Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
24 kapcsolatok: Albert Einstein, Alkálifémek, Dióda, Elektromágneses sugárzás, Elektromos áram, Elektron, Fém, Fény, Fizikai Nobel-díj, Fotodióda, Foton, Frekvencia, Heinrich Hertz, Hullám-részecske kettősség, Ibolyántúli sugárzás, Joseph John Thomson, Kilépési munka, Kvantummechanika, Lénárd Fülöp, Max Planck, Mozgási energia, Napelem, Planck-állandó, Robert Millikan.
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Albert Einstein · Többet látni »
Alkálifémek
Az öt stabil alkálifém: lítium, nátrium, kálium, rubídium és cézium Az alkálifémek a periódusos rendszer első főcsoportjában (IUPAC szerinti 1-es csoportjában) található elemek, a hidrogén kivételével.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Alkálifémek · Többet látni »
Dióda
Különböző félvezető diódák A dióda olyan – rendszerint két kivezetéses – elektronikai alkatrész, amelyet többségében egyenirányításra, híradástechnikai célra (például rádióvevő készülékekben demodulálásra), illetve egyszerűbb logikai kapuáramkörökben is alkalmaznak.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Dióda · Többet látni »
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »
Elektromos áram
Az elektromos áram (villamos áram, népiesen: villany) az elektromos töltéssel rendelkező részecskék (töltéshordozók) sokaságának elektromos feszültség által fenntartott elektromos mező hatására kialakuló, rendezett mozgása.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Elektromos áram · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Elektron · Többet látni »
Fém
#ÁTIRÁNYÍTÁS fémek.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Fém · Többet látni »
Fény
Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Fény · Többet látni »
Fizikai Nobel-díj
A fizikai Nobel-díjasok listája.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Fizikai Nobel-díj · Többet látni »
Fotodióda
A fotodióda fényérzékeny dióda.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Fotodióda · Többet látni »
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Foton · Többet látni »
Frekvencia
Különböző frekvenciájú szinuszhullámok; a lentebbiek magasabb frekvenciájúak A frekvencia egy periodikus jelenség (rezgés) „ismétlődési gyakoriságát” jelenti: egy esemény hányszor ismétlődik meg egységnyi idő alatt (idő alatti periódussűrűség).
Új!!: Fényelektromos jelenség és Frekvencia · Többet látni »
Heinrich Hertz
A Karlsruhei Egyetemen tiszteletére állított emlékszobor Heinrich Rudolf Hertz (Hamburg, 1857. február 22. – Bonn, 1894. január 1.) német fizikus, az elektromágneses hullámok felfedezője.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Heinrich Hertz · Többet látni »
Hullám-részecske kettősség
A fizikában hullám-részecske kettősségnek nevezzük azt a koncepciót, hogy a fény és az anyag mutat mind hullám-, mind részecsketulajdonságokat.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Hullám-részecske kettősség · Többet látni »
Ibolyántúli sugárzás
Az elektromos ívhegesztés UV-fény-kibocsátással jár, ezért a hegesztők védőpajzsot viselnek, hogy elkerüljék a hóvakság kialakulását Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Ibolyántúli sugárzás · Többet látni »
Joseph John Thomson
Sir Joseph John „J.J” Thomson OM, FRS (Manchester, 1856. december 18.– 1940. augusztus 30.) Nobel-díjas brit fizikus, aki az elektron és izotópok felfedezésével, illetve a tömegspektrométer feltalálásával vált híressé.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Joseph John Thomson · Többet látni »
Kilépési munka
Energiaszintek egy vákuumbeli félvezető határfelülete közelében. ''E''vac a vákuumenergia a felület közelében, ''E''F a Fermi-energia, e kettő különbsége a ''W'' kilépési munkaA szilárdtestfizikában kilépési munkának nevezik azt a minimális munkát, amelyet ahhoz kell befektetni, hogy egy szilárdtestbeli elektront vákuumenergiára juttassunk közvetlenül a szilárdtest felületén kívül.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Kilépési munka · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Kvantummechanika · Többet látni »
Lénárd Fülöp
Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7. – Messelhausen, 1947. május 20.) osztrák–magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Lénárd Fülöp · Többet látni »
Max Planck
Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, 1858. április 23. – Göttingen, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Max Planck · Többet látni »
Mozgási energia
A mozgási energia (kinetikus energia) a mozgásban levő testek energiája, melyet mozgásuk folytán képesek munkavégzésre fordítani.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Mozgási energia · Többet látni »
Napelem
'''Napelemcella''' (egykristályos) A napelem vagy fotovillamos elem, amit az idegen photo-voltaikus kifejezésből a magyar irodalom olykor PV elemnek is nevez, olyan szilárdtest eszköz, amely az elektromágneses sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Napelem · Többet látni »
Planck-állandó
A Planck-állandó a kvantummechanika egyik alapvető állandója.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Planck-állandó · Többet látni »
Robert Millikan
Millikan 23 évesen Robert Andrews Millikan (Morrison, Illinois, 1868. március 22. – San Marino, Kalifornia, 1953. december 19.) amerikai kísérleti fizikus, aki 1923-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat az elektron töltésének megméréséért, és a fotoeffektussal kapcsolatos munkájáért.
Új!!: Fényelektromos jelenség és Robert Millikan · Többet látni »
Átirányítja itt:
Haalwachs-effektus, Haalwachs-hatás.
