Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
37 kapcsolatok: Alsólendvai járás, Barokk, Bánffy család (alsólendvai), Bejcgyertyános, Falu, Fényes Elek, I. Lajos magyar király, I. Márton pápa, Jugoszlávia, Jugoszlávok, Lendva, Lendva község, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Mura (Dráva), Muravidék, Péter apostol, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, Szlovén Köztársaság, Szlovének, Szlovénia, Szlovéniai magyarok, Vályi András, Zala vármegye, 1379, 1644, 1690, 17. század, 1895, 1902, 1910, 1919, 1941, 1945, 1991, 2002.
Alsólendvai járás
Az Alsólendvai járás egy járás volt a Magyar Királyságban, Zala vármegyében.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Alsólendvai járás · Többet látni »
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Barokk · Többet látni »
Bánffy család (alsólendvai)
Az '''alsólendvai Bánffy család''' középkori címere Az '''alsólendvai Bánffy család''' későbbi címere A gróf illetve nemes alsólendvai Bánffy család egy már kihalt Zala vármegyei ősrégi és tekintélyes főnemesi család.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Bánffy család (alsólendvai) · Többet látni »
Bejcgyertyános
Bejcgyertyános község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Bejcgyertyános · Többet látni »
Falu
Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Falu · Többet látni »
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Fényes Elek · Többet látni »
I. Lajos magyar király
I.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és I. Lajos magyar király · Többet látni »
I. Márton pápa
I.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és I. Márton pápa · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Jugoszlávia · Többet látni »
Jugoszlávok
A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Jugoszlávok · Többet látni »
Lendva
Lendva (korábban Alsólendva, Alsólindva,, korábban Dolnja Lendava,,, korábban Unter-Limbach) város és a hasonló nevű község székhelye Szlovéniában, a Pomurska régióban.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Lendva · Többet látni »
Lendva község
Lendva község (szlovén nyelven Občina Lendava) Szlovénia 212 (2012) alapfokú közigazgatási egységének, azaz községének egyike, központja Lendva városa.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Lendva község · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Második világháború · Többet látni »
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Mura (Dráva) · Többet látni »
Muravidék
A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Muravidék · Többet látni »
Péter apostol
Péter apostol vagy katolikus nevén Szent Péter (Kr. e. 1 ?– 65/67 körül) Jézus tizenkét apostolának egyike és a katolikusok szerint a korai egyház első vezetője.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Péter apostol · Többet látni »
Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jugoszláv Királyság.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Szerb–Horvát–Szlovén Királyság · Többet látni »
Szlovén Köztársaság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szlovénia.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Szlovén Köztársaság · Többet látni »
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Szlovének · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Szlovénia · Többet látni »
Szlovéniai magyarok
A Muravidék elhelyezkedése Szlovéniában A szlovéniai magyarok vagy muravidéki magyarok az egyikét alkotják azon kényszerkisebbségeknek, amelyek a trianoni békeszerződés következtében alakultak ki.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Szlovéniai magyarok · Többet látni »
Vályi András
Vályi K. András (Miskolc, 1764. november 30. – Pest, 1801. december 2.) statisztikus, földrajztudós, pedagógus, a pesti egyetemen a magyar nyelv első tanára.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Vályi András · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és Zala vármegye · Többet látni »
1379
Nincs leírás.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és 1379 · Többet látni »
1644
Nincs leírás.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és 1644 · Többet látni »
1690
Nincs leírás.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és 1690 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és 17. század · Többet látni »
1895
Nincs leírás.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és 1895 · Többet látni »
1902
Nincs leírás.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és 1902 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és 1910 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és 1919 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és 1941 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és 1945 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és 1991 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Gyertyános (Szlovénia) és 2002 · Többet látni »
