Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Gregorián ének

Index Gregorián ének

I. Gergely pápa a Szentlélek sugallatára diktálja a liturgia énekeit Graduale Aboense A gregorián ének (cantus gregorianus, cantus planus, cantus choralis) egyházi egyszólamú, hangszerkíséret nélküli liturgikus kórus vagy szóló ének latin nyelven.

20 kapcsolatok: Hangterjedelem, I. Gergely pápa, Improvizáció, Karoling-ház, Korál (zene), Latin nyelv, Liturgia, Mise, Motetta, Neuma, Organum, Római Birodalom, Szerzetesség, Tónus, Zenei hang, Zsolozsma, 4. század, 7. század, 8. század, 9. század.

Hangterjedelem

A fagott hangterjedelme A hegedű hangterjedelme A hangterjedelem vagy ambitus azt az intervallumot jelöli, amiben egy hangszer vagy énekhang működni képes.

Új!!: Gregorián ének és Hangterjedelem · Többet látni »

I. Gergely pápa

I.

Új!!: Gregorián ének és I. Gergely pápa · Többet látni »

Improvizáció

Az improvizáció az olasz improvviso („váratlan”) szóból ered, ami azt jelenti, hogy valamit csak úgy véletlenszerűen mondunk, énekelünk, táncolunk, hangszerünkkel játszunk stb.

Új!!: Gregorián ének és Improvizáció · Többet látni »

Karoling-ház

A Karoling dinasztia irányította a Frank Birodalmat és utódállamait a 8.-tól a 10. századig, miután 751-ben megdöntötték a Merovingok uralmát.

Új!!: Gregorián ének és Karoling-ház · Többet látni »

Korál (zene)

A korál (latin choralis.

Új!!: Gregorián ének és Korál (zene) · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Gregorián ének és Latin nyelv · Többet látni »

Liturgia

A liturgia egy vallási csoport által végzett szokásos – hagyományban gyökeredző, előírás alapján végzett, rendszerbe foglalt imádságsor és szertartásrend – nyilvános tisztelet, imádat, istentisztelet.

Új!!: Gregorián ének és Liturgia · Többet látni »

Mise

#ÁTIRÁNYÍTÁS Mise (egyértelműsítő lap).

Új!!: Gregorián ének és Mise · Többet látni »

Motetta

A motetta többszólamú énekelt zenemű, a középkor és a reneszánsz egyik legfontosabb zenei műfaja.

Új!!: Gregorián ének és Motetta · Többet látni »

Neuma

Adiasztematikus neumák az ''Angyali kódex''ből A neuma (latin; görögül pneuma, jelentése: „intés”) az énekhangok lejtését, illetve egy-egy dallamfrázist leíró grafikus jel.

Új!!: Gregorián ének és Neuma · Többet látni »

Organum

Az organum a többszólamú zenei kompozíciók összefoglaló neve a 9–12. században.

Új!!: Gregorián ének és Organum · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: Gregorián ének és Római Birodalom · Többet látni »

Szerzetesség

A szerzetesség olyan vallásos életforma, amelyben az egyén vagy egyének lemondanak a világi élet követéséről, hogy teljesen a spirituális vagy lelki életnek szenteljék magukat.

Új!!: Gregorián ének és Szerzetesség · Többet látni »

Tónus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tónus (nyelvészet).

Új!!: Gregorián ének és Tónus · Többet látni »

Zenei hang

''A'' hang Zenei hangnak azt az összetett hangjelenséget nevezzük, melyet a zenetudomány a hangzás fogalmával határoz meg.

Új!!: Gregorián ének és Zenei hang · Többet látni »

Zsolozsma

A zsolozsma bizonyos keresztény közösségek rendszeres, az eucharisztián kívüli összejövetele a nap bizonyos óráiban; az imaórák liturgiája (→hórák), a tagok hivatalos és közösségi imája.

Új!!: Gregorián ének és Zsolozsma · Többet látni »

4. század

A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.

Új!!: Gregorián ének és 4. század · Többet látni »

7. század

A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.

Új!!: Gregorián ének és 7. század · Többet látni »

8. század

Az 8.

Új!!: Gregorián ének és 8. század · Többet látni »

9. század

A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.

Új!!: Gregorián ének és 9. század · Többet látni »

Átirányítja itt:

Gregorián zene.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »