ig, a Moldvával való egyesülésig.

Új!!: Havasalföld és Havasalföldi fejedelmek listája · Többet látni »

I. Basarab havasalföldi fejedelem

I.

Új!!: Havasalföld és I. Basarab havasalföldi fejedelem · Többet látni »

I. Károly magyar király

Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.

Új!!: Havasalföld és I. Károly magyar király · Többet látni »

I. László havasalföldi fejedelem

I.

Új!!: Havasalföld és I. László havasalföldi fejedelem · Többet látni »

I. Tóth Zoltán

I.

Új!!: Havasalföld és I. Tóth Zoltán · Többet látni »

IV. Béla magyar király

Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

Új!!: Havasalföld és IV. Béla magyar király · Többet látni »

Képes krónika

A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.

Új!!: Havasalföld és Képes krónika · Többet látni »

Kelet-európai idő

Kelet-európai időt használó európai országok A kelet-európai idő (angolul Eastern European Time, EET) időzóna.

Új!!: Havasalföld és Kelet-európai idő · Többet látni »

Kenéz (tisztség)

A kenéz a betelepítést irányító román közösségi vezető volt a középkori Magyarországon, aki arra kapott jogot, hogy a neki kiutalt királyi földre – mely általában egy-két patakvölgy volt – vlachokat vagy vlach jogon telepeseket telepítsen.

Új!!: Havasalföld és Kenéz (tisztség) · Többet látni »

Kunország

Kun-kipcsák területek a 13. század elején Kipcsak sisak (13. század) Kunország vagy Kumánia (latinul Cumania) a középkori kun szállásterületek történelmi elnevezése volt, amelyek a Balkas-tótól az Al-Dunáig terjedtek.

Új!!: Havasalföld és Kunország · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Havasalföld és Latin nyelv · Többet látni »

Litovoi

Litovoi a mai Nyugat-Olténia uralkodója volt 1247 és 1279 között.

Új!!: Havasalföld és Litovoi · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: Havasalföld és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Havasalföld és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Havasalföld és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Havasalföld és Magyarország · Többet látni »

Május 10.

Névnapok: Ármin, Pálma + Aina, Ainó, Ajna, Ajnó, Alda, Áldea, Alexia, Antónia, Armand, Armanda, Armandina, Blandina, Cserne, Csikó, Csörsz, Filadelfia, Gardénia, Gordána, Gordon, Jávorka, Jázmin, Joáb, Jób, Koridon, Míra, Miranda, Mira, Palmira, Kada, Szolanzs.

Új!!: Havasalföld és Május 10. · Többet látni »

Máltai lovagrend

230x230px alt.

Új!!: Havasalföld és Máltai lovagrend · Többet látni »

Miklós Sándor havasalföldi fejedelem

Miklós Sándor vagy Nicolae Alexandru (? – 1364. november 16.Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály,, 134. oldal) vajda, I. Basarab fia, 1352 – 1364. november között uralkodott Havasalföldön, de apja életének utolsó éveiben már társuralkodó volt. Apjához hasonlóan ő is kun származású volt, erre engednek következtetni a feljegyzésekben leírt alkata sőt számos képi ábrázolás is. 1344-ben újból elismerte a magyar király formális fennhatóságát, amelyet apja rázott le a posadai csata után. 1359-ben ő alapította Argyasudvarhelyen (Curtea de Argeș) az esztergomi érsekségnek alárendelt Magyar-Oláhországi római-katolikus püspökséget („Mitropolia Ungro-Vlachiei”), amelyet utódai felszámoltak, és helyette ortodox püspökséget hoztak létre.

Új!!: Havasalföld és Miklós Sándor havasalföldi fejedelem · Többet látni »

Moldva (fejedelemség)

Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.

Új!!: Havasalföld és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »

Munténia

Románia térképe, Munténia kiemelve Munténia vagy Nagy-Havasalföld, régi magyar nevén: Havaselve Románia egyik történelmi tartománya (a románok a Țara Românească és néha a Valahia neveket is használják rá).

Új!!: Havasalföld és Munténia · Többet látni »

Nagyszeben

Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.

Új!!: Havasalföld és Nagyszeben · Többet látni »

Niederhauser Emil

Niederhauser Emil (Pozsony, 1923. november 16. – Budapest, 2010. március 26.) Széchenyi-díjas magyar történész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Havasalföld és Niederhauser Emil · Többet látni »

Olt

Az Olt (latinul: Aluta, Alutus, görögül: Alouta, Aloutaz) Románia egyik legfontosabb folyója.

Új!!: Havasalföld és Olt · Többet látni »

Olténia

Olténia elhelyezkedése Románián belül Olténia (régi nevén Kis-Oláhország) egyike Románia történelmi tartományainak.

Új!!: Havasalföld és Olténia · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

Új!!: Havasalföld és Ortodox kereszténység · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: Havasalföld és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Perényi József (történész)

Perényi József (Budapest, 1915. április 5. – Budapest, 1981. október 26.) magyar történész, egyetemi tanár, a történettudomány kandidátusa, Kelet-Európa-kutató.

Új!!: Havasalföld és Perényi József (történész) · Többet látni »

Perszonálunió

Az Egyesült Királyság zászlajának kialakulása, a brit parlament 1908-ban mondta ki először, hogy a Union Jack az Egyesült Királyság nemzeti lobogója Az Osztrák–Magyar Monarchia középcímere A perszonálunió két (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet a közös uralkodó személye kapcsol össze.

Új!!: Havasalföld és Perszonálunió · Többet látni »

Posadai csata

A posadai csata Károly Róbert magyar király 1330.

Új!!: Havasalföld és Posadai csata · Többet látni »

Regát

Románián belül A Román Királyság területe 1881 és 1913 között A mai Románia történelmi régiói A Regát Moldva, Havasalföld és Dobrudzsa történelmi régiók erdélyi magyarok által használt gyűjtőneve, a Román Királyság 1881–1913 közötti területe, a mai Románia Kárpátokon túli része (kivéve Dél-Bukovina).

Új!!: Havasalföld és Regát · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Új!!: Havasalföld és Román nyelv · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Új!!: Havasalföld és Románia · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Új!!: Havasalföld és Románok · Többet látni »

Szörényi bánság

A Szörényi bánság a középkorban A Szörényi bánság a középkori Magyar Királyság délkeleti tartománya volt, amely a jelenleg Romániához tartozó Olténia nyugati, és a Bánság egy kis keleti részét foglalta magába.

Új!!: Havasalföld és Szörényi bánság · Többet látni »

Szörénység

Szörénység (más néven Szörény, Szörényvidék) a Bánság keleti hegyvidéki területe, hagyományos központja Karánsebes.

Új!!: Havasalföld és Szörénység · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Új!!: Havasalföld és Szerbia · Többet látni »

Tatárjárás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).

Új!!: Havasalföld és Tatárjárás · Többet látni »

Târgoviște

Târgoviște (erdélyi magyarul: Tirgovics, németül: Tergowisch, csehül: Trhoviště) román város Dâmbovița megyében, Munténiában, a Ialomița folyó jobb partján fekszik.

Új!!: Havasalföld és Târgoviște · Többet látni »

Vajda

Lásd még: Nagyvajda.

Új!!: Havasalföld és Vajda · Többet látni »

Vazallus

A vazallus vagy hűbéres kifejezés szűkebb, illetve eredeti értelmében a feudalizmus hűbéri hierarchiájában elfoglalt státuszra utal.

Új!!: Havasalföld és Vazallus · Többet látni »

Város

VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.

Új!!: Havasalföld és Város · Többet látni »

Zsil

A Zsil (románul Jiu, latin nevén Rabon) a Duna egyik bal oldali mellékfolyója Romániában.

Új!!: Havasalföld és Zsil · Többet látni »

1247

Nincs leírás.

Új!!: Havasalföld és 1247 · Többet látni »

1279

Nincs leírás.

Új!!: Havasalföld és 1279 · Többet látni »

1324

Nincs leírás.

Új!!: Havasalföld és 1324 · Többet látni »

1330

Nincs leírás.

Új!!: Havasalföld és 1330 · Többet látni »

1352

Nincs leírás.

Új!!: Havasalföld és 1352 · Többet látni »

1364

Nincs leírás.

Új!!: Havasalföld és 1364 · Többet látni »

14. század

A 14.

Új!!: Havasalföld és 14. század · Többet látni »

1859

Nincs leírás.

Új!!: Havasalföld és 1859 · Többet látni »

1877

Nincs leírás.

Új!!: Havasalföld és 1877 · Többet látni »

2002

* az ökoturizmus nemzetközi éve.

Új!!: Havasalföld és 2002 · Többet látni »

9. század

A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.

Új!!: Havasalföld és 9. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »