Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
32 kapcsolatok: A határon túli magyarok története, Andrássy út, Antall József (politikus, 1932–1993), Antall-kormány, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Csurka István, Debrecen, Ellenzéki Kerekasztal, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Hódmezővásárhely, Hősök tere, Index.hu, Kossuth Lajos tér (Budapest), Magyar Demokrata Fórum, Magyar Igazság és Élet Pártja, Magyarország, MÁV Magyar Államvasutak Zrt., Munkanélküliség, Népszavazás, Országgyűlés, Rendőrség, Rendszerváltás Magyarországon, Szélsőjobboldal, Szeged, Szilágyi A. János, Terror Háza, Torgyán József, 1947, 1991, 1992, 1993, 1996.
A határon túli magyarok története
1918-tól, illetve hivatalosan 1920-tól a trianoni békeszerződéstől Magyarország állami területe a Kárpát-medence középső részére korlátozódik.
Új!!: Harag napja és A határon túli magyarok története · Többet látni »
Andrássy út
Az Andrássy út (1957-től 1990-ig: Népköztársaság útja) Budapest 2310 m hosszúságú sugárútja, mely Budapest VI. kerületét, a Terézvárost szeli át.
Új!!: Harag napja és Andrássy út · Többet látni »
Antall József (politikus, 1932–1993)
Dörgicsei és kisjenei ifj.
Új!!: Harag napja és Antall József (politikus, 1932–1993) · Többet látni »
Antall-kormány
Az Antall-kormány a rendszerváltás utáni első magyar szabadon választott kormány, ami teljes ciklusát a rendszerváltás utáni Magyarországon töltötte ki (az első rendszerváltáshoz köthető kormány a Németh-kormány volt, amelynek ciklusa során történtek a rendszerváltás legfontosabb lépései, előkészületei).
Új!!: Harag napja és Antall-kormány · Többet látni »
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Az IB028 előadó a BME I épületében Az egyetemi campus látványa a Gellért-hegyről, a Gellért gyógyfürdő mögött A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést).
Új!!: Harag napja és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem · Többet látni »
Csurka István
Csurka István (Budapest, 1934. március 27. – Budapest, 2012. február 4.) kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus.
Új!!: Harag napja és Csurka István · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Harag napja és Debrecen · Többet látni »
Ellenzéki Kerekasztal
Az Ellenzéki Kerekasztal vagy EKA a Kádár-rendszerrel szemben álló ellenzék egyeztető fóruma volt.
Új!!: Harag napja és Ellenzéki Kerekasztal · Többet látni »
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt volt.
Új!!: Harag napja és Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt · Többet látni »
Hódmezővásárhely
Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.
Új!!: Harag napja és Hódmezővásárhely · Többet látni »
Hősök tere
A Hősök tere Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere a XIV. kerületben, itt található a Millenniumi emlékmű.
Új!!: Harag napja és Hősök tere · Többet látni »
Index.hu
Az Index az egyik leglátogatottabb magyar internetes hírportál.
Új!!: Harag napja és Index.hu · Többet látni »
Kossuth Lajos tér (Budapest)
A Kossuth Lajos tér az Országházzal együtt a magyar államiság egyik szimbolikus helye és hazánk modernkori történelmének egyik fontos tanúja, méltán nevezhető a „nemzet főterének”, ahol II. Rákóczi Ferenc lovas szobra az egyetlen, amely a vezérlő fejedelem halálának 200.
Új!!: Harag napja és Kossuth Lajos tér (Budapest) · Többet látni »
Magyar Demokrata Fórum
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.
Új!!: Harag napja és Magyar Demokrata Fórum · Többet látni »
Magyar Igazság és Élet Pártja
A Magyar Igazság és Élet Pártja (röviden MIÉP) magyarországi jobboldali radikális párt volt.
Új!!: Harag napja és Magyar Igazság és Élet Pártja · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Harag napja és Magyarország · Többet látni »
MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MÁV Zrt.) a magyar állam tulajdonában lévő vasúttársaság, Magyarország nemzeti vasúttársasága.
Új!!: Harag napja és MÁV Magyar Államvasutak Zrt. · Többet látni »
Munkanélküliség
Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát.
Új!!: Harag napja és Munkanélküliség · Többet látni »
Népszavazás
Átlátszó szavazóurna egy franciaországi népszavazáson A népszavazás vagy referendum a választópolgárok akaratának érvényesítése, a demokráciának (népuralomnak) közvetlen eszköze és a hatalomgyakorlás általános és „legerősebb” formája.
Új!!: Harag napja és Népszavazás · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Harag napja és Országgyűlés · Többet látni »
Rendőrség
A Magyar Rendőrség által 2009-2013-ig használt Ford Focus rendőrautók egyike A rendőrség olyan rendvédelmi szerv, melynek fő feladata a közbiztonság és a belső rend védelme, a törvények és bizonyos szabályok betartatása, a szabályszegőkkel szembeni eljárás megindítása.
Új!!: Harag napja és Rendőrség · Többet látni »
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Új!!: Harag napja és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »
Szélsőjobboldal
A szélsőjobboldal kifejezés a politikai spektrum azon szereplőire használatos, akik többek közt a hagyományos értelemben vett jobboldali középpártokkal sok kérdésben egyetértve, de azoktól egyben el is határolódva jóval szélsőségesebb, gyakran agressziót tanúsító nézeteket vallanak.
Új!!: Harag napja és Szélsőjobboldal · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Harag napja és Szeged · Többet látni »
Szilágyi A. János
Szilágyi A. János (Budapest, 1958 – Budapest, 2007. március 3.) újságíró.
Új!!: Harag napja és Szilágyi A. János · Többet látni »
Terror Háza
#ÁTIRÁNYÍTÁS Terror Háza Múzeum.
Új!!: Harag napja és Terror Háza · Többet látni »
Torgyán József
Torgyán József (Mátészalka, 1932. november 16. – Budapest, 2017. január 22.) magyar politikus és ügyvéd.
Új!!: Harag napja és Torgyán József · Többet látni »
1947
Nincs leírás.
Új!!: Harag napja és 1947 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Harag napja és 1991 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Harag napja és 1992 · Többet látni »
1993
START-II aláírásakor.
Új!!: Harag napja és 1993 · Többet látni »
1996
Nincs leírás.
Új!!: Harag napja és 1996 · Többet látni »
