Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
38 kapcsolatok: Bécs, Bethlen Gábor, Bethlen János (főispán), Borosjenő, Brandenburgi Katalin, Dunaföldvár, Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi országgyűlés, Erdélyi Történelmi Adatok, Familiaritás, Fehéregyháza, Fogarasi vár, Franekeri egyetem, Frankfurt (Oder), Görgény vára, Gyalui vár, Gyulakuta, Haller István (főispán), Harmincéves háború, Heidelbergi Egyetem, I. Apafi Mihály, I. Rákóczi György, Karánsebes, Katolicizmus, Kálvinizmus, Kerelőszentpál, Leideni Egyetem, November 10., Peregrináció, Regalista, Szamosújvár, Székelyhíd, Szentdemeter, Szeptember 22., Váradi kapitányok listája, Zaránd vármegye, 1614, 1663.
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Bécs · Többet látni »
Bethlen Gábor
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Bethlen Gábor · Többet látni »
Bethlen János (főispán)
Bethleni Bethlen János (Kisbún, 1613. november 16. – Nagyszeben, 1678. február 13.) erdélyi főnemes, politikus és katona.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Bethlen János (főispán) · Többet látni »
Borosjenő
Borosjenő (románul Ineu, szerbül Janopol, törökül Yanova), város Romániában, Arad megyében.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Borosjenő · Többet látni »
Brandenburgi Katalin
Brandenburgi Katalin (Königsberg, 1602 május 28. – Schöningen, 1644 vagy 1649) Bethlen Gábor második felesége és utódjaként erdélyi fejedelem.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Brandenburgi Katalin · Többet látni »
Dunaföldvár
Dunaföldvár Duna-parti város a Dél-Dunántúl régióban, Tolna vármegye északkeleti csücskében, a Paksi járásban, a Fejér vármegyei Dunaújvárostól 20 kilométerre délre.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Dunaföldvár · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »
Erdélyi országgyűlés
Erdélyi országgyűlésnek az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlését nevezzük 1541 és 1865 között.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Erdélyi országgyűlés · Többet látni »
Erdélyi Történelmi Adatok
A sorozat első kötete Az Erdélyi Történelmi Adatok Erdély történelmével kapcsolatos elsődleges forrásokat közlő sorozat.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Erdélyi Történelmi Adatok · Többet látni »
Familiaritás
A familiaritás a hűbéri függés magyarországi változataként a 13.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Familiaritás · Többet látni »
Fehéregyháza
Fehéregyháza (románul Albești, 1924-ig Ferihaz, helyi ejtés szerint Feriaz, németül Weißkirch bei Schäßburg) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Fehéregyháza · Többet látni »
Fogarasi vár
A Vörös torony (b) és a Tomori-torony (j), előtérben a Szabó János-bástyával A Tömlöc-bástya, jobboldalt a kapubástyával Az első emeleti loggia A fogarasi vár Romániában, Fogaras város központjában található várkastély.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Fogarasi vár · Többet látni »
Franekeri egyetem
A franekeri egyetem holland egyetem Franekerben, Frízföldön müködött 1585 és 1811 között.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Franekeri egyetem · Többet látni »
Frankfurt (Oder)
Frankfurt vagy Odera-Frankfurt (az NDK idejében hivatalosan: Frankfurt an der Oder, szó szerint: Odera menti Frankfurt): város Németországban, Brandenburg szövetségi államban.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Frankfurt (Oder) · Többet látni »
Görgény vára
Görgény vára várrom Görgényszentimre településén, Romániában.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Görgény vára · Többet látni »
Gyalui vár
A gyalui várkastély A gyalui vár reneszánsz stílusú várkastély.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Gyalui vár · Többet látni »
Gyulakuta
Gyulakuta (1899-ig Gyalakuta, románul Fântânele, németül Gielekonten) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében, Gyulakuta község központja.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Gyulakuta · Többet látni »
Haller István (főispán)
Hallerkői gróf Haller István (?, 1591. március 4. – ?, 1657. november 20.) küküllői főispán.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Haller István (főispán) · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Harmincéves háború · Többet látni »
Heidelbergi Egyetem
A Heidelbergi Ruprecht–Karl Egyetem (németül Ruprecht-Karls-Universität) a legrégebbi németországi egyetem.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Heidelbergi Egyetem · Többet látni »
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és I. Apafi Mihály · Többet látni »
I. Rákóczi György
Felsővadászi I. (Öreg) Rákóczi György (Szerencs, 1593. június 8. – Gyulafehérvár, 1648. október 11.) erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és I. Rákóczi György · Többet látni »
Karánsebes
ortodox templom Római katolikus templom ferences kolostortemplom alapfalai A Megbékülés íve Múzeum, volt gyalogos határőrkaszárnya Karánsebes (románul Caransebeș, németül Karansebesch) megyei jogú város Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Karánsebes · Többet látni »
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Katolicizmus · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Kálvinizmus · Többet látni »
Kerelőszentpál
Kerelőszentpál (románul Sânpaul, cigányul Sînpala) falu Romániában, Maros megyében, Kerelőszentpál község központja.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Kerelőszentpál · Többet látni »
Leideni Egyetem
Az 1575-ben alapított Leideni Egyetem (hollandul Universiteit Leiden, 1998-ig Rijksuniversiteit Leiden) Hollandia legrégebbi egyeteme.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Leideni Egyetem · Többet látni »
November 10.
Névnapok: Réka + András, André, Ariel, Ariéla, Ariella, Arietta, Delinke, Floransz, Florencia, Florentina, Jusztusz, Mátka, Meluzina, Nimfa, Rusztem, Tünde, Virgínia.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és November 10. · Többet látni »
Peregrináció
Peregrinációnak a vándordiákok külföldi egyetemjárását nevezzük.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Peregrináció · Többet látni »
Regalista
A regalista az erdélyi országgyűlésre személyre szóló királyi levéllel (litterae regales) meghívott földesúr, illetve rangos tisztviselő.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Regalista · Többet látni »
Szamosújvár
Szamosújvár (románul Gherla, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, németül Neuschloss vagy Armenierstadt, latinul Armenopolis, szászul Naischloß) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Szamosújvár · Többet látni »
Székelyhíd
Székelyhíd (románul Săcueni, németül Zickelhid, törökül Sikelhid) határmenti város a romániai Bihar megyében.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Székelyhíd · Többet látni »
Szentdemeter
Szentdemeter (románul Dumitreni, németül Mettersdorf) falu Romániában Maros megyében.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Szentdemeter · Többet látni »
Szeptember 22.
Névnapok: Móric + Armida, Armilla, Emerita, Írisz, Marót, Maurícia, Mór, Ottó, Tamás, Zelinda, Zella, Zöldike, Zsella Ez az őszi (a déli félgömbön a tavaszi) nap-éj egyenlőség napja és az ősz (a déli félgömbön a tavasz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Szeptember 22. · Többet látni »
Váradi kapitányok listája
A váradi (fő)kapitányok (latinul supremus capitaneus Varadiensis, németül Obert in Wardein) különleges szerepet játszottak az önálló Erdélyi Fejedelemség idején.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Váradi kapitányok listája · Többet látni »
Zaránd vármegye
Zaránd vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és Zaránd vármegye · Többet látni »
1614
Nincs leírás.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és 1614 · Többet látni »
1663
Nincs leírás.
Új!!: Haller Gábor (főgenerális) és 1663 · Többet látni »
