Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
62 kapcsolatok: Újkőkorszak, Élet és Tudomány, Bálint Sándor (néprajzkutató), Csanád vármegye, Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, Csongrád-Csanád vármegye, Delmagyar.hu, Domaszék, Gyála (Szerbia), Járás, Kaposvár, Kálvinizmus, Község, Kőkorszak, Kecskés István-telep, Klebelsberg-telep, Kogutowicz Károly, Magyar Királyság, Magyarország, Móra Ferenc Múzeum, Péter László (irodalomtörténész), Római katolikus egyház, Röszke, Reizner János, Somogy vármegye, Somogyi Szilveszter (polgármester), Starčevo-kultúra, Szeged, Szegedi ferences templom és kolostor, Szegedi Tudományegyetem, Szentmihálytelek, Szerb nyelv, Szerbia, Templom, Tengerszint feletti magasság, Tisza, Tornyai János Múzeum, Trianoni békeszerződés, Trogmayer Ottó, 1411, 16. század, 1647, 1885, 1899, 1920-as évek, 1950-es megyerendezés, 1965, 1972, 1973, 1976, ..., 1977, 1991, 2002, 2003, 2005, 2006, 2011, 2015, 2016, 2020, 4301-es mellékút (Magyarország), 5-ös főút (Magyarország). Bővíteni index (12 több) »
Újkőkorszak
Újkőkorból származó leletek Újkőkori ház rekonstrukciója az M3 Archeoparkban Az újkőkor vagy csiszoltkő-kor(szak) (idegen nevén neolitikum) a kőkorszak utolsó része.
Új!!: Gyálarét és Újkőkorszak · Többet látni »
Élet és Tudomány
Az Élet és Tudomány magyarországi országosan terjesztett tudományos ismeretterjesztő hetilap.
Új!!: Gyálarét és Élet és Tudomány · Többet látni »
Bálint Sándor (néprajzkutató)
Bálint Sándor (Szeged, 1904. augusztus 1. – Budapest, 1980. május 10.) magyar néprajzkutató és művészettörténész, „a legszögedibb szögedi”, a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja, rövid ideig nemzetgyűlési képviselő.
Új!!: Gyálarét és Bálint Sándor (néprajzkutató) · Többet látni »
Csanád vármegye
Csanád vármegye (németül: Komitat Tschanad, latinul: Comitatus Chanadiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Gyálarét és Csanád vármegye · Többet látni »
Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye
1 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 2 Csanád, Arad és Torontál k.e.e.vm. 1923-1945, 3 mai megyehatár, 4 megyszűnt 1914-es megyehatár Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923.
Új!!: Gyálarét és Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye · Többet látni »
Csongrád-Csanád vármegye
Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön.
Új!!: Gyálarét és Csongrád-Csanád vármegye · Többet látni »
Delmagyar.hu
A Délmagyar.hu magyarországi regionális hírportál.
Új!!: Gyálarét és Delmagyar.hu · Többet látni »
Domaszék
Domaszék nagyközség Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Új!!: Gyálarét és Domaszék · Többet látni »
Gyála (Szerbia)
Gyála (szerbül Ђала / Đala) település a szerbiai Vajdaság Észak-bánsági körzetében, közigazgatásilag Törökkanizsa községhez tartozik.
Új!!: Gyálarét és Gyála (Szerbia) · Többet látni »
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Új!!: Gyálarét és Járás · Többet látni »
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Új!!: Gyálarét és Kaposvár · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Gyálarét és Kálvinizmus · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Gyálarét és Község · Többet látni »
Kőkorszak
A kőkorszak az őskor egy szakasza, körülbelül 2,4 millió évvel ezelőttől i. e. 4500-ig tart.
Új!!: Gyálarét és Kőkorszak · Többet látni »
Kecskés István-telep
A Kecskés István-telep Szeged egyik városrésze.
Új!!: Gyálarét és Kecskés István-telep · Többet látni »
Klebelsberg-telep
Klebelsberg-telep Szeged egyik déli városrésze.
Új!!: Gyálarét és Klebelsberg-telep · Többet látni »
Kogutowicz Károly
Kogutowicz Károly (Budapest, 1886. február 14. – Ludwigsburg, Württemberg, 1948. szeptember 6.) geográfus, egyetemi tanár.
Új!!: Gyálarét és Kogutowicz Károly · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Gyálarét és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Gyálarét és Magyarország · Többet látni »
Móra Ferenc Múzeum
Hunyadiak szobra (Lapis András alkotása) A Móra Ferenc Múzeum Szeged szívében, a Tisza-part és a Belvárosi híd találkozásánál fekszik, patinás épülete a városkép meghatározó része.
Új!!: Gyálarét és Móra Ferenc Múzeum · Többet látni »
Péter László (irodalomtörténész)
Péter László (Jánoshalma, 1926. január 21. – 2019. július 28.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, várostörténész, nyelvész és folklorista.
Új!!: Gyálarét és Péter László (irodalomtörténész) · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Gyálarét és Római katolikus egyház · Többet látni »
Röszke
Röszke község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Új!!: Gyálarét és Röszke · Többet látni »
Reizner János
Reizner János (Szeged, 1847. január 20. – Szeged, 1904. január 19.) jogász, régész, történész, könyvtárigazgató és múzeumalapító igazgató.
Új!!: Gyálarét és Reizner János · Többet látni »
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Új!!: Gyálarét és Somogy vármegye · Többet látni »
Somogyi Szilveszter (polgármester)
Somogyi Szilveszter (Szeged, 1872. január 1. – Szeged, 1934. május 11.) jogász, várospolitikus, 1907-től Szeged város királyi ügyésze, majd rendőrkapitánya, 1915-től haláláig a város polgármestere.
Új!!: Gyálarét és Somogyi Szilveszter (polgármester) · Többet látni »
Starčevo-kultúra
300px A Starčevo-kultúra említése a Körös (Criș) kultúrával együtt Körös (Criș)- Starčevo kultúraként is előfordul.
Új!!: Gyálarét és Starčevo-kultúra · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Gyálarét és Szeged · Többet látni »
Szegedi ferences templom és kolostor
Az 500 éves szegedi ferences templom és kolostor, a pannonhalmi apátság épületei után Magyarország második legrégibb ilyen jellegű épületegyüttese.
Új!!: Gyálarét és Szegedi ferences templom és kolostor · Többet látni »
Szegedi Tudományegyetem
A Szegedi Tudományegyetem (röviden: SZTE) – Universitas Scientiarum Szegediensis / University of Szeged – Magyarországon, Szeged városában működő, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény.
Új!!: Gyálarét és Szegedi Tudományegyetem · Többet látni »
Szentmihálytelek
#ÁtirányításSzeged-Szentmihály.
Új!!: Gyálarét és Szentmihálytelek · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Gyálarét és Szerb nyelv · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Gyálarét és Szerbia · Többet látni »
Templom
A templom olyan építmény, amely a különböző vallásokban Isten vagy istenségek tiszteletére és kultuszra szolgál.
Új!!: Gyálarét és Templom · Többet látni »
Tengerszint feletti magasság
ősjegy A tengerszint feletti magasság vagy abszolút magasság a földrajzi pontok magasságának méréséhez meghatározott mérték.
Új!!: Gyálarét és Tengerszint feletti magasság · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Gyálarét és Tisza · Többet látni »
Tornyai János Múzeum
Tornyai János Múzeum (Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ) (Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András utca 16–18. sz., alapítva 1904–1905.).
Új!!: Gyálarét és Tornyai János Múzeum · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Gyálarét és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Trogmayer Ottó
Trogmayer Ottó (Budapest, 1934. július 24. – Szeged, 2015. május 28.) Széchenyi-díjas muzeológus, régész, egyetemi tanár.
Új!!: Gyálarét és Trogmayer Ottó · Többet látni »
1411
Nincs leírás.
Új!!: Gyálarét és 1411 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Gyálarét és 16. század · Többet látni »
1647
Nincs leírás.
Új!!: Gyálarét és 1647 · Többet látni »
1885
Nincs leírás.
Új!!: Gyálarét és 1885 · Többet látni »
1899
Nincs leírás.
Új!!: Gyálarét és 1899 · Többet látni »
1920-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Gyálarét és 1920-as évek · Többet látni »
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Új!!: Gyálarét és 1950-es megyerendezés · Többet látni »
1965
Nyugat-Berlin.
Új!!: Gyálarét és 1965 · Többet látni »
1972
Nincs leírás.
Új!!: Gyálarét és 1972 · Többet látni »
1973
Nincs leírás.
Új!!: Gyálarét és 1973 · Többet látni »
1976
Nincs leírás.
Új!!: Gyálarét és 1976 · Többet látni »
1977
Nincs leírás.
Új!!: Gyálarét és 1977 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Gyálarét és 1991 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Gyálarét és 2002 · Többet látni »
2003
* A friss víz nemzetközi éve.
Új!!: Gyálarét és 2003 · Többet látni »
2005
* A fizika világéve.
Új!!: Gyálarét és 2005 · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Gyálarét és 2006 · Többet látni »
2011
---- 2011 (MMXI) első napja és utolsó napja is szombatra esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Gyálarét és 2011 · Többet látni »
2015
---- 2015 (MMXV) első napja csütörtökre esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Gyálarét és 2015 · Többet látni »
2016
----.
Új!!: Gyálarét és 2016 · Többet látni »
2020
---- 2020 szökőév volt, ami legfontosabb eseménye világszerte a Covid19-pandémia volt.
Új!!: Gyálarét és 2020 · Többet látni »
4301-es mellékút (Magyarország)
A 4301-es számú mellékút egy közel 12 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Csongrád-Csanád vármegye déli részén; Szeged belső területeit köti össze a különálló Szentmihály városrésszel és Röszke központjával.
Új!!: Gyálarét és 4301-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
5-ös főút (Magyarország)
Az 5-ös főút Budapest, Kecskemét, Szeged és Röszke közt húzódik.
Új!!: Gyálarét és 5-ös főút (Magyarország) · Többet látni »
