Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
46 kapcsolatok: Akhilleusz, Badacsonytomaj, Balaton-felvidék, Bronz, Csobánc, Csobánc vára, Esterházy család, Evlija Cselebi, Fehér gólya, Gyulaffy László (várkapitány), I. István magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Miksa német-római császár, Káli-medence, Község, Kinizsi Pál, Magyarország, Oszmán Birodalom, Romanika, Szent Márton, Szentgotthárd, Szentháromság, Tapolca, Tapolcai járás, Veszprém vármegye, Zala vármegye, Zánka, 1180, 1250-es évek, 1255, 1270-es évek, 13. század, 1300-as évek, 1490, 1522, 1550-es évek, 1560-as évek, 1566, 1600-as évek, 1664, 1678, 17. század, 1869, 1950-es megyerendezés, 7313-as mellékút (Magyarország), 7316-os mellékút (Magyarország).
Akhilleusz
Akhilleusz (latinosan Achilles, ógörögül Ἀχιλλεύς), görög mitológiai alak, Péleusz és Thetisz néreisz fia (Péleidész), Aiakosz unokája (Aiakidész).
Új!!: Gyulakeszi és Akhilleusz · Többet látni »
Badacsonytomaj
A város látképe A város nevezetessége a neoromán stílusban, bazaltból épült katolikus templom Badacsonytomaj városka Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban.
Új!!: Gyulakeszi és Badacsonytomaj · Többet látni »
Balaton-felvidék
A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugati-keleti irányban húzódó kiemelkedés, fennsík a Bakony és a Keszthelyi-fennsík között.
Új!!: Gyulakeszi és Balaton-felvidék · Többet látni »
Bronz
hajtóműházban A bronz a réz különféle ötvözeteinek általános elnevezése.
Új!!: Gyulakeszi és Bronz · Többet látni »
Csobánc
A Csobánc egyike a Balaton-felvidéki tanúhegyeknek.
Új!!: Gyulakeszi és Csobánc · Többet látni »
Csobánc vára
Csobánc vára Veszprém vármegyében, a Csobánc hegyen található.
Új!!: Gyulakeszi és Csobánc vára · Többet látni »
Esterházy család
A család fraknói hercegi ágának birodalmi címere a kőszegi vár falán Az Esterházy család (más írásmóddal Eszterházy), a Salamon nemzetségből eredő hercegi és grófi ranggal rendelkező régi magyar főnemesi család, amely a 17. századtól meghatározó szereppel bírt a magyar történelem során.
Új!!: Gyulakeszi és Esterházy család · Többet látni »
Evlija Cselebi
A ''Szejáhatnáme'' 1895-ös kiadásának egy lapja Evlija Cselebi (oszmán-törökül: اوليا چلبي; török: Evliya Çelebi; Isztambul, 1611. február 25. – Kairó, 1684 vagy Isztambul, 1687) oszmán-török világutazó, történetíró, földrajzi író.
Új!!: Gyulakeszi és Evlija Cselebi · Többet látni »
Fehér gólya
A fehér gólya (Ciconia ciconia) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó nagy testű és elterjedési területén általánosan ismert gázlómadár.
Új!!: Gyulakeszi és Fehér gólya · Többet látni »
Gyulaffy László (várkapitány)
Gyulaffy László, rátóti (Csobánc, 1520 körül – Udvarhely, 1579. május 13.) várkapitány.
Új!!: Gyulakeszi és Gyulaffy László (várkapitány) · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Gyulakeszi és I. István magyar király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Gyulakeszi és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
I. Miksa német-római császár
I.
Új!!: Gyulakeszi és I. Miksa német-római császár · Többet látni »
Káli-medence
A Káli-medence, régiesen Kállai-medence a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.
Új!!: Gyulakeszi és Káli-medence · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Gyulakeszi és Község · Többet látni »
Kinizsi Pál
Kinizsi Pál (Szendrő, 1431? – Szent-Kelemen, 1494. november 24.), a Magyar Királyság országbírója, Zala vármegye ispánja; a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére.
Új!!: Gyulakeszi és Kinizsi Pál · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Gyulakeszi és Magyarország · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Gyulakeszi és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Romanika
Speyer, székesegyház Durham, székesegyház Román stílusnak vagy romanikának nevezzük az európai országok 11.
Új!!: Gyulakeszi és Romanika · Többet látni »
Szent Márton
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szent Márton (egyértelműsítő lap).
Új!!: Gyulakeszi és Szent Márton · Többet látni »
Szentgotthárd
Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.
Új!!: Gyulakeszi és Szentgotthárd · Többet látni »
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
Új!!: Gyulakeszi és Szentháromság · Többet látni »
Tapolca
Tapolca (németül: Toppoltz) város Veszprém vármegyében, a Tapolcai járás székhelye.
Új!!: Gyulakeszi és Tapolca · Többet látni »
Tapolcai járás
A Tapolcai járás Veszprém vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Gyulakeszi és Tapolcai járás · Többet látni »
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.
Új!!: Gyulakeszi és Veszprém vármegye · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Gyulakeszi és Zala vármegye · Többet látni »
Zánka
Zánka község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.
Új!!: Gyulakeszi és Zánka · Többet látni »
1180
Nincs leírás.
Új!!: Gyulakeszi és 1180 · Többet látni »
1250-es évek
*125 125.
Új!!: Gyulakeszi és 1250-es évek · Többet látni »
1255
Nincs leírás.
Új!!: Gyulakeszi és 1255 · Többet látni »
1270-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Gyulakeszi és 1270-es évek · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Gyulakeszi és 13. század · Többet látni »
1300-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Gyulakeszi és 1300-as évek · Többet látni »
1490
Nincs leírás.
Új!!: Gyulakeszi és 1490 · Többet látni »
1522
Nincs leírás.
Új!!: Gyulakeszi és 1522 · Többet látni »
1550-es évek
----.
Új!!: Gyulakeszi és 1550-es évek · Többet látni »
1560-as évek
----.
Új!!: Gyulakeszi és 1560-as évek · Többet látni »
1566
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század.
Új!!: Gyulakeszi és 1566 · Többet látni »
1600-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Gyulakeszi és 1600-as évek · Többet látni »
1664
Nincs leírás.
Új!!: Gyulakeszi és 1664 · Többet látni »
1678
Nincs leírás.
Új!!: Gyulakeszi és 1678 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Gyulakeszi és 17. század · Többet látni »
1869
Nincs leírás.
Új!!: Gyulakeszi és 1869 · Többet látni »
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Új!!: Gyulakeszi és 1950-es megyerendezés · Többet látni »
7313-as mellékút (Magyarország)
A 7313-as számú mellékút egy 18 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Veszprém vármegye déli részén, a Balaton-felvidék nyugati felében; Zánkát köti össze a Káli-medence térségén keresztül a Tapolcai-medence térségével.
Új!!: Gyulakeszi és 7313-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »
7316-os mellékút (Magyarország)
A 7316-os számú mellékút egy 12,5 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Veszprém vármegye déli részén; a Balaton-partot köti össze Tapolca térségével a Tapolcai-medence keleti szélén, bazaltvulkáni tanúhegyek között kanyarogva.
Új!!: Gyulakeszi és 7316-os mellékút (Magyarország) · Többet látni »
