32 kapcsolatok: Analitikus geometria, Camille Jordan, Differenciálgeometria, Egyenlet, Ellipszis (görbe), Evolvens, Geometria, Gráf, Hiperbola (matematika), Ideális pont, Intervallum, Jordan, Kör (geometria), Kúpszelet, Konhoisz, Koordinátageometria, Láncgörbe, Leképezés, Matematika, Parabola (görbe), Poligon, Projektív geometria, René Descartes, Síkgörbe, Skalár, Spirál, Számegyenes, Térgörbe, Térképészet, Topológia, Vektor, Vektoranalízis.
Analitikus geometria
#ÁTIRÁNYÍTÁS koordinátageometria.
Új!!: Görbe (matematika) és Analitikus geometria · Többet látni »
Camille Jordan
Marie Ennemond Camille Jordan (Lyon, 1838. január 5. – Párizs, 1922. január 22.) francia matematikus.
Új!!: Görbe (matematika) és Camille Jordan · Többet látni »
Differenciálgeometria
ultrapárhuzamos vonal A differenciálgeometria a matematika azon ága, amely a differenciálszámítás, az integrálszámítás és a lineáris algebra módszereinek segítségével tanulmányozza a geometria problémáit.
Új!!: Görbe (matematika) és Differenciálgeometria · Többet látni »
Egyenlet
Egy igen korai (talán az első) ismert egyenlet, melyet az európai kultúrkörben felírtak, Robert Recorde ''The Whetstone of Witte'' c. értekezéséből (1557). Mai jelölésekkel átírva az egyenletet: 14x + 15.
Új!!: Görbe (matematika) és Egyenlet · Többet látni »
Ellipszis (görbe)
Ellipszis A matematikában az ellipszis (régiesen: kerülék) görbe azon pontok mértani helye egy síkon, ahol a pontok két rögzített ponttól mért távolságának összege a két pont távolságánál nagyobb állandó.
Új!!: Görbe (matematika) és Ellipszis (görbe) · Többet látni »
Evolvens
Körevolvens Egy görbe evolvense egy sima görbe, melyet úgy kapunk, hogy a görbére felcsévélünk egy fonalat, majd mindig feszesen tartva lecsévéljük róla.
Új!!: Görbe (matematika) és Evolvens · Többet látni »
Geometria
Geometria tanítása a középkori Franciaországban (1300-as évek eleje) Cyclopaediában.'' A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása.
Új!!: Görbe (matematika) és Geometria · Többet látni »
Gráf
Címkézett gráf 6 csúccsal és 7 éllel Irányított gráf A gráf a matematikai gráfelmélet és a számítógéptudomány egyik alapvető fogalma.
Új!!: Görbe (matematika) és Gráf · Többet látni »
Hiperbola (matematika)
Hiperbola A matematikában hiperbolának azokat a kúpszeleteket nevezik, amelyek úgy jönnek létre, hogy a végtelen kettős kúpot (forgáskúpot) metsző sík mindkét félkúpot metszi (a síknak a kúp tengelyével bezárt szöge kisebb, mint a kúp félnyílásszöge és a metsző síkra nem illeszkedik a kúp csúcsa).
Új!!: Görbe (matematika) és Hiperbola (matematika) · Többet látni »
Ideális pont
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ideális térelemek.
Új!!: Görbe (matematika) és Ideális pont · Többet látni »
Intervallum
Az intervallum latin szó, eredetileg közt, közbeeső helyet vagy bármely más közbeeső térbeli vagy időbeli dolgot jelöl.
Új!!: Görbe (matematika) és Intervallum · Többet látni »
Jordan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jordan (egyértelműsítő lap).
Új!!: Görbe (matematika) és Jordan · Többet látni »
Kör (geometria)
A kör és részei, nevezetes vonalak A kör vagy körvonal egy geometriai alakzat.
Új!!: Görbe (matematika) és Kör (geometria) · Többet látni »
Kúpszelet
KúpszeletekKúpszeletek táblázata, ''Cyclopaedia'', 1728 A matematikában a kúpszelet olyan síkgörbe, mely egy kúp, pontosabban egyenes körkúp és sík metszeteként jön létre.
Új!!: Görbe (matematika) és Kúpszelet · Többet látni »
Konhoisz
Egyenes közös középpontú konhoiszai.Az ''O'' rögzített középpont a piros pont, a fekete egyenes az adott egyenes, és minden színes görbepár ''d'' távolságra van az egyenes és az ''O'' középponttól húzott rádiuszvektor metszéspontjától. A kék görbe esetében ''d'' nagyobb, mint ''O'' távolsága az egyenestől, ezért a felső kék görbe hurkolt lesz. A zöld görbe esetén a két távolság egyenlő, a piros görbe esetén pedig ''d'' kisebb. A konhoisz (konhois, konhoid, kolhois) egy olyan síkgörbe, amelyet egy másik, polárkoordinátákban adott görbéből származtatunk: a görbe rádiuszvektorát egy fix szakasszal megnyújtjuk, vagy zsugorítjuk.
Új!!: Görbe (matematika) és Konhoisz · Többet látni »
Koordinátageometria
A koordinátageometria, más néven analitikus geometria a geometriai fogalmaknak algebrai fogalmakat feleltet meg, azaz mind a síkbeli, mind a térbeli geometriai alakzatokhoz mennyiséget rendel.
Új!!: Görbe (matematika) és Koordinátageometria · Többet látni »
Láncgörbe
A kötél láncgörbe alakot vesz fel. A láncgörbe (vagy kötélgörbe) a két végénél fogva felfüggesztett lánc vagy kötél saját súlya alatt felvett alakja.
Új!!: Görbe (matematika) és Láncgörbe · Többet látni »
Leképezés
#ÁTIRÁNYÍTÁS függvény (matematika).
Új!!: Görbe (matematika) és Leképezés · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Görbe (matematika) és Matematika · Többet látni »
Parabola (görbe)
Parabola A parabola (a görög παραβολή-ből) egy kúpszelet, amit úgy kaphatunk, ha a körkúp-felületet egy, a kúp alkotójával párhuzamos síkkal metsszük.
Új!!: Görbe (matematika) és Parabola (görbe) · Többet látni »
Poligon
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sokszög.
Új!!: Görbe (matematika) és Poligon · Többet látni »
Projektív geometria
A projektív geometria a következőket jelentheti: 1.
Új!!: Görbe (matematika) és Projektív geometria · Többet látni »
René Descartes
René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.
Új!!: Görbe (matematika) és René Descartes · Többet látni »
Síkgörbe
Fájl:Síkgörbe-1.jpg A síkgörbék egydimenziós síkbeli ponthalmazok.
Új!!: Görbe (matematika) és Síkgörbe · Többet látni »
Skalár
A fizikában skalárnak nevezzük azt a mennyiséget, amelyik a koordináta-rendszer elforgatásakor nem változik.
Új!!: Görbe (matematika) és Skalár · Többet látni »
Spirál
A nautilusz kamrái Logaritmikus spirál Newgrange Fermat spirálja A spirál egy jellegzetes alakzat neve, amely előfordul a természetben, a tudományban és az ember által készített tárgyak világában.
Új!!: Görbe (matematika) és Spirál · Többet látni »
Számegyenes
A számegyenes a matematika területéhez tartozó fogalom, a valós számok halmazának reprezentálására használt grafikai eszköz.
Új!!: Görbe (matematika) és Számegyenes · Többet látni »
Térgörbe
A térgörbe olyan görbe, melynek pontjai a háromdimenziós térben helyezkednek el.
Új!!: Görbe (matematika) és Térgörbe · Többet látni »
Térképészet
Már Klaudiosz Ptolemaiosz világtérképén is észak volt felül ''Mappa mundi'', La Fleur des Histoires, 1459-1463 Digitális földgömb A térképészet vagy kartográfia (a görög khartisz.
Új!!: Görbe (matematika) és Térképészet · Többet látni »
Topológia
A topológia (régiesen: helyzetgeometria) a matematikának az a részterülete, amelyik az alakzatoknak a folytonos (vagyis szakítás, lyukasztás stb. nélküli) deformációk – nyújtások, csavarások stb.
Új!!: Görbe (matematika) és Topológia · Többet látni »
Vektor
A vektor a matematikában használatos fogalom, a lineáris algebra egyik alapvető jelentőségű mennyisége.
Új!!: Görbe (matematika) és Vektor · Többet látni »
Vektoranalízis
A vektoranalízis a matematikai analízis részterülete, amely elsősorban két vagy több dimenzióban foglalkozik vektormezőkkel, és így lényegében általánosítja a klasszikus matematikában tárgyalt differenciál- és integrálszámítást.
Új!!: Görbe (matematika) és Vektoranalízis · Többet látni »