Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

György Vilmos brandenburgi választófejedelem

Index György Vilmos brandenburgi választófejedelem

György Vilmos (Cölln/Spree, 1595. november 13. – Königsberg, 1640. december 1.) gyengekezű brandenburgi választófejedelem, mely tisztséget 1619 után gyakorolta.

24 kapcsolatok: Albert Frigyes porosz herceg, Brandenburgi Albert, Brandenburgi Választófejedelemség, December 1., Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem, Harmincéves háború, Hohenzollern-ház, I. Ferdinánd magyar király, I. Joachim brandenburgi választófejedelem, II. Gusztáv Adolf svéd király, II. Joachim brandenburgi választófejedelem, Jagelló Anna magyar királyné, János György brandenburgi választófejedelem, János Zsigmond brandenburgi választófejedelem, Joachim Frigyes brandenburgi választófejedelem, Königsberg (Poroszország), Kurzeme, November 13., Poroszország és Brandenburg uralkodóinak listája, Spree, Svédország, 1595, 1619, 1640.

Albert Frigyes porosz herceg

Albert Frigyes (1553. április 29. – 1618. augusztus 27.) a második és egyben utolsó porosz herceg 1568-tól haláláig.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és Albert Frigyes porosz herceg · Többet látni »

Brandenburgi Albert

Brandenburgi Albert, teljes nevén Albrecht von Hohenzollern am Brandenburg-Ansbach, (Ansbach, 1490. május 17. – Tapiau, 1568. március 20.) a Német Lovagrend 37.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és Brandenburgi Albert · Többet látni »

Brandenburgi Választófejedelemség

A Brandenburgi Választófejedelemség egy történelmi államalakulat volt, mely 1356 és 1806 között állt fenn, (1157 és 1815 között mint Brandenburgi Őrgrófság. A Német-római Birodalom egyik legfontosabb állama és választófejedelme volt. Élén a Brandenburgi választófejedelm állt, aki egyúttal az birodalmi főkamarás címet is viselte.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és Brandenburgi Választófejedelemség · Többet látni »

December 1.

Névnapok: Elza + Arnó, Arnold, Arnót, Bianka, Blanka, Blondina, Bonita, Ében, Ede, Elígiusz, Enid, Erzsébet, Natali, Natália, Natasa, Noella, Oszkár, Uros.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és December 1. · Többet látni »

Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem

I.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és Harmincéves háború · Többet látni »

Hohenzollern-ház

A Hohenzollern-ház egy német eredetű nemesi család és uralkodói dinasztia, melynek tagja többek között Brandenburg őrgrófjai, valamint Poroszország és Románia királyai voltak.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és Hohenzollern-ház · Többet látni »

I. Ferdinánd magyar király

I.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

I. Joachim brandenburgi választófejedelem

I.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és I. Joachim brandenburgi választófejedelem · Többet látni »

II. Gusztáv Adolf svéd király

II.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és II. Gusztáv Adolf svéd király · Többet látni »

II. Joachim brandenburgi választófejedelem

Joachim Hektor (ismert magyar ragadványnevén a Fekete Herceg,; Cölln, 1505. január 13. – Köpenick, 1571. január 3.) a Hohenzollern-házból származó német nemesember, Joachim Nesztór brandenburgi választófejedelem fia, aki apját követvén Brandenburg választófejedelme 1535-től 1571-es haláláig.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és II. Joachim brandenburgi választófejedelem · Többet látni »

Jagelló Anna magyar királyné

Jagelló Anna (Buda, 1503. július 23. – Prága, 1547. január 27.) magyar és cseh királyi hercegnő, osztrák főhercegné, magyar, cseh, valamint német királyné.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és Jagelló Anna magyar királyné · Többet látni »

János György brandenburgi választófejedelem

János György brandenburgi választófejedelem 1571-től haláláig.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és János György brandenburgi választófejedelem · Többet látni »

János Zsigmond brandenburgi választófejedelem

János Zsigmond, ném. Johann Siegmund (Halle, 1572. november 8. – Berlin, 1619. december 23.) 1608-tól Brandenburg választófejedelme.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és János Zsigmond brandenburgi választófejedelem · Többet látni »

Joachim Frigyes brandenburgi választófejedelem

Joachim Frigyes brandenburgi választófejedelem 1598-tól haláláig.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és Joachim Frigyes brandenburgi választófejedelem · Többet látni »

Königsberg (Poroszország)

Königsberg (németül hivatalosan Königsberg in Preußen, régies magyar nevén Königsberga), 1946 óta Kalinyingrád, lengyelül Królewiec, litvánul Karaliaučius, latinul Regiomontum a Balti-tenger partjához közel, a Prégel folyó a Friss túrzásba való torkolatánál fekvő egykori porosz, majd német kikötő- és kereskedőváros, hanzaváros, a Német Lovagrend, majd Poroszország és Németország egyik fontos tartományi és kulturális központja, 1701-től a porosz királyok koronázóvárosa, a 20.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és Königsberg (Poroszország) · Többet látni »

Kurzeme

Kurzeme (másként Kurföld, Kurland, Kursföld; németül: Kurland, lengyelül: Kurlandia, latinul: Curonia/Couronia) Lettország öt etnográfiai és földrajzi egységének egyike.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és Kurzeme · Többet látni »

November 13.

Névnapok: Szilvia + Arkád, Árkád, Bulcsú, Ené, Éne, Enéh, Enese, Enet, Eugén, Gellén, Jenő, Kilény, Kilián, Megyer, Miklós, Nikolasz, Perenna, Szaniszló, Szolón.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és November 13. · Többet látni »

Poroszország és Brandenburg uralkodóinak listája

Az alábbi lista a Brandenburg-Poroszország területén létrejött, különböző megnevezésű államalakulatok uralkodóinak listáját tartalmazza.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és Poroszország és Brandenburg uralkodóinak listája · Többet látni »

Spree

A Spree a Havel 400 km hosszú bal oldali mellékfolyója Németország keleti részén, illetve egy rövid szakaszon Csehországban.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és Spree · Többet látni »

Svédország

Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és Svédország · Többet látni »

1595

Nincs leírás.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és 1595 · Többet látni »

1619

Nincs leírás.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és 1619 · Többet látni »

1640

Nincs leírás.

Új!!: György Vilmos brandenburgi választófejedelem és 1640 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »