Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
55 kapcsolatok: Ablonczy Balázs, Apponyi Albert, Bártfa, Belgium, Berlin, Besztercebánya, Budapest, Cipszer, Courbevoie, December 2., Demmel József, Felvidék, Filozófia, Franciaország, Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt., Heidelberg, História (folyóirat), I. Ferenc József magyar király, Kiegyezés, Komjáthy Jenő, Lengyelek, Liberalizmus, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Magyarosítás, Matica slovenská, Május 4., Mérsékelt Ellenzék, Múlt-kor, Mocsáry Lajos, Montmartre, Nacionalizmus, Nagyrőce, Párizs, Péterfy Jenő, Reviczky Gyula, Szabadelvű Párt, Szajna, Századok (folyóirat), Széchenyi István, Szentantal, Szilágyi Dezső (politikus), Szilágyi Sándor (történész), Szlovákok, Szomory Dezső, Tolnai Lajos (író), Turócszentmárton, Zólyom vármegye, Znióváralja, 1839, ..., 1871, 1874, 1878-as választások, 1880, 1891. Bővíteni index (5 több) »
Ablonczy Balázs
Ablonczy Balázs (Budapest, 1974. június 26. –) magyar történész, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense.
Új!!: Grünwald Béla és Ablonczy Balázs · Többet látni »
Apponyi Albert
Gróf nagyapponyi Apponyi Albert György Gyula Mária (Bécs, 1846. május 29. – Genf, 1933. február 7.) politikus, miniszter, belső titkos tanácsos, nagybirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, 1921-től 1933-ig a Szent István Akadémia elnöke.
Új!!: Grünwald Béla és Apponyi Albert · Többet látni »
Bártfa
Bártfa város Szlovákiában.
Új!!: Grünwald Béla és Bártfa · Többet látni »
Belgium
Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.
Új!!: Grünwald Béla és Belgium · Többet látni »
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Új!!: Grünwald Béla és Berlin · Többet látni »
Besztercebánya
Besztercebánya (város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye.
Új!!: Grünwald Béla és Besztercebánya · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Grünwald Béla és Budapest · Többet látni »
Cipszer
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cipszerek.
Új!!: Grünwald Béla és Cipszer · Többet látni »
Courbevoie
Courbevoie település Franciaországban, Hauts-de-Seine megyében.
Új!!: Grünwald Béla és Courbevoie · Többet látni »
December 2.
Névnapok: Melinda, Vivien + Anelma, Aranka, Aura, Aurél, Aurélia, Bibiána, Dénes, Dienes, Gyenes, Szilvánusz, Viviána, Vivianna.
Új!!: Grünwald Béla és December 2. · Többet látni »
Demmel József
Demmel József történész, szlovakista.
Új!!: Grünwald Béla és Demmel József · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Grünwald Béla és Felvidék · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Grünwald Béla és Filozófia · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Grünwald Béla és Franciaország · Többet látni »
Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.
A Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt., a köznyelvben gyakran csak Franklin Társulat a legnagyobb múltú magyar könyvkiadók és nyomdák egyike volt.
Új!!: Grünwald Béla és Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. · Többet látni »
Heidelberg
Heidelberg (régebben Heidelberga) város Németországban, Baden-Württemberg tartományban.
Új!!: Grünwald Béla és Heidelberg · Többet látni »
História (folyóirat)
A História 1979 és 2012 között előbb nyomtatott, majd online is megjelent magyar történelmi tudományos ismeretterjesztő folyóirat volt.
Új!!: Grünwald Béla és História (folyóirat) · Többet látni »
I. Ferenc József magyar király
I.
Új!!: Grünwald Béla és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: Grünwald Béla és Kiegyezés · Többet látni »
Komjáthy Jenő
Komjáthi Komjáthy Jenő (Szécsény, 1858. február 2. – Budapest, 1895. január 26.) magyar költő.
Új!!: Grünwald Béla és Komjáthy Jenő · Többet látni »
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Grünwald Béla és Lengyelek · Többet látni »
Liberalizmus
A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.
Új!!: Grünwald Béla és Liberalizmus · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Grünwald Béla és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Grünwald Béla és Magyarország · Többet látni »
Magyarosítás
A magyarosítás Magyarország azon politikája a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első felében, amely a nem magyar nemzetiségű lakosság természetes asszimilációját igyekezett különféle állami intézkedésekkel – jogfosztással, jogszűkítéssel, néha erőszakkal, illetve egyes esetekben gazdasági, személyes előnyök biztosításával – mesterséges módon gyorsítani, vagyis a nemzetiségeket mielőbb kulturálisan beolvasztani a magyarságba.
Új!!: Grünwald Béla és Magyarosítás · Többet látni »
Matica slovenská
A Matica slovenská (A matica szó jelentése anyácska, ugyanakkor a méhkirálynőt is illetik ilyen névvel) egy szlovák közjogi kulturális és tudományos intézmény.
Új!!: Grünwald Béla és Matica slovenská · Többet látni »
Május 4.
Névnapok: Flórián, Mónika + Amál, Amália, Amélia, Amilla, Antónia, Bulcsú, Elma, Florianna, Florin, Florina, Flóris, Fóris, Gotárd, Gothárd, Kocsárd, László, Pelágiusz, Szilvánusz.
Új!!: Grünwald Béla és Május 4. · Többet látni »
Mérsékelt Ellenzék
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzeti Párt (Magyarország).
Új!!: Grünwald Béla és Mérsékelt Ellenzék · Többet látni »
Múlt-kor
A Múlt-kor egy Magyarországon negyedévente megjelenő történelmi magazin, mely az egyetemes és a magyar történelmet magazin-szerűen, szórakoztató, figyelemfelkeltő formában tárgyalja.
Új!!: Grünwald Béla és Múlt-kor · Többet látni »
Mocsáry Lajos
Bocsári Mocsáry Lajos (Fülekkovácsi-Kurtánypuszta, 1826. október 26. – Andornak, 1916. január 7.) magyar közíró, politikus, országgyűlési képviselő, a 19. századi függetlenségi politika kiemelkedő alakja.
Új!!: Grünwald Béla és Mocsáry Lajos · Többet látni »
Montmartre
#ÁTIRÁNYÍTÁS Montmartre (Párizs).
Új!!: Grünwald Béla és Montmartre · Többet látni »
Nacionalizmus
A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.
Új!!: Grünwald Béla és Nacionalizmus · Többet látni »
Nagyrőce
Nagyrőce (szlovákul Revúca, korábban Veľká Revúca, németül Gross-Rauschenbach) város Szlovákiában.
Új!!: Grünwald Béla és Nagyrőce · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Grünwald Béla és Párizs · Többet látni »
Péterfy Jenő
Péterfy Jenő (Buda, 1850. július 8. – Károlyváros, 1899. november 5.) tanár, irodalomtörténész, esztéta.
Új!!: Grünwald Béla és Péterfy Jenő · Többet látni »
Reviczky Gyula
Egyik verse a hagyatékból Kerepesi temető: 34/1-1-13. Gách István Lipót alkotása Reviczky Gyula (Vitkóc, 1855. április 9. – Budapest, 1889. július 11.) magyar költő, író.
Új!!: Grünwald Béla és Reviczky Gyula · Többet látni »
Szabadelvű Párt
A Szabadelvű Párt egy magyarországi liberális párt volt a dualizmus korában.
Új!!: Grünwald Béla és Szabadelvű Párt · Többet látni »
Szajna
A Szajna (franciául la Seine) folyó Franciaország területén, az ország legismertebb, legjelentősebb folyója.
Új!!: Grünwald Béla és Szajna · Többet látni »
Századok (folyóirat)
A Századok című folyóirat a Magyar Történelmi Társulat periodikája, amely 1867 óta jelenik meg.
Új!!: Grünwald Béla és Századok (folyóirat) · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Grünwald Béla és Széchenyi István · Többet látni »
Szentantal
Szentantal (szlovákul Svätý Anton, németül Sankt Anton in der Au) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásban.
Új!!: Grünwald Béla és Szentantal · Többet látni »
Szilágyi Dezső (politikus)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szilágyi Dezső (egyértelműsítő lap).
Új!!: Grünwald Béla és Szilágyi Dezső (politikus) · Többet látni »
Szilágyi Sándor (történész)
Szilágyi Sándor (Kolozsvár, 1827. augusztus 30. – Budapest, 1899. január 12.) magyar történész, az MTA rendes tagja, az Egyetemi Könyvtár igazgatója 1878-tól haláláig, Szilágyi Ferenc történész (1797–1876) fia.
Új!!: Grünwald Béla és Szilágyi Sándor (történész) · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Grünwald Béla és Szlovákok · Többet látni »
Szomory Dezső
Szomory Dezső, eredetileg Weisz Mór (Pest, 1869. június 2. – Budapest, 1944. november 30.) magyar író, drámaíró.
Új!!: Grünwald Béla és Szomory Dezső · Többet látni »
Tolnai Lajos (író)
Tolnai Lajos, születési nevén Hagymássy Lajos (Györköny, 1837. január 31. – Budapest, 1902. március 19.) író, publicista.
Új!!: Grünwald Béla és Tolnai Lajos (író) · Többet látni »
Turócszentmárton
Turócszentmárton (szlovákul Martin, korábban Turčiansky Svätý Martin, németül (Turz-)Sankt Martin) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turócszentmártoni járásának székhelye.
Új!!: Grünwald Béla és Turócszentmárton · Többet látni »
Zólyom vármegye
Zólyom vármegye (szlovákul Zvolen) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Grünwald Béla és Zólyom vármegye · Többet látni »
Znióváralja
Znióváralja (szlovákul Kláštor pod Znievom) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turócszentmártoni járásában.
Új!!: Grünwald Béla és Znióváralja · Többet látni »
1839
Nincs leírás.
Új!!: Grünwald Béla és 1839 · Többet látni »
1871
Nincs leírás.
Új!!: Grünwald Béla és 1871 · Többet látni »
1874
Nincs leírás.
Új!!: Grünwald Béla és 1874 · Többet látni »
1878-as választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1878.
Új!!: Grünwald Béla és 1878-as választások · Többet látni »
1880
Nincs leírás.
Új!!: Grünwald Béla és 1880 · Többet látni »
1891
Nincs leírás.
Új!!: Grünwald Béla és 1891 · Többet látni »
