Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
72 kapcsolatok: Abu Firász, Abu Naszr Muhammad al-Fárábi, Adud ad-Daula, Al-Mutadid kalifa, Aleppó, Anatólia, Antiochia, Arabok, Azerbajdzsán, Összeesküvés, Bizánci Birodalom, Buvajhidák, Dijár Rabía, Dzsazíra, Emír, Fátimidák, Gom, Háridzsita, Horászán, I. Baszileiosz bizánci császár, I. János bizánci császár, Ihsídidák, Irán, Iszlám, Kásán, Közel-Kelet, Kilikia, Kurdok, Moszul, Mutanabbi, Nusaybin, Szíria, Transzoxánia, 10. század, 1001, 1004, 1023, 11. század, 868, 894, 905, 906, 909, 910, 915, 916, 918, 919, 920, 925, ..., 926, 928, 929, 932, 933, 935, 938, 942, 943, 944, 946, 956, 962, 967, 969, 971, 974, 975, 978, 979, 981, 991. Bővíteni index (22 több) »
Abu Firász
Abu Firász al-Hárisz ibn Szaíd al-Hamdáni (arab betűkkel أبو فراس الحارث بن سعيد بن حمدان الحمداني – Abū Firās al-Ḥāriṯ ibn Saʿīd al-Ḥamdānī; Moszul, 932 – Szadad, 968. április 4.) az egyik legjelesebb középkori arab költő, a Hamdánida-dinasztia sarja volt.
Új!!: Hamdánidák és Abu Firász · Többet látni »
Abu Naszr Muhammad al-Fárábi
Fárábi Kazahsztán egyik bankjegyén Abu Naszr Muhammad ibn al-Farah al-Fárábi (török nyelven: Farabi, perzsául: محمد فارابی), rövid néven: Abu Naszr al-Fárábi (ismert neve: Muhammad bin Muhammad bin Tarhan bin Uzalag al-Fárábi), valamint a nyugati világban: Alpharabius, al-Fárábi, Farabi és Abunaser; kb.
Új!!: Hamdánidák és Abu Naszr Muhammad al-Fárábi · Többet látni »
Adud ad-Daula
Adud ad-Daula (tudományos átiratban ʿAḍud ad-Dawla, arab betűkkel عضد الدولة), eredeti nevén Abu Sudzsá Fanná Huszrau (tudományos átiratban Abū Šuǧāʿ Fannā Ḫusraw, arab betűkkel أبو شجاع فناخسرو; Iszfahán, 936. szeptember 24. – Bagdad, 983. március 26.) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának legjelentősebb tagja, Mezopotámia és Irán nagy részének egyesítője volt.
Új!!: Hamdánidák és Adud ad-Daula · Többet látni »
Al-Mutadid kalifa
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. al-Mutadid abbászida kalifa.
Új!!: Hamdánidák és Al-Mutadid kalifa · Többet látni »
Aleppó
Aleppó (ókori nevén Ḫalap) nagy múltra visszatekintő közel-keleti város.
Új!!: Hamdánidák és Aleppó · Többet látni »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Új!!: Hamdánidák és Anatólia · Többet látni »
Antiochia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Antiokheia.
Új!!: Hamdánidák és Antiochia · Többet látni »
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Új!!: Hamdánidák és Arabok · Többet látni »
Azerbajdzsán
Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa.
Új!!: Hamdánidák és Azerbajdzsán · Többet látni »
Összeesküvés
Az összeesküvés (latinul conjuratio) jogi értelemben egy bűncselekmény, egy adott államrend megdöntésére, adott esetben forradalom előidézésére irányzott titkos szövetkezés.
Új!!: Hamdánidák és Összeesküvés · Többet látni »
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Új!!: Hamdánidák és Bizánci Birodalom · Többet látni »
Buvajhidák
A Buvajhidák vagy Bújidák egy iráni származású síita emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században, melyek 945–1055 között az Abbászida kalifákat is ellenőrzésük alatt tartották Bagdadban.
Új!!: Hamdánidák és Buvajhidák · Többet látni »
Dijár Rabía
Dijár Rabía (arab írással ديار ربيعة) a középkori muszlim világban Felső-Mezopotámia (arab nevén Dzsazíra) egyik tartománya volt.
Új!!: Hamdánidák és Dijár Rabía · Többet látni »
Dzsazíra
Az al-'''Dzsazíra''' régió Felső-Mezopotámia, arab nevén al-Dzsazíra („a sziget”; arab betűkkel الجزيرة) a középkori muszlim világ egyik nagy régiója volt.
Új!!: Hamdánidák és Dzsazíra · Többet látni »
Emír
Az emír (eredetileg amír) egy arab eredetű méltóságnév.
Új!!: Hamdánidák és Emír · Többet látni »
Fátimidák
A Fátimida-dinasztia, (arabul الفاطميون, al-Fátimijjún, szó szerint fátimidák) síita, iszmáilita uralkodóház volt, amely Mohamed próféta lányától, Fátimától eredeztette magát.
Új!!: Hamdánidák és Fátimidák · Többet látni »
Gom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kom (Irán).
Új!!: Hamdánidák és Gom · Többet látni »
Háridzsita
#ÁTIRÁNYÍTÁS Háridzsiták.
Új!!: Hamdánidák és Háridzsita · Többet látni »
Horászán
Horászán tartomány Iránban (2004-ben felosztották Észak-Horaszán, Razavi-Horaszán és Dél-horaszán tartományokra) Horászán (perzsául خراسان – Ḫorâsân; klasszikus és arabos ejtés alapján Hurászán) történeti földrajzi régió a mai Irán északkeleti részén és a szomszédos államokban.
Új!!: Hamdánidák és Horászán · Többet látni »
I. Baszileiosz bizánci császár
I.
Új!!: Hamdánidák és I. Baszileiosz bizánci császár · Többet látni »
I. János bizánci császár
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Ióannész bizánci császár.
Új!!: Hamdánidák és I. János bizánci császár · Többet látni »
Ihsídidák
Az Ihsídidák egy iráni török származású egyiptomi emírdinasztia tagjai voltak a 10. században, 935 és 969 között.
Új!!: Hamdánidák és Ihsídidák · Többet látni »
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Új!!: Hamdánidák és Irán · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Hamdánidák és Iszlám · Többet látni »
Kásán
Kásán (Kāshān, كاشان, Kasan, Kashan) város Iránban, Iszfahán tartományban.
Új!!: Hamdánidák és Kásán · Többet látni »
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Új!!: Hamdánidák és Közel-Kelet · Többet látni »
Kilikia
Kilikia ''(kékkel)'' elhelyezkedése az i. e. 6. században Kilikiai Örmény Királyság térképe 1199–1375 között Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana,, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.
Új!!: Hamdánidák és Kilikia · Többet látni »
Kurdok
A kurdok az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó kurd nyelvet beszélő népcsoport.
Új!!: Hamdánidák és Kurdok · Többet látni »
Moszul
Moszul (arab: الموصل, kurd: الموصل) a valamikori Ninive, a hajdani Asszír Birodalom fővárosa, ma nagyváros Irak északi részén.
Új!!: Hamdánidák és Moszul · Többet látni »
Mutanabbi
Abu t-Tajjib Ahmad ibn al-Huszajn al-Dzsufi (arab betűkkel أبو الطيب أحمد بن الحسين الجعفي – Abū ṭ-Ṭayyib Aḥmad ibn al-Ḥusayn al-Ǧuʿfī), közismert ragadványnevén al-Mutanabbi („a magát prófétának nyilvánító”, المتنبي – al-Mutanabbī; Kúfa, 915 – Dajr al-Ákul közelében, 965 augusztusa) középkori arab költő, az arab irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja és mindmáig legolvasottabb szerzője.
Új!!: Hamdánidák és Mutanabbi · Többet látni »
Nusaybin
Nusaybin (akkádul Naszibina;, ógörögül Νίσιβις / Niszibisz; arabul نصيبين / Naszíbín, szír nyelven ܢܨܝܒܝܢ / Nszíbín; örményül: Մծբին, Mcbin; kurdul: Nisêbîn) város Törökország Mardin tartományában, több egyház címzetes püspöki székhelye.
Új!!: Hamdánidák és Nusaybin · Többet látni »
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: Hamdánidák és Szíria · Többet látni »
Transzoxánia
Közép-Ázsia tartományai és fő települései a 8. században Transzoxánia, arabul Ma Vará an-Nahr (ما وراء النهر.
Új!!: Hamdánidák és Transzoxánia · Többet látni »
10. század
A 10.
Új!!: Hamdánidák és 10. század · Többet látni »
1001
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 1001 · Többet látni »
1004
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 1004 · Többet látni »
1023
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 1023 · Többet látni »
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Új!!: Hamdánidák és 11. század · Többet látni »
868
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 868 · Többet látni »
894
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 894 · Többet látni »
905
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 905 · Többet látni »
906
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 906 · Többet látni »
909
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 909 · Többet látni »
910
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 910 · Többet látni »
915
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 915 · Többet látni »
916
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 916 · Többet látni »
918
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 918 · Többet látni »
919
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 919 · Többet látni »
920
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 920 · Többet látni »
925
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 925 · Többet látni »
926
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 926 · Többet látni »
928
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 928 · Többet látni »
929
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 929 · Többet látni »
932
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 932 · Többet látni »
933
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 933 · Többet látni »
935
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 935 · Többet látni »
938
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 938 · Többet látni »
942
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 942 · Többet látni »
943
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 943 · Többet látni »
944
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 944 · Többet látni »
946
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 946 · Többet látni »
956
Kategória:10. század.
Új!!: Hamdánidák és 956 · Többet látni »
962
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 962 · Többet látni »
967
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 967 · Többet látni »
969
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 969 · Többet látni »
971
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 971 · Többet látni »
974
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 974 · Többet látni »
975
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 975 · Többet látni »
978
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 978 · Többet látni »
979
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 979 · Többet látni »
981
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 981 · Többet látni »
991
Nincs leírás.
Új!!: Hamdánidák és 991 · Többet látni »
