Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Gödöllői-dombság

Index Gödöllői-dombság

A Gödöllői-dombság Pest vármegyében Budapesttől keleti irányba a Galga folyóig tartó kistáj.

146 kapcsolatok: Albertirsa, Alföld, Úri, Őrbottyán, Északi-középhegység, Barokk, Békakonty, Békaliliom, Bíborfekete hagyma, Bükksás, Besnyői-patak, Bogláros szellőrózsa, Budai-hegység, Budapest, Bugás sás, Buglyos szegfű, Csőrös sás, Csepleszmeggy, Cserhát, Csillagőszirózsa, Csomád, Darázsölyv, Duna, Egres-patak, Emse-patak, Erdőkertes, Erdei borkóró, Erdei sárgaárvacsalán, Erdei szellőrózsa, Erdei varázslófű, Európai bükk, Fehér sás, Fehér zászpa, Fehérmájvirág, Fekete békabogyó, Fekete harkály, Fekete ribiszke, Felálló iszalag, Festő rezeda, Folyó, Galga, Gérbics, Gödöllő, Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet, Gödöllői kistérség, Grassalkovich-kastély (Gödöllő), Gumós macskahere, Gyapjas gyűszűvirág, Gyíkhagyma, Gyömrő, ..., Gyurgyalag, Halvány harangvirág, Hárs (növénynemzetség), Hínáros víziboglárka, Húsos som, Homok, Homoki báránypirosító, Homoki kikerics, Homoki nőszirom, Homoki szalmagyopár, I. Ferenc József magyar király, Isaszeg, Isaszegi csata (1849), Jajrózsa, Jégmadár, Juhar, Kabasólyom, Kastély, Kései szegfű, Kónya vicsorgó, Közönséges kígyónyelv, Kerecsen, Kerepes, Kisfészkű hangyabogáncs, Kislevelű nőszőfű, Kistarcsa, Kocsányos tölgy, Kormos csáté, Kornistárnics, Lápi sás, Lösz, Leánykökörcsin, Macskamenta, Maglód, Magyar Természetjáró Szövetség, Magyarok, Magyarország, Magyarország földrajzi kistájai, Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika, Méter, Mende, Mocsár, Mocsári aszat, Mocsári gólyaorr, Mocsári kígyófű, Mocsári kocsord, Mogyoród, Mogyoródi csata, Monor–Irsai-dombság, Monori kistérség, Nadragulya, Nagytarcsa, Naplás-tó, Pázsitos nőszirom, Pécel, Pest, Pest vármegye, Pesti-hordalékkúpsíkság, Piros kígyószisz, Piros madársisak, Podagrafű, Poloskaszagú kosbor, Pusztai árvalányhaj, Rákos-patak (Duna), Saspáfrány, Sárga len, Szada, Szarvas (állat), Szálkás pajzsika, Szúnyoglábú bibircsvirág, Sződ–Rákos-patak, Szent László-tárnics, Szibériai nőszirom, Szilas-patak (Duna), Tarka kosbor, Tőzegpáfrány, Tejoltó galaj, Település, Tengerszint feletti magasság, Természetvédelmi terület, Tisza, Vaddisznó, Valkó, Vácegres, Vénic-szil, Víz, Vörös acsalapu, Vörös ribiszke, Veresegyház, Veresegyházi kistérség, Vidrafű, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, Zarándoklat, Zöld küllő, Zsombéksás, 1990. Bővíteni index (96 több) »

Albertirsa

Albertirsa város Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.

Új!!: Gödöllői-dombság és Albertirsa · Többet látni »

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Új!!: Gödöllői-dombság és Alföld · Többet látni »

Úri

Úri község Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.

Új!!: Gödöllői-dombság és Úri · Többet látni »

Őrbottyán

Őrbottyán város Pest vármegyében, a Váci járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Gödöllői-dombság és Őrbottyán · Többet látni »

Északi-középhegység

Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.

Új!!: Gödöllői-dombság és Északi-középhegység · Többet látni »

Barokk

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.

Új!!: Gödöllői-dombság és Barokk · Többet látni »

Békakonty

A békakonty vagy tojásdad békakonty (Neottia ovata) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett növény.

Új!!: Gödöllői-dombság és Békakonty · Többet látni »

Békaliliom

A békaliliom, tudományos nevén Hottonia palustris L. a kankalinfélék családjába tartozó védett növény.

Új!!: Gödöllői-dombság és Békaliliom · Többet látni »

Bíborfekete hagyma

A bíborfekete hagyma (Allium atropurpureum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályában a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Bíborfekete hagyma · Többet látni »

Bükksás

A szár csúcsán a porzós füzér, alatta a termősek A bükksás (bükkös sás, szőrös sás, Carex pilosa) a perjevirágúak (Poales) rendjében a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Bükksás · Többet látni »

Besnyői-patak

A Besnyői-patak a Gödöllői-dombságban ered, Gödöllő keleti részén, Pest vármegyében, mintegy 190 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Gödöllői-dombság és Besnyői-patak · Többet látni »

Bogláros szellőrózsa

A bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó Anemone nemzetség Magyarországon is előforduló faja.

Új!!: Gödöllői-dombság és Bogláros szellőrózsa · Többet látni »

Budai-hegység

A Budai-hegység egy földrajzi kistáj, a Dunazug-hegyvidék része.

Új!!: Gödöllői-dombság és Budai-hegység · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Gödöllői-dombság és Budapest · Többet látni »

Bugás sás

A bugás sás (Carex paniculata) az egyszikűek (Liliopsida) osztályába, ezen belül a perjevirágúak (Poales) rendjébe és a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Bugás sás · Többet látni »

Buglyos szegfű

''Dianthus superbus'' A buglyos szegfű (Dianthus superbus) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe, ezen belül a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Buglyos szegfű · Többet látni »

Csőrös sás

A csőrös sás (Carex rostrata) a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Csőrös sás · Többet látni »

Csepleszmeggy

A csepleszmeggy (Prunus fruticosa) a rózsafélék családjába tartozó, főleg kelet-európai elterjedésű, sztyeppeken, déli fekvésű domboldalakon előforduló cserje.

Új!!: Gödöllői-dombság és Csepleszmeggy · Többet látni »

Cserhát

A Cserhát az Északi-középhegység egyik tagja.

Új!!: Gödöllői-dombság és Cserhát · Többet látni »

Csillagőszirózsa

A csillagőszirózsa (Aster amellus) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, ezen belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó, Magyarországon védett faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Csillagőszirózsa · Többet látni »

Csomád

Csomád község Pest vármegyében, a Dunakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Gödöllői-dombság és Csomád · Többet látni »

Darázsölyv

A darázsölyv (Pernis apivorus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Darázsölyv · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Gödöllői-dombság és Duna · Többet látni »

Egres-patak

Az Egres-patak a Gödöllői-dombságban ered, Erdőkertes északkeleti határában, Pest vármegyében, mintegy 200 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Gödöllői-dombság és Egres-patak · Többet látni »

Emse-patak

Az Emse-patak a Cserhátalja déli lankáinál ered, Kartal északnyugati határában, Pest vármegyében, mintegy 150 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Gödöllői-dombság és Emse-patak · Többet látni »

Erdőkertes

Erdőkertes község Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Gödöllői-dombság és Erdőkertes · Többet látni »

Erdei borkóró

Az erdei borkóró, galamblevelű borkóró vagy begencs (Thalictrum aquilegiifolium) a boglárkafélék családjába tartozó, 0,5-1,5 m magas erdei növény.

Új!!: Gödöllői-dombság és Erdei borkóró · Többet látni »

Erdei sárgaárvacsalán

Az erdei sárgaárvacsalán (Lamium galeobdolon) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjának sárgaárvacsalán (Lamiastrum) nemzetségének egyetlen faja.

Új!!: Gödöllői-dombság és Erdei sárgaárvacsalán · Többet látni »

Erdei szellőrózsa

Az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Erdei szellőrózsa · Többet látni »

Erdei varázslófű

Az erdei varázslófű (Circaea lutetiana) a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjébe és a ligetszépefélék (Onagraceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Erdei varázslófű · Többet látni »

Európai bükk

Mátrai bükkös Európai bükk gyökerek ''Fagus sylvatica'' ''Fagus sylvatica'' Az európai bükk vagy közönséges bükk (Fagus sylvatica) a bükkfafélék (Fagaceae) családjának egy faja.

Új!!: Gödöllői-dombság és Európai bükk · Többet látni »

Fehér sás

A fehér sás (Carex alba) a perjevirágúak (Poales) rendjébe, a palkafélék (Cyperaceae) családjába és a sás (Carex) nemzetségbe tartozó, Magyarországon védett növény.

Új!!: Gödöllői-dombság és Fehér sás · Többet látni »

Fehér zászpa

A fehér zászpa (Veratrum album) a liliomvirágúak rendjébe, a zászpafélék családjába tartozó, Magyarországon védett, mérgező reliktum faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Fehér zászpa · Többet látni »

Fehérmájvirág

A fehérmájvirág (Parnassia palustris) a fehérmájvirágfélék (Parnassiaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett, évelő növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Fehérmájvirág · Többet látni »

Fekete békabogyó

A fekete békabogyó (Actaea spicata) a boglárkafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, erdőkben élő, mérgező növény.

Új!!: Gödöllői-dombság és Fekete békabogyó · Többet látni »

Fekete harkály

A fekete harkály (Dryocopus martius) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Fekete harkály · Többet látni »

Fekete ribiszke

A fekete ribiszke vagy fekete ribizli (Ribes nigrum) a ribiszkefélék (Grossulariaceae) családjába tartozó növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Fekete ribiszke · Többet látni »

Felálló iszalag

A felálló iszalag (Clematis recta) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Felálló iszalag · Többet látni »

Festő rezeda

#ÁTIRÁNYÍTÁS Rezeda (növénynemzetség).

Új!!: Gödöllői-dombság és Festő rezeda · Többet látni »

Folyó

A Zambézi folyó és a Viktória-vízesés (Zambia/Zimbabwe, Afrika) A folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van.

Új!!: Gödöllői-dombság és Folyó · Többet látni »

Galga

A Galga folyó Magyarországon, a Cserhátban és az Alföldön; a Zagyva jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Gödöllői-dombság és Galga · Többet látni »

Gérbics

A gérbics vagy ibolyás gérbics (Limodorum abortivum) a kosborfélék családjába tartozó, melegkedvelő tölgyesekben, karsztbokorerdőkben élő, Magyarországon védett növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Gérbics · Többet látni »

Gödöllő

Gödöllő város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Gödöllői járás székhelye.

Új!!: Gödöllői-dombság és Gödöllő · Többet látni »

Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet

A Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet területe 11 996 hektár, ebből fokozottan védett 3 128 hektár.

Új!!: Gödöllői-dombság és Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet · Többet látni »

Gödöllői kistérség

A Gödöllői kistérség kistérség Pest megyében, központja: Gödöllő.

Új!!: Gödöllői-dombság és Gödöllői kistérség · Többet látni »

Grassalkovich-kastély (Gödöllő)

A gödöllői Grassalkovich-kastély (németül: Schloss Getterle) a Grassalkovich családnak Gödöllő belterületén található kastélya, amely a fővárostól, Budapesttől mintegy 25 kilométerre északkeletre helyezkedik el.

Új!!: Gödöllői-dombság és Grassalkovich-kastély (Gödöllő) · Többet látni »

Gumós macskahere

A gumós macskahere (Phlomis tuberosa) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Gumós macskahere · Többet látni »

Gyapjas gyűszűvirág

A gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozó, Magyarországon fokozottan védett növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Gyapjas gyűszűvirág · Többet látni »

Gyíkhagyma

A gyíkhagyma (Allium angulosum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Gyíkhagyma · Többet látni »

Gyömrő

Gyömrő város Pest vármegyében, a Monori járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Gödöllői-dombság és Gyömrő · Többet látni »

Gyurgyalag

A gyurgyalag, gyurgyóka, méhészmadár vagy piripió (Merops apiaster) a madarak (Aves) osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Gyurgyalag · Többet látni »

Halvány harangvirág

A halvány harangvirág (Campanula cervicaria) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, ezen belül a harangvirágfélék (Campanulaceae) családjába tartozó évelő faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Halvány harangvirág · Többet látni »

Hárs (növénynemzetség)

A hárs vagy hársfa (Tilia) nemzetség a mályvafélék családján belül a hársfaformák (Tilioideae) alcsaládba tartozik.

Új!!: Gödöllői-dombság és Hárs (növénynemzetség) · Többet látni »

Hínáros víziboglárka

A hínáros víziboglárka (Ranunculus trichophyllus) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Hínáros víziboglárka · Többet látni »

Húsos som

A húsos som Magvai (balra) és száradt termései (jobbra) a toulouse-i múzeumban A húsos som (Cornus mas), a somfélék (Cornaceae) családjába tartozó, egész Európában, így a Kárpát-medencében is elterjedt, 3–7 méter magasra növő cserje.

Új!!: Gödöllői-dombság és Húsos som · Többet látni »

Homok

A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.

Új!!: Gödöllői-dombság és Homok · Többet látni »

Homoki báránypirosító

A homoki báránypirosító (Alkanna tinctoria) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó báránypirosító (Alkanna) nemzetség Magyarországon legismertebb faja.

Új!!: Gödöllői-dombság és Homoki báránypirosító · Többet látni »

Homoki kikerics

A homoki kikerics (Colchicum arenarium), a liliomvirágúak (Liliales) rendjében a kikericsfélék (Colchicaceae) családjának kikerics nemzetségébe tartozó, Magyarországon szubendemikus növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Homoki kikerics · Többet látni »

Homoki nőszirom

A homoki nőszirom (Iris humilis) a nősziromfélék családjának névadó nemzetségébe tartozó, Magyarországon is honos évelő növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Homoki nőszirom · Többet látni »

Homoki szalmagyopár

A homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium) az őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Homoki szalmagyopár · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

Új!!: Gödöllői-dombság és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »

Isaszeg

Isaszeg város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Gödöllői-dombság és Isaszeg · Többet látni »

Isaszegi csata (1849)

Az isaszegi csata során Isaszeg és Gödöllő között került sor a tavaszi hadjárat első szakaszának döntő csatájára.

Új!!: Gödöllői-dombság és Isaszegi csata (1849) · Többet látni »

Jajrózsa

A jajrózsa (Rosa spinosissima) a rózsafélék (Rosaceae) családjába és a Rosoidaea alcsaládjába tartozó növény.

Új!!: Gödöllői-dombság és Jajrózsa · Többet látni »

Jégmadár

A jégmadár (Alcedo atthis) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Jégmadár · Többet látni »

Juhar

A juhar vagy juharfa (Acer) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe és a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó nemzetség mintegy 200 fajjal.

Új!!: Gödöllői-dombság és Juhar · Többet látni »

Kabasólyom

A kabasólyom (Falco subbuteo) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Kabasólyom · Többet látni »

Kastély

A kastélyok általában előkelő, jómódú személyek szabadon álló, palotaszerű székhelyei, főurak, földesurak fényűző, esetleg várszerű lakóhelyei birtokukon, uradalmuk családi és adminisztrációs székhelye.

Új!!: Gödöllői-dombság és Kastély · Többet látni »

Kései szegfű

A kései szegfű (Dianthus serotinus) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe, ezen belül a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett faja.

Új!!: Gödöllői-dombság és Kései szegfű · Többet látni »

Kónya vicsorgó

A kónya vicsorgó (Lathraea squamaria) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül a vajvirágfélék (Orobanchaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Kónya vicsorgó · Többet látni »

Közönséges kígyónyelv

A közönséges kígyónyelv (Ophioglossum vulgatum) az ősharasztok (Psilotopsida) osztályának a kígyónyelvpáfrányok (Ophioglossales) rendjébe, ezen belül a kígyónyelvfélék (Ophioglossocaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Közönséges kígyónyelv · Többet látni »

Kerecsen

A KerecsenA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név régi magyar személynév, a jelentése kerecsen, ami egy sólyomféle ragadozómadár.

Új!!: Gödöllői-dombság és Kerecsen · Többet látni »

Kerepes

Kerepes város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Gödöllői-dombság és Kerepes · Többet látni »

Kisfészkű hangyabogáncs

A kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, ezen belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó Magyarországon védett, évelő, fészkes virágzatú növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Kisfészkű hangyabogáncs · Többet látni »

Kislevelű nőszőfű

A kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla) a kosborfélék családjába tartozó, bükkösökben-tölgyesekben előforduló, nem feltűnő növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Kislevelű nőszőfű · Többet látni »

Kistarcsa

Kistarcsa város Pest vármegyében, a budapesti agglomerációban, a Gödöllői járásban.

Új!!: Gödöllői-dombság és Kistarcsa · Többet látni »

Kocsányos tölgy

A kocsányos tölgy (Quercus robur) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó fa.

Új!!: Gödöllői-dombság és Kocsányos tölgy · Többet látni »

Kormos csáté

A kormos csáté (Schoenus nigricans) a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett növény.

Új!!: Gödöllői-dombság és Kormos csáté · Többet látni »

Kornistárnics

A kornistárnics, más néven tüdőtárnics (Gentiana pneumonanthe) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjébe, ezen belül a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Kornistárnics · Többet látni »

Lápi sás

A lápi sás (Carex davalliana) a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Lápi sás · Többet látni »

Lösz

Kenesei-magaspart, Balatonkenese Löszfal, Balatonakarattya Mississippi, USA) Löszfal, Szulimán A lösz név a Rajna-melléki népies 'laza' jelentésű szóból származik, és mivel először ott tanulmányozták, megtartották e nevet.

Új!!: Gödöllői-dombság és Lösz · Többet látni »

Leánykökörcsin

A leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) a boglárkafélék családjába tartozó, Európában honos, száraz gyepekben élő, Magyarországon védett növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Leánykökörcsin · Többet látni »

Macskamenta

A macskamenta (Nepeta) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó nemzetség.

Új!!: Gödöllői-dombság és Macskamenta · Többet látni »

Maglód

Maglód város Pest vármegyében, a Vecsési járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Gödöllői-dombság és Maglód · Többet látni »

Magyar Természetjáró Szövetség

A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ, korábban Magyar Természetbarát Szövetség) a magyarországi szervezett természetjárás legjelentősebb képviselője.

Új!!: Gödöllői-dombság és Magyar Természetjáró Szövetség · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Gödöllői-dombság és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Gödöllői-dombság és Magyarország · Többet látni »

Magyarország földrajzi kistájai

Magyarország földrajzi tájegységeinek beosztását a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében dolgozták ki az 1980-as évek második felében; az ezt bemutató kétkötetes könyv 1990-ben jelent meg Marosi Sándor és Somogyi Sándor szerkesztésében.

Új!!: Gödöllői-dombság és Magyarország földrajzi kistájai · Többet látni »

Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagyboldogasszony-bazilika (Máriabesnyő).

Új!!: Gödöllői-dombság és Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika · Többet látni »

Méter

A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.

Új!!: Gödöllői-dombság és Méter · Többet látni »

Mende

Ez a szócikk a Pest vármegyei településről szól.

Új!!: Gödöllői-dombság és Mende · Többet látni »

Mocsár

Az Ozegahara-mocsár Japánban A mocsár növényekkel sűrűn benőtt állóvíz, amelyet néhol egybefüggő, mozdulatlan víztükör borít.

Új!!: Gödöllői-dombság és Mocsár · Többet látni »

Mocsári aszat

bélyegkép A mocsári aszat (Cirsium palustre) az őszirózsafélék közé tartozó növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Mocsári aszat · Többet látni »

Mocsári gólyaorr

A mocsári gólyaorr (Geranium palustre) a gólyaorrvirágúak (Geraniales) rendjébe sorolt gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjában a névadó gólyaorr (Geranium) nemzetség egyik faja.

Új!!: Gödöllői-dombság és Mocsári gólyaorr · Többet látni »

Mocsári kígyófű

A mocsári kígyófű (Triglochin palustris) a kígyófűfélék (Juncaginaceae) családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, mocsarakban, lápokon, nedves legelőkön élő mérgező növény.

Új!!: Gödöllői-dombság és Mocsári kígyófű · Többet látni »

Mocsári kocsord

A mocsári kocsord (Peucedanum palustre) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe tartozó növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Mocsári kocsord · Többet látni »

Mogyoród

Mogyoród nagyközség Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Gödöllői-dombság és Mogyoród · Többet látni »

Mogyoródi csata

Salamon király és a Béla-fiak (Géza és László hercegek) közötti belháború döntő ütközete, melyet 1074.

Új!!: Gödöllői-dombság és Mogyoródi csata · Többet látni »

Monor–Irsai-dombság

A Monor–Irsai-dombság a Tápió-mente nyugati része az Cserhát legdélebbi, félszigetszerű nyúlványa.

Új!!: Gödöllői-dombság és Monor–Irsai-dombság · Többet látni »

Monori kistérség

A Monori kistérség kistérség Pest megyében, központja Monor.

Új!!: Gödöllői-dombság és Monori kistérség · Többet látni »

Nadragulya

A nadragulya vagy maszlagos nadragulya (Atropa bella-donna) hazánkban leginkább a bükkös vágásterületeken jelenik meg, cserje nagyságú, de lágyszárú évelő.

Új!!: Gödöllői-dombság és Nadragulya · Többet látni »

Nagytarcsa

Nagytarcsa község Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Gödöllői-dombság és Nagytarcsa · Többet látni »

Naplás-tó

A Naplás-tó (hivatalos nevén Szilas-pataki árvízvédelmi tározó) Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, melyet a Szilas-patak duzzasztásával az 1970-es években hoztak létre Budapest XVI. kerületében, Cinkotán.

Új!!: Gödöllői-dombság és Naplás-tó · Többet látni »

Pázsitos nőszirom

A pázsitos nőszirom (Iris graminea) a nősziromfélék családjának névadó nemzetségébe tartozó, Magyarországon is honos évelő növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Pázsitos nőszirom · Többet látni »

Pécel

Pécel város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Gödöllői-dombság és Pécel · Többet látni »

Pest

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pest (egyértelműsítő lap).

Új!!: Gödöllői-dombság és Pest · Többet látni »

Pest vármegye

Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.

Új!!: Gödöllői-dombság és Pest vármegye · Többet látni »

Pesti-hordalékkúpsíkság

A Pesti-hordalékkúpsíkság földrajzi kistáj (földrajzi tájegység) Magyarországon.

Új!!: Gödöllői-dombság és Pesti-hordalékkúpsíkság · Többet látni »

Piros kígyószisz

A piros kígyószisz (Echium maculatum) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó kígyószisz (Echium) nemzetség egyik faja.

Új!!: Gödöllői-dombság és Piros kígyószisz · Többet látni »

Piros madársisak

A piros madársisak (Cephalanthera rubra) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett, erdei növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Piros madársisak · Többet látni »

Podagrafű

A podagrafű vagy köszvényfű (Aegopodium podagraria) Európában és Ázsiában elterjedt, árnyékos helyet, nedves laza talajt kedvelő növény.

Új!!: Gödöllői-dombság és Podagrafű · Többet látni »

Poloskaszagú kosbor

A poloskaszagú kosbor (Anacamptis coriophora) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett növény.

Új!!: Gödöllői-dombság és Poloskaszagú kosbor · Többet látni »

Pusztai árvalányhaj

A pusztai árvalányhaj vagy homoki árvalányhaj (Stipa pennata) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Pusztai árvalányhaj · Többet látni »

Rákos-patak (Duna)

A Rákos-patak a Gödöllői-dombságból eredő és a Dunába torkolló patak.

Új!!: Gödöllői-dombság és Rákos-patak (Duna) · Többet látni »

Saspáfrány

A saspáfrány (Pteridium aquilinum) a valódi páfrányok (Pteridopsida) osztályának saspáfrányok (Pteridophytes) rendjébe, ezen belül a Dennstaedtiaceae családjába tartozó faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Saspáfrány · Többet látni »

Sárga len

A sárga len (Linum flavum) a len nemzetségbe tartozó, Magyarországon is honos növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Sárga len · Többet látni »

Szada

Szada nagyközség Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Gödöllői-dombság és Szada · Többet látni »

Szarvas (állat)

A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat.

Új!!: Gödöllői-dombság és Szarvas (állat) · Többet látni »

Szálkás pajzsika

A szálkás pajzsika tudományos nevén (Dryopteris carthusiana) a pajzsikafélék családjába tartozó védett növény.

Új!!: Gödöllői-dombság és Szálkás pajzsika · Többet látni »

Szúnyoglábú bibircsvirág

A szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea) a kosborfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, réteken, erdőkben előforduló, Magyarországon védett növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Szúnyoglábú bibircsvirág · Többet látni »

Sződ–Rákos-patak

A patak partja télen szintén Sződligetnél A Sződ–Rákos-patak (a térképeken gyakran Sződrákosi-patak) a Gödöllői-dombságban ered Mogyoród és Gödöllő között, a 275 méter magas Őr-hegy oldalában található Püspök-forrásból.

Új!!: Gödöllői-dombság és Sződ–Rákos-patak · Többet látni »

Szent László-tárnics

A Szent László-tárnics vagy kígyótárnics (Gentiana cruciata) a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó, évelő, őshonos, védett növényfajunk.

Új!!: Gödöllői-dombság és Szent László-tárnics · Többet látni »

Szibériai nőszirom

A szibériai nőszirom (Iris sibirica) a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Szibériai nőszirom · Többet látni »

Szilas-patak (Duna)

A Szilas-patak egy, a Gödöllői-dombságból eredő és Budapest Káposztásmegyer nevű részében a Dunába torkolló magyarországi patak.

Új!!: Gödöllői-dombság és Szilas-patak (Duna) · Többet látni »

Tarka kosbor

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tarka pettyeskosbor.

Új!!: Gödöllői-dombság és Tarka kosbor · Többet látni »

Tőzegpáfrány

A tőzegpáfrány vagy mocsári páfrány (Thelypteris palustris) a harasztok törzsébe, páfrányfélék (Polypodiaceae) családjába tartozó védett növény.

Új!!: Gödöllői-dombság és Tőzegpáfrány · Többet látni »

Tejoltó galaj

200px A tejoltó galaj vagy tejoltófű (Galium verum) a tárnicsvirágúak rendjébe, ezen belül a buzérfélék családjába tartozó növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Tejoltó galaj · Többet látni »

Település

észak-amerikai pueblo törzs lakhelye, közel ezeréves település A település – általános szóhasználattal – az a hely, ahol emberek tartósan megtelepednek, élnek és dolgoznak.

Új!!: Gödöllői-dombság és Település · Többet látni »

Tengerszint feletti magasság

ősjegy A tengerszint feletti magasság vagy abszolút magasság a földrajzi pontok magasságának méréséhez meghatározott mérték.

Új!!: Gödöllői-dombság és Tengerszint feletti magasság · Többet látni »

Természetvédelmi terület

Budapest XVI. kerületében, Cinkota mellett Természetvédelmi terület: Magyarország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme.

Új!!: Gödöllői-dombság és Természetvédelmi terület · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Új!!: Gödöllői-dombság és Tisza · Többet látni »

Vaddisznó

250px A vaddisznó (Sus scrofa) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Vaddisznó · Többet látni »

Valkó

Valkó nagyközség Pest vármegyében, a Gödöllői járásban.

Új!!: Gödöllői-dombság és Valkó · Többet látni »

Vácegres

Vácegres (neve 1943 előtt: Zsidó) község Pest vármegyében, az Aszódi járásban.

Új!!: Gödöllői-dombság és Vácegres · Többet látni »

Vénic-szil

Őszi lombszínben a Volgográdi-víztározó közelében (Engelsi járás, Oroszország) A vénic-szil (vénicszil, vénic szil, vénicfa Ulmus laevis) a kétszikűek (Dicotyledonopsida) osztályának a csalánvirágúak (Urticanae) alrendjébe, ezen belül a szilfafélék (Ulmaceae) családjába tartozó fafaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Vénic-szil · Többet látni »

Víz

A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.

Új!!: Gödöllői-dombság és Víz · Többet látni »

Vörös acsalapu

A vörös acsalapu, más néven kalaplapu vagy nagy szattyú (Petasites hybridus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, az őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Vörös acsalapu · Többet látni »

Vörös ribiszke

A vörös ribiszke vagy kerti ribiszke (Ribes rubrum) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe és a ribiszkefélék (Grossulariaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Vörös ribiszke · Többet látni »

Veresegyház

Veresegyház város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Gödöllői-dombság és Veresegyház · Többet látni »

Veresegyházi kistérség

A Veresegyházi kistérség kistérség Pest megyében, központja: Veresegyház.

Új!!: Gödöllői-dombság és Veresegyházi kistérség · Többet látni »

Vidrafű

A vidrafű vagy hármaslevelű vidrafű (Menyanthes trifoliata) a fészkesvirágzatúak (Asterales) közé tartozó vidrafűfélék (Menyanthaceae) családján belül a Menyanthes nemzetség egyetlen faja; korábban a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába sorolták.

Új!!: Gödöllői-dombság és Vidrafű · Többet látni »

Wittelsbach Erzsébet magyar királyné

Erzsébet magyar királyné (teljes nevén: Erzsébet Amália Eugénia,,; München, Bajor Királyság, 1837. december 24. – Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné és cseh királyné 1854-től, magyar királyné 1867-től 1898-as haláláig.

Új!!: Gödöllői-dombság és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Zarándoklat

Lucas van Leyden: ''Pihenő zarándokok'' A zarándoklat vagy zarándokút (lat. peregrinatio religiosa) egy hívő vagy zarándok által tett vallási vagy spirituális jelentőségű utazás egy szentnek tartott bizonyos helyre.

Új!!: Gödöllői-dombság és Zarándoklat · Többet látni »

Zöld küllő

A zöld küllő (Picus viridis) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Gödöllői-dombság és Zöld küllő · Többet látni »

Zsombéksás

A zsombéksás (Carex elata) az egyszikűek (Liliopsida) osztályába sorolt perjevirágúak (Poales) rendjében a palkafélék (Cyperaceae) családjának egyik faja.

Új!!: Gödöllői-dombság és Zsombéksás · Többet látni »

1990

----.

Új!!: Gödöllői-dombság és 1990 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »