Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
50 kapcsolatok: Alkálifémek, Allotrópia, Amorf, Atom, Atommag, Brinell-keménység, Csillag, Elektromos áram, Elektron, Exponenciális függvény, Fázisátalakulás, Fémes hidrogén, Fénycső, Felületi feszültség, Folyadék, Forráspont, Gáz, Gömb, Gőz, Gibbs-féle fázistörvény, Halogének, Hármaspont, Hőtágulás, Hőtágulási együttható, Hővezetés, Ion, Ionizáció, Kén, Közeg, Koronakisülés, Kristály, Kristályosodás, Kristályszerkezet, Molekula, Nehézségi erő, Nyomás, Olvadáspont, Plazma, Rugalmasság (fizika), Sűrűség, Szikrakisülés, Szilárd halmazállapot, Térfogat, Termodinamika, Van der Waals-egyenlet, Víz, Világegyetem, Villám, Viszkozitás, Wigner Jenő.
Alkálifémek
Az öt stabil alkálifém: lítium, nátrium, kálium, rubídium és cézium Az alkálifémek a periódusos rendszer első főcsoportjában (IUPAC szerinti 1-es csoportjában) található elemek, a hidrogén kivételével.
Új!!: Halmazállapot és Alkálifémek · Többet látni »
Allotrópia
A gyémánt és a grafit a szén allotrop módosulatai Egy kémiai elemnek azonos halmazállapotú, de többféle molekulaszerkezetű vagy különböző kristályszerkezetű változatban való előfordulását allotrópiának nevezzük.
Új!!: Halmazállapot és Allotrópia · Többet látni »
Amorf
A szilárd halmazállapotú, de nem szabályos kristályos szerkezetű anyagokat nevezzük amorfnak.
Új!!: Halmazállapot és Amorf · Többet látni »
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Halmazállapot és Atom · Többet látni »
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Új!!: Halmazállapot és Atommag · Többet látni »
Brinell-keménység
Brinell-keménység mérése A Brinell-keménység méri a szilárd testek ellenállását egy acélgolyó bemélyedésekor, amit egy megadott erővel préselünk a vizsgálandó fém felületére.
Új!!: Halmazállapot és Brinell-keménység · Többet látni »
Csillag
date.
Új!!: Halmazállapot és Csillag · Többet látni »
Elektromos áram
Az elektromos áram (villamos áram, népiesen: villany) az elektromos töltéssel rendelkező részecskék (töltéshordozók) sokaságának elektromos feszültség által fenntartott elektromos mező hatására kialakuló, rendezett mozgása.
Új!!: Halmazállapot és Elektromos áram · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Halmazállapot és Elektron · Többet látni »
Exponenciális függvény
Az exponenciális függvény az egyik legfontosabb függvény a matematikában.
Új!!: Halmazállapot és Exponenciális függvény · Többet látni »
Fázisátalakulás
A fázisátalakulás a természetben gyakran lejátszódó folyamat.
Új!!: Halmazállapot és Fázisátalakulás · Többet látni »
Fémes hidrogén
A fémes hidrogén akkor keletkezik, amikor a hidrogént kellően magas nyomás éri, és emiatt halmazállapot-változáson megy át.
Új!!: Halmazállapot és Fémes hidrogén · Többet látni »
Fénycső
A leggyakoribb fénycső-típusok - összehasonlításként egy normál méretű gyufaszál a kép bal oldalán A fénycső olyan argongáz-higanygőz keverékkel töltött – aránylag kis feszültségről működő – kisülőcső, amelynél a gázkisülést használják fel fénykeltésre.
Új!!: Halmazállapot és Fénycső · Többet látni »
Felületi feszültség
Szappanbuborék Molnárpoloskák a víz felületi hártyáján A víz felületi feszültsége tartja fenn az alumínium 1 pengőst A szabadon eső vízcsepp is a felületi feszültség miatt gömb alakú A felületi feszültség a folyadékok alapvető tulajdonsága, ami miatt a folyadékok a lehető legkisebb fajlagos felületű alakzatot (gömb) igyekeznek felvenni, ha külső erőtér nem hat rájuk.
Új!!: Halmazállapot és Felületi feszültség · Többet látni »
Folyadék
Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.
Új!!: Halmazállapot és Folyadék · Többet látni »
Forráspont
A forráspont az a hőmérséklet, amelyen egy cseppfolyós anyag gőznyomása egyenlő a standard légköri nyomással (101325 Pa), így a párolgás, vagyis buborékképződés a folyadék belsejében is zajlik.
Új!!: Halmazállapot és Forráspont · Többet látni »
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Új!!: Halmazállapot és Gáz · Többet látni »
Gömb
A gömb egy geometriai alakzat, mely jelenthet egy felületet (pontosabb megnevezése gömbhéj, esetleg üres gömb) és egy (tömör) testet egyaránt.
Új!!: Halmazállapot és Gömb · Többet látni »
Gőz
1.
Új!!: Halmazállapot és Gőz · Többet látni »
Gibbs-féle fázistörvény
Josiah Willard '''Gibbs''' (1839 – 1903) A Gibbs-féle fázistörvény a többkomponensű, heterogén rendszer komponenseinek (K), fázisainak (F), szabadsági fokainak (SZ) száma és a külső állapotjelzők (nyomás, hőmérséklet, koncentráció stb.) száma között állapít meg viszonylag egyszerű és általános érvényű összefüggést.
Új!!: Halmazállapot és Gibbs-féle fázistörvény · Többet látni »
Halogének
A négy stabil (nem radioaktív) halogénelem Klór, bróm és jód színes gőzei A halogének a periódusos rendszer VII.A főcsoportjában, (IUPAC szerinti 17-es csoportjában) található elemek.
Új!!: Halmazállapot és Halogének · Többet látni »
Hármaspont
publisher.
Új!!: Halmazállapot és Hármaspont · Többet látni »
Hőtágulás
Hőtágulásnak nevezzük azt a fizikai jelenséget, amikor valamely anyag a hőmérsékletének változásával megváltoztatja a méretét.
Új!!: Halmazállapot és Hőtágulás · Többet látni »
Hőtágulási együttható
Hőátadás folyamán a molekulákban az atomok közötti kötésben tárolt energia változik.
Új!!: Halmazállapot és Hőtágulási együttható · Többet látni »
Hővezetés
A hővezetés vagy konduktív hőátadás a hőátadás olyan formája, amely a szilárd vagy nyugalomban lévő (nem áramló) folyékony vagy légnemű halmazállapotú rendszerekben, hőmérséklet-különbség hatására jön létre.
Új!!: Halmazállapot és Hővezetés · Többet látni »
Ion
Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.
Új!!: Halmazállapot és Ion · Többet látni »
Ionizáció
Az atomok első ionizációs energiája a rendszám függvényében Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy atomból vagy molekulából elektromos töltéssel rendelkező ion keletkezik elektromosan töltött részecskék (elektronok vagy ionok) hozzáadásával vagy elvételével.
Új!!: Halmazállapot és Ionizáció · Többet látni »
Kén
A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.
Új!!: Halmazállapot és Kén · Többet látni »
Közeg
Egy közeg olyan halmazállapotú anyag, mely folyamatos alakváltozást szenved nyírófeszültség alatt a feszültség nagyságától függetlenül.
Új!!: Halmazállapot és Közeg · Többet látni »
Koronakisülés
Koronakisülés kísérleti körülmények között nagyfeszültségű vezeték körül A koronakisülés (vagy csendes kisülés) az elektromos áram egy megjelenési formája, amely normál atmoszferikus nyomású gázokban jön létre, erős, inhomogén elektromos tér jelenlétében, ha a feszültséggradiens az elektromosan töltött felület egy pontján meghaladja a gáz ionizációjához szükséges, az adott konkrét körülmények között érvényes értéket, de nem haladja meg az átütési feszültséget (ez utóbbi esetben „hangos” kisülés: szikrázás vagy elektromos ív jön létre).
Új!!: Halmazállapot és Koronakisülés · Többet látni »
Kristály
Kvarckristály A kémiában, az ásványtanban és az anyagtudományban kristályoknak olyan szilárd halmazállapotú anyagokat neveznek, amelyekben az atomok, molekulák vagy ionok szabályos rendben, a tér mindhárom irányában ismétlődő minta szerint helyezkednek el, a térrácsot háromdimenziós elemi cellák hozzák létre.
Új!!: Halmazállapot és Kristály · Többet látni »
Kristályosodás
Fagykristályok egy bokron. A kristályosodás egy halmazállapot-változási folyamat, melynek során a gőzfázisú anyag a folyadékállapotot "átugorva" szilárddá válik.
Új!!: Halmazállapot és Kristályosodás · Többet látni »
Kristályszerkezet
Elektrolízissel előállított, igen tiszta (>99,95%) ezüstkristály, jól látható dendrites szerkezettel. Tömege kb. 11 gramm. A kristályszerkezet a kristályos anyagban lévő atomok, ionok vagy molekulák szerkezete, amely szabályos, térbeli rendezettséggel bír.
Új!!: Halmazállapot és Kristályszerkezet · Többet látni »
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Új!!: Halmazállapot és Molekula · Többet látni »
Nehézségi erő
A nehézségi erő inerciarendszerben megegyezik a gravitációs erővel.
Új!!: Halmazállapot és Nehézségi erő · Többet látni »
Nyomás
A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.
Új!!: Halmazállapot és Nyomás · Többet látni »
Olvadáspont
Fűszálak fagyáspont és olvadáspont határán Az olvadáspont valamely anyag szilárd halmazállapotból folyadék halmazállapotba történő átmenetének egyensúlyi hőmérséklete.
Új!!: Halmazállapot és Olvadáspont · Többet látni »
Plazma
Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.
Új!!: Halmazállapot és Plazma · Többet látni »
Rugalmasság (fizika)
A fizikában a rugalmasság szó, amit a görög ἐλαστός (olv. elasztosz) vagyis vezethető szóból, számos modern nyelvhez hasonlóan elasztikus tulajdonságnak is nevezhetünk, a szilárd testeknek azt a képességét jelenti, hogy egy rájuk gyakorolt erő hatására, átmenetileg alakjukat megváltoztatva, dimenzióváltozásra (megnyúlásra) képesek, de az erőhatás megszüntével eredeti alakjukat (többé-kevésbé) ismét felveszik.
Új!!: Halmazállapot és Rugalmasság (fizika) · Többet látni »
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Új!!: Halmazállapot és Sűrűség · Többet látni »
Szikrakisülés
Az elektromos kisülés olyan folyamat, melyben hirtelen elektromos energia szabadul fel.
Új!!: Halmazállapot és Szikrakisülés · Többet látni »
Szilárd halmazállapot
Szilárd víz (Lillafüredi-vízesés) A szilárd halmazállapoton az anyag azon állapotát értjük, ahol az a makroszkopikus méreteit tekintve állandó formájú és a benne lévő atomok egymáshoz viszonyított helyzete viszonylag állandó.
Új!!: Halmazállapot és Szilárd halmazállapot · Többet látni »
Térfogat
A térfogat (régiesebben köbtartalom; jele: V) megadja, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben.
Új!!: Halmazállapot és Térfogat · Többet látni »
Termodinamika
A termodinamika vagy magyar nevén hőtan a fizika energiaátalakulásokkal foglalkozó tudományterülete.
Új!!: Halmazállapot és Termodinamika · Többet látni »
Van der Waals-egyenlet
Johannes Diderik van der Waals (1837 – 1923) A létező (reális) gázok tulajdonságai többé-kevésbé eltérnek az ideális gázok tulajdonságaitól.
Új!!: Halmazállapot és Van der Waals-egyenlet · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Halmazállapot és Víz · Többet látni »
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Új!!: Halmazállapot és Világegyetem · Többet látni »
Villám
A villám nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés.
Új!!: Halmazállapot és Villám · Többet látni »
Viszkozitás
Méz Viszkózus folyadék viselkedésének bemutatása A viszkozitás, más elnevezéssel a belső súrlódás egy gáz vagy folyadék belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel szemben.
Új!!: Halmazállapot és Viszkozitás · Többet látni »
Wigner Jenő
Wigner Jenő és Alvin Weinberg '''Wigner Jenő''' emléktáblája szülőházán, a Király utca 76. szám alatt Wigner Jenő Pál angol nyelvterületen Eugene Paul "E.
Új!!: Halmazállapot és Wigner Jenő · Többet látni »
