Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Grolmusz Gyula

Index Grolmusz Gyula

Grolmusz Gyula (Ormosbánya, 1952. július 29. – 2001) labdarúgó, csatár.

16 kapcsolatok: Beşiktaş JK, Csatár (labdarúgás), Diósgyőr, Diósgyőri VTK, HNK Hajduk Split, Július 29., Jugoszlávok, Kazincbarcikai SC, Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar labdarúgókupa, Magyarország, Ormosbánya, 1952, 1977, 1978, 1979.

Beşiktaş JK

A Beşiktaş Jimnastik Kulübü (IPA), ismertebb nevén Beşiktaş, egy török sportegyesület, mely leginkább labdarúgó csapatáról ismert, de van kosárlabda, kézilabda, röplabda és sakk osztálya is.

Új!!: Grolmusz Gyula és Beşiktaş JK · Többet látni »

Csatár (labdarúgás)

kapus megpróbál kivédeni A csatár, azaz támadó egy játékos a labdarúgócsapatban, aki a legközelebb helyezkedik el az ellenfél gólvonalához, és aki elsősorban a gólszerzésért felelős.

Új!!: Grolmusz Gyula és Csatár (labdarúgás) · Többet látni »

Diósgyőr

Diósgyőr Magyarország egyik történelmi települése, ma Miskolc egyik városrésze.

Új!!: Grolmusz Gyula és Diósgyőr · Többet látni »

Diósgyőri VTK

A Diósgyőri VTK (alapításkori név: Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre, később Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorló Köre, ma DVTK, avagy Diósgyőri VTK) egy több sportág bajnokságában csapatot, versenyzőket indító sportklub Miskolcon.

Új!!: Grolmusz Gyula és Diósgyőri VTK · Többet látni »

HNK Hajduk Split

A HNK Hajduk Split egy horvát labdarúgócsapat Split városában.

Új!!: Grolmusz Gyula és HNK Hajduk Split · Többet látni »

Július 29.

Névnapok: Flóra, Márta + Márti, Adelmár, Bea, Beatrix, Csatár, Elmó, Félix, Fiorella, Fioretta, Florica, Florinda, Olaf, Olavi, Oldamur, Trixi, Tűzvirág, Vadvirág, Virág.

Új!!: Grolmusz Gyula és Július 29. · Többet látni »

Jugoszlávok

A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.

Új!!: Grolmusz Gyula és Jugoszlávok · Többet látni »

Kazincbarcikai SC

A Kolorcity Kazincbarcika SC a magyar labdarúgó bajnokság második osztályában szereplő Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei egyesület.

Új!!: Grolmusz Gyula és Kazincbarcikai SC · Többet látni »

Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.

Új!!: Grolmusz Gyula és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

Magyar labdarúgókupa

A magyar labdarúgókupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat, melynek a győztese indulhat az Európa Konferencia Ligában.

Új!!: Grolmusz Gyula és Magyar labdarúgókupa · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Grolmusz Gyula és Magyarország · Többet látni »

Ormosbánya

Ormosbánya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Új!!: Grolmusz Gyula és Ormosbánya · Többet látni »

1952

Nincs leírás.

Új!!: Grolmusz Gyula és 1952 · Többet látni »

1977

Nincs leírás.

Új!!: Grolmusz Gyula és 1977 · Többet látni »

1978

Nincs leírás.

Új!!: Grolmusz Gyula és 1978 · Többet látni »

1979

Nincs leírás.

Új!!: Grolmusz Gyula és 1979 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »