Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Arras, Ógörög nyelv, Detrakció, Egyház, Elhasonulás, Hangűr, Hangsúly (nyelvészet), Hangváltozás, Határozó, Helyesírás, Képző, Kötőhangzó, Kötőszó, Latin nyelv, Le Monde, Magánhangzó, Morféma, Morfofonológia, Névelő, Nyelvészet, Regiszter (nyelvészet), Stilisztika, Szó, Szóalkotás, Szóösszetétel, Szóképzés, Szószerkezet, Személy (nyelvészet), Személyes névmás, Szinkópa (nyelvészet), Sztenderd nyelvváltozat, Tárgy (nyelvészet), Tótfalusi István, Terminológiaelmélet.
Arras
Place des Héros Arras Az általános gyakorlattól eltérően a szó végi -s a város nevében ejtendő, ennek megfelelően az -i képzős változata is egybeírandó a képzővel: arrasi.
Új!!: Haplológia és Arras · Többet látni »
Ógörög nyelv
Az ógörög nyelv dialektusai Az ógörög nyelv (hé helléniké glótta, újgörög olvasatban í Elinikí glóta) különböző nyelvjárásait az ókori Görögországban i. e. 800 – i. e. 300 között beszélték.
Új!!: Haplológia és Ógörög nyelv · Többet látni »
Detrakció
A detrakció (görögül kata endeian, latinul detractio, jelentése elhagyás, csökkentés).
Új!!: Haplológia és Detrakció · Többet látni »
Egyház
Az egyház azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából létrehozott társadalmi szervezet, amely elnevezést főként a kereszténységhez tartozó csoportokra használnak.
Új!!: Haplológia és Egyház · Többet látni »
Elhasonulás
A fonetikában az elhasonulás, idegen szóval disszimiláció, olyan hangváltozás, amely során két ugyanabban a szóban létező azonos beszédhang között különbség keletkezik, vagy két hasonló beszédhang között a különbség fokozódik.
Új!!: Haplológia és Elhasonulás · Többet látni »
Hangűr
A nyelvészetben a hangűr vagy hangrés (idegen szóval hiátus) szótag végén és a következő szótag elején levő magánhangzók találkozása.
Új!!: Haplológia és Hangűr · Többet látni »
Hangsúly (nyelvészet)
A hangtan prozódiával foglalkozó ágában a hangsúly terminus a nyelv egyik szupraszegmentális tényezőjét nevezi meg.
Új!!: Haplológia és Hangsúly (nyelvészet) · Többet látni »
Hangváltozás
A nyelvészetben a hangváltozás vagy hangtani változás terminusnak van egy tágabb és egy szűkebb értelmezése.
Új!!: Haplológia és Hangváltozás · Többet látni »
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Új!!: Haplológia és Határozó · Többet látni »
Helyesírás
A nyelvészetben a helyesírás (idegen szóval ortográfia Bussmann 1998, 845–846. o.Dubois 2002, 337–338. o.Kálmán – Trón 2007, 13. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 343. o.Constantinescu-Dobridor 1998, ’helyesírás’ szócikk. A helyesírás, mint a sztenderd nyelvváltozat általában, tudatos emberi alkotás.Nádasdy 2006, 668–673. o. Előbb többféle írástudók, majd nyelvészek dolgozták ki nemcsak nyelvészeti, hanem társadalmi és kulturális alkotásként,Barić 1997, p.65–66. o. és szabályzatokban, szótárakban, tankönyvekben és egyéb munkákban rögzítették. A nyelvközösség azon természetes igényének felel meg, hogy közös viszonyítási alapja legyen nyelve írásának. A nyelv valóságára alapszik, de ugyanakkor többféle nyelven kívüli, kulturális, vallási, politikai, történelmi tényezőkre is. Arra törekszik, hogy a lehető legegységesebb szabályokat alkosson, de nem teheti egyetlen elv alapján, hanem arra kényszerül, hogy több elvet alkalmazzon, amelyek ellentmondanak egymásnak. Ezért a szabályai nem felelnek meg teljesen a valóságosan beszélt nyelvnek, hanem konvencionálisak. Ugyanakkor, mivel a nyelv folyton változik, a helyesírás elmarad tőle. Ez különösen nyilvánvaló a hosszú kulturális hagyománnyal rendelkező nyelvek esetében, mint amilyenek az angol, a francia, a német, a görög, az ír vagy a tibeti. Egyes nyelvészek szerint jellegzetességei miatt a helyesírás nem tekinthető tudományosnak, mivel nem azzal foglalkozik, ami van, mint a tudomány, hanem azzal, aminek alkotói szerint lennie kéne.
Új!!: Haplológia és Helyesírás · Többet látni »
Képző
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szóképzés.
Új!!: Haplológia és Képző · Többet látni »
Kötőhangzó
A hangtanban és az alaktanban a kötőhangzó olyan beszédhang adta szóelem, amely két morfémát kapcsol össze.
Új!!: Haplológia és Kötőhangzó · Többet látni »
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Új!!: Haplológia és Kötőszó · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Haplológia és Latin nyelv · Többet látni »
Le Monde
A Le Monde (magyarul: A Világ) francia napilap.
Új!!: Haplológia és Le Monde · Többet látni »
Magánhangzó
A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.
Új!!: Haplológia és Magánhangzó · Többet látni »
Morféma
A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része.
Új!!: Haplológia és Morféma · Többet látni »
Morfofonológia
A morfofonológia a nyelvészet azon ága, amely területe a morfológia (alaktan) és a fonológia közös határövezetében helyezkedik el.
Új!!: Haplológia és Morfofonológia · Többet látni »
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Új!!: Haplológia és Névelő · Többet látni »
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Új!!: Haplológia és Nyelvészet · Többet látni »
Regiszter (nyelvészet)
A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére.
Új!!: Haplológia és Regiszter (nyelvészet) · Többet látni »
Stilisztika
A stilisztika a nyelvtudomány egyik ága.
Új!!: Haplológia és Stilisztika · Többet látni »
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Új!!: Haplológia és Szó · Többet látni »
Szóalkotás
A nyelvészetben a szóalkotás terminus a szókészlet gyarapításának fő nyelven belüli eszközét nevezi meg, olyan módok együttesét, amelyekkel új lexémák jönnek létre már meglévő nyelvi anyag alapján.
Új!!: Haplológia és Szóalkotás · Többet látni »
Szóösszetétel
A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.
Új!!: Haplológia és Szóösszetétel · Többet látni »
Szóképzés
A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.
Új!!: Haplológia és Szóképzés · Többet látni »
Szószerkezet
A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.
Új!!: Haplológia és Szószerkezet · Többet látni »
Személy (nyelvészet)
A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.
Új!!: Haplológia és Személy (nyelvészet) · Többet látni »
Személyes névmás
A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.
Új!!: Haplológia és Személyes névmás · Többet látni »
Szinkópa (nyelvészet)
A szinkópa (ÉrtSz. 1959–1962, szócikk.Szathmári 2008, Szinkopé szócikk.Dubois 2002, 464. o.Bussmann 1998, 1162. o.Crystal 2008, 469. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 453. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.Latran 2005, szócikk.
Új!!: Haplológia és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »
Sztenderd nyelvváltozat
Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.
Új!!: Haplológia és Sztenderd nyelvváltozat · Többet látni »
Tárgy (nyelvészet)
A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.
Új!!: Haplológia és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »
Tótfalusi István
Tótfalusi István, születési és 1960-ig használt nevén Tóth István (Budapest, 1936. december 8. – 2020. augusztus 29.) József Attila-díjas (1997) magyar író, műfordító, nyelvész, szerkesztő.
Új!!: Haplológia és Tótfalusi István · Többet látni »
Terminológiaelmélet
A terminológiaelmélet vagy röviden terminológia a szakszókinccsel foglalkozó alkalmazott nyelvészeti diszciplína.
Új!!: Haplológia és Terminológiaelmélet · Többet látni »
