Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
32 kapcsolatok: Ajjúbidák, Amarna-levelek, Asszírok, Bahri mamlúkok, Civitas libera, Dágón, Dávid zsidó király, Fatah–Hamász-konfliktus, Filiszteusok, Gázai övezet, Gázai csata, Hamász, Héber Biblia, Hvárezmi Birodalom, I. e. 332, I. e. 6. század, II. Nékó, III. Alexandrosz makedón király, III. Tukulti-apil-ésarra, Izraelita honfoglalás, Karaván, Mózes első könyve, Oszmán Birodalom, Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalom, Palesztina, Sámson (bíró), Szunnita iszlám, Tel-Aviv, Vazallus, 1244, 2005, 2008.
Ajjúbidák
Az Ajjúbida Birodalom a 12. században (sárgával) Az Ajjúbidák (Kurd nyelven: دەوڵەتی ئەییووبی Dewleta Eyûbiyan; Arab nyelven:: الأيوبيون al-ʾAyyūbiyyūn), vagy Ajjúbida-dinasztia (államuk neve: Ajjúbida Birodalom, Ajjúbida Szultanátus) kurd származású dinasztia, akik először mint a Zangidák katonai vezető rétege szereztek ismertséget Szíriában a 12.
Új!!: Gáza és Ajjúbidák · Többet látni »
Amarna-levelek
Amurru királyától Az ún.
Új!!: Gáza és Amarna-levelek · Többet látni »
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Új!!: Gáza és Asszírok · Többet látni »
Bahri mamlúkok
A bahri mamlúkok, arabosan al-bahrijja (arab írással البحریة; tudományos átiratban al-baḥriyya) elterjedt, ám némileg pontatlan megnevezése az Egyiptomot, a Levantét és a Hidzsázt uraló Mamlúk Birodalom 1250–1382/1390 között regnáló szultánjainak.
Új!!: Gáza és Bahri mamlúkok · Többet látni »
Civitas libera
A civitas libera (latin ’szabad város’) az ókori Római Birodalom közigazgatásában és jogrendszerében a meghódított területek városainak adott kiváltság volt, amelynek keretén belül az adott provincia igazgatási szerveitől függetlenek maradhattak, megtarthatták önrendelkezésüket és saját önkormányzati rendszerüket.
Új!!: Gáza és Civitas libera · Többet látni »
Dágón
Dágón vitatott asszír ábrázolása Dágón (föníciai nyelven 𐤃𐤂𐤍 Dāgūn; héberül דָּגוֹן Dāgōn) vagy Dagan (sumér nyelven 𒀭𒁕𒃶 da-gan)) ókori mezopotámiai, illetve kánaánita isten. Asszíriában, Ugaritban, Eblában, illetve az amoriták körében mezőgazdasági termékenységi istenségként imádták. A Biblia szerint a filiszteusok egyik fő istene volt, akinek Asdódban, Gázában és Bétdágonban volt temploma. Külsejét nevének etimológiai értelmezése alapján (a kánaánita dag szó halat jelent) sokáig félig férfinak, deréktól lefelé halnak gondolták és azonosították az asszír domborműveken található halemberekkel, újabban azonban cáfolták ezt az elképzelést.
Új!!: Gáza és Dágón · Többet látni »
Dávid zsidó király
Dávid (Dāwîḏ, Kr. e. 1040 k. – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki. Dávid király volt az, aki az időszámításunk előtti első millennium fordulóján elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól. A fellegvár alatt, a Moáb-hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuzita Arauna birtokolt. Az Úr parancsára Dávid király megvette ezt a földet, hogy ott templomot építsen a frigyláda számára. Dávid csupán az előkészületeket tette meg a templom felépítéséhez, amelyet Kr.e. 950 körül végül fia, Salamon valósított meg. 1993 júliusában Tell el-Kádiban (az ókori Dán) egy Kr. e. 9. századból származó sztélé-töredéket találtak, amely arról lett híres, hogy megemlíti „Dávid házát” (dinasztiáját). A Biblián kívül ez az egyetlen forrás, amely megerősíti Dávid király egykori létezését.
Új!!: Gáza és Dávid zsidó király · Többet látni »
Fatah–Hamász-konfliktus
A Fatah–Hamász konfliktus (arabul: النزاع بين فتح و حماس, an-Nizāʿ bayna Fataḥ wa-Ḥamās), másképpen palesztin polgárháború, (arabul: الحرب الأهلية الفلسطينية), 2006.
Új!!: Gáza és Fatah–Hamász-konfliktus · Többet látni »
Filiszteusok
A filiszteusok mediterrán eredetű, kora vaskori nép.
Új!!: Gáza és Filiszteusok · Többet látni »
Gázai övezet
A Gázai övezet (arab: قِطَاعُ غَزَّةَ Kiṭāʿ Ġazza) Palesztina része, mely a Földközi-tenger partján, annak kelet-délkeleti részén terül el.
Új!!: Gáza és Gázai övezet · Többet látni »
Gázai csata
A gázai csata 1244.
Új!!: Gáza és Gázai csata · Többet látni »
Hamász
A Hamász (tudományos átírással: Ḥamās), teljes nevén Harakat al-Mukávama al-Iszlámijja (tudományos átírással: Ḥarakat al-Muqāwama al-Islāmiyya, ’Iszlám Ellenállási Mozgalom’) palesztin szunnita iszlamista politikai mozgalom, amelyet a legtöbb demokratikus országban terrorista szervezetnek tekintenek.
Új!!: Gáza és Hamász · Többet látni »
Héber Biblia
A héber Biblia vagy Tanakh (keresztény szóhasználatban retronim elnevezéssel gyakran: Ószövetség vagy Ótestamentum) a zsidóság szent könyve.
Új!!: Gáza és Héber Biblia · Többet látni »
Hvárezmi Birodalom
Az iszlám világ a 13. század elején A Hvárezmi Birodalom (1077-1231) a török eredetű szunnita muszlim uralkodók birodalma az Oxus (Amu-darja) körzetében, az Aral-tótól délre.
Új!!: Gáza és Hvárezmi Birodalom · Többet látni »
I. e. 332
Nincs leírás.
Új!!: Gáza és I. e. 332 · Többet látni »
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Új!!: Gáza és I. e. 6. század · Többet látni »
II. Nékó
II.
Új!!: Gáza és II. Nékó · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Gáza és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
III. Tukulti-apil-ésarra
III.
Új!!: Gáza és III. Tukulti-apil-ésarra · Többet látni »
Izraelita honfoglalás
Ez a szócikk az izraeliták ókori honfoglalásáról szól a Héber Biblia (Ószövetség) és a régészeti leletek alapján.
Új!!: Gáza és Izraelita honfoglalás · Többet látni »
Karaván
Karaván a sivatagban A karaván perzsa gyökerű szó, eredetileg tevén vagy lovon utazó emberek csoportját nevezték így.
Új!!: Gáza és Karaván · Többet látni »
Mózes első könyve
Mózes első könyve vagy a Teremtés könyve, másként a Genezis (héberül: Berésít/Brésít, askenázi: Brejsisz; jiddis: Brejsesz) a Biblia, a keresztény Ószövetség, valamint a Tóra első könyve.
Új!!: Gáza és Mózes első könyve · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Gáza és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalom
A Fatah, teljes nevén a Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalom egy palesztin szekuláris politikai párt, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) szabadságjogi szövetség legnagyobb frakciója.
Új!!: Gáza és Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalom · Többet látni »
Palesztina
Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.
Új!!: Gáza és Palesztina · Többet látni »
Sámson (bíró)
Sámson (héber: Simson, jelentése 'a nap fia', görögül Σαμψών) bibliai, ószövetségi személy, rendkívüli testi erejű ember volt a bírák korából; a Bírák könyve hat "nagy" és hat "kis" bírája közül az utolsó "nagy" bíra.
Új!!: Gáza és Sámson (bíró) · Többet látni »
Szunnita iszlám
háridzsita felekezeti többség van jelölve A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik.
Új!!: Gáza és Szunnita iszlám · Többet látni »
Tel-Aviv
Tel-Aviv-Jaffa (Tal-abib) Izrael második legnagyobb városa; a Földközi-tenger partján fekszik.
Új!!: Gáza és Tel-Aviv · Többet látni »
Vazallus
A vazallus vagy hűbéres kifejezés szűkebb, illetve eredeti értelmében a feudalizmus hűbéri hierarchiájában elfoglalt státuszra utal.
Új!!: Gáza és Vazallus · Többet látni »
1244
Nincs leírás.
Új!!: Gáza és 1244 · Többet látni »
2005
* A fizika világéve.
Új!!: Gáza és 2005 · Többet látni »
2008
----.
Új!!: Gáza és 2008 · Többet látni »
