Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Gravitáció

Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé gyorsulását okozza.

91 kapcsolatok: Albert Einstein, Antigravitáció, Új-Guinea, Asztrológia, Ősrobbanás, Centrifugális erő, CODATA, Coriolis-erő, Csapadék, Csillag, Csillagfejlődés, Eötvös Loránd, Eötvös-inga, Ekvivalenciaelv, Elektromágneses sugárzás, Erő, Eseményhorizont, Fajsúly, Fénysebesség, Föld, Földközeli objektum, Fekete lyuk, Felhajtóerő (hidrosztatika), Foton, Global Positioning System, Gravitációs állandó, Gravitációs hullám, Gravitációs lencse, Graviton, Henry Cavendish, Hold, Horoszkóp, Hubble űrtávcső, Idődilatáció, Időjárás, Integrál, Isaac Newton, Izland, Joule, Jupiter, Kölcsönhatás, Körmozgás, Kepler-törvények, Kisbolygó, Lewis Carroll, LIGO, Magfúzió, Mars (bolygó), MÁV V43 sorozat, Merkúr, ..., Mikrogravitáció, Nap, Naprendszer, NASA, Nóva, Nehézségi erő, Nehézségi gyorsulás, Nemzetközi Csillagászati Unió, Neptunusz (bolygó), Neutroncsillag, Nikola Tesla (feltaláló), Nutáció, Perturbáció, Philosophiae Naturalis Principia Mathematica, Pluto (törpebolygó), Precesszió, Relativitáselmélet, Roche-határ, Sötét anyag, Sötét energia, Súly, Súrlódás, Schwarzschild-sugár, Spitzer űrtávcső, Srí Lanka, Szaturnusz, Szél, Szumátra, Szupernóva, Tér (fizika), Tűz, Tömeg, Tömegközéppont, Törpebolygó, Torziós mérleg, Uránusz, Vákuum, Vénusz, Világűr, 1916, 1919. Bővíteni index (41 több) »

Albert Einstein

Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy téves a tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.

Új!!: Gravitáció és Albert Einstein · Többet látni »

Antigravitáció

Az antigravitáció olyan tér, ami a gravitáció jellegével ellentétes hatású, antigravitációs térben a tömegek között taszító erő lép fel.

Új!!: Gravitáció és Antigravitáció · Többet látni »

Új-Guinea

Új-Guinea Ausztráliától északra található sziget, a világ második legnagyobb szigete (Grönland után).

Új!!: Gravitáció és Új-Guinea · Többet látni »

Asztrológia

Jézus Krisztus horoszkópja Ebenezer Sibly könyvében Asztrológiai ábrázolás ismeretlen szerző Az asztrológia vagy csillagjóslás (görögül αστρολογία) kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'szó, tudomány' szavakból ered.

Új!!: Gravitáció és Asztrológia · Többet látni »

Karácsony

A karácsony latinul Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése), az egyik legnagyobb keresztény ünnep, teológiailag a húsvét ünnepe után, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékeznek.

Új!!: Gravitáció és Karácsony · Többet látni »

Ősrobbanás

Az ősrobbanás elmélete szerint a világegyetem kezdetben hihetetlenül sűrű volt. Az idő múlásával a tér tágul, és a csillagászati objektumok (például galaxisok) egyre távolabb kerülnek egymástól A kozmológiában az ősrobbanás (vagy „Nagy Bumm”, angolul „The Big Bang”) egy olyan tudományos elmélet, mely szerint a világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki nagyjából 13,8 milliárd évvel ezelőtt.

Új!!: Gravitáció és Ősrobbanás · Többet látni »

Centrifugális erő

A centrifugális erő egy forgó rendszerben fellépő, radiálisan kifelé irányuló tehetetlenségi erő, melynek nagysága: Vektori alakban: Vektoriális szorzással: ahol \vec a szögsebességvektor.

Új!!: Gravitáció és Centrifugális erő · Többet látni »

CODATA

A CODATA (az angol Committee on Data for Science and Technology-ból képzett betűszó,.

Új!!: Gravitáció és CODATA · Többet látni »

Coriolis-erő

A levegő áramlása alacsony nyomású terület körül az északi féltekén. A nyomás gradiensét a kék nyilak mutatják, a kialakuló Coriolis-erőt, ami mindig merőleges a sebességre, a piros nyilak jelzik A Coriolis-erő a fizikában az inerciarendszerhez képest forgó (tehát egyben gyorsuló) vonatkoztatási rendszerben mozgó testre ható egyik tehetetlenségi erő.

Új!!: Gravitáció és Coriolis-erő · Többet látni »

Csapadék

Esőfelhő A csapadék a legfontosabb meteorológiai elem, mert egy adott terület időjárásának és éghajlatának alapvetően meghatározó jellemzője.

Új!!: Gravitáció és Csapadék · Többet látni »

Csillag

Mira Ceti változócsillag aszimmetrikus formájú. A Hubble űrtávcső képe A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik, szemben a bolygókkal, amelyek központi csillaguk fényét verik vissza, és elenyésző saját sugárzást bocsátanak ki.

Új!!: Gravitáció és Csillag · Többet látni »

Csillagfejlődés

Sűrű csillagmező a Sagittariusban Csillagfejlődés alatt értjük azon változások sorozatát, amely egy csillagban, élete során (több százezer, több millió vagy pár milliárd év alatt) lejátszódik.

Új!!: Gravitáció és Csillagfejlődés · Többet látni »

Eötvös Loránd

Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös) (Buda, Svábhegy, 1848. július 27. – Budapest, Józsefváros, 1919. április 8.) magyar fizikus, akinek egyik legismertebb alkotása a nevét viselő torziós inga (a Cavendish-féle torziós mérleg továbbfejlesztésének is felfogható).

Új!!: Gravitáció és Eötvös Loránd · Többet látni »

Eötvös-inga

Az Eötvös-inga a torziós inga Eötvös Loránd által kifejlesztett aszimmetrikus változata, amely a gravitációs mező vízszintes irányú változását is képes érzékelni.

Új!!: Gravitáció és Eötvös-inga · Többet látni »

Ekvivalenciaelv

Az ekvivalenciaelv az általános relativitáselmélet egyik alapkoncepciója.

Új!!: Gravitáció és Ekvivalenciaelv · Többet látni »

Elektromágneses sugárzás

Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.

Új!!: Gravitáció és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »

Erő

A fizikában az erő olyan hatás, ami egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra késztet.

Új!!: Gravitáció és Erő · Többet látni »

Eseményhorizont

Egy egyenletesen gyorsuló részecske '''(P)''' téridő diagramja. Az '''E''' esemény kívül esik a részecske eseményhorizontján, mert '''E''' fénykúpja nem találkozik a '''P''' részecske világvonalával Az eseményhorizont az általános relativitáselméletben a téridő egy olyan határfelülete, amin túli események már nincsenek hatással a megfigyelőre.

Új!!: Gravitáció és Eseményhorizont · Többet látni »

Fajsúly

A fajsúly (jele: γ – görög: gamma, SI mértékegysége: N/m³) az adott térfogategység súlyának mértéke.

Új!!: Gravitáció és Fajsúly · Többet látni »

Fénysebesség

A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.

Új!!: Gravitáció és Fénysebesség · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Gravitáció és Föld · Többet látni »

Földközeli objektum

A 2004 FH földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt (a kép közepén), földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma A földközeli objektum (angol rövidítéssel: NEO, azaz Near-Earth Object) olyan aszteroida, üstökös vagy nagy meteoroid, melynek pályája 1,3 CsE távolságon belül keresztezi a Föld pályáját és így elvileg fennáll az ütközés lehetősége.

Új!!: Gravitáció és Földközeli objektum · Többet látni »

Fekete lyuk

plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.

Új!!: Gravitáció és Fekete lyuk · Többet látni »

Felhajtóerő (hidrosztatika)

Felhajtóerő változása változó sűrűségű folyadékban. A jobb oldali csészében víz van, a bal oldaliban etanol A nyugvó folyadék és gáz a benne lévő testre felfelé irányuló erővel hat.

Új!!: Gravitáció és Felhajtóerő (hidrosztatika) · Többet látni »

Foton

A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.

Új!!: Gravitáció és Foton · Többet látni »

Global Positioning System

GPS helymeghatározó alkalmazás gépkocsiban A Global Positioning System (GPS, Globális Helymeghatározó Rendszer) az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (Department of Defense) által (elsődlegesen katonai célokra) kifejlesztett és üzemeltetett – a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő – globális műholdas navigációs rendszer (GNSS).

Új!!: Gravitáció és Global Positioning System · Többet látni »

Gravitációs állandó

A gravitációs állandó egy természeti állandó, mint például a fény terjedési sebessége vákuumban vagy az elemi töltés, azaz az elektron töltése.

Új!!: Gravitáció és Gravitációs állandó · Többet látni »

Gravitációs hullám

Az Einstein által leírt gravitációs hullámok ábrázolása a NASA számítógépes szimulációjában A gravitációs hullám a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozása, amelyet Albert Einstein általános relativitáselmélete jósolt meg.

Új!!: Gravitáció és Gravitációs hullám · Többet látni »

Gravitációs lencse

Gravitációs lencsehatás: egy távoli forrásról érkező fény útját az előtte lévő nagy tömegű objektum meggörbíti. Egy Einstein-gyűrű: az SDSS J120540.43 491029.3 jelű elliptikus galaxis a mögötte lévő objektum képét egy gyűrűre képzi le. A gravitációs lencse a tér nagy tömegű objektumok által okozott elhajlítása, mely a közelében egyenes vonalban haladó fény terjedését is meggörbíti, így lencseként működik.

Új!!: Gravitáció és Gravitációs lencse · Többet látni »

Graviton

A részecskefizikában a graviton a gravitációs kölcsönhatást közvetítő, feltételezett elemi részecske.

Új!!: Gravitáció és Graviton · Többet látni »

Henry Cavendish

Henry Cavendish (Nizza, 1731. október 10. – London, 1810. február 24.) angol fizikus és kémikus, a Royal Society tagja.

Új!!: Gravitáció és Henry Cavendish · Többet látni »

Hold

A Hold a Föld egyetlen holdjának neve.

Új!!: Gravitáció és Hold · Többet látni »

Horoszkóp

Egy horoszkóp (2001. január 1., 0:00, São Paulo) A horoszkóp (görögül: horoscopos, „óranézés”) az asztrológia hiedelemrendszere szerint a Nap, a Hold, a naprendszer bolygói és a 12 állatövi jegy helyzete egy adott pillanatban, általában egy személy születése idején, vagy életének fontos fordulópontján feltüntető ábra az esemény idejére és földrajzi helyére felállítva.

Új!!: Gravitáció és Horoszkóp · Többet látni »

Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, amely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket.

Új!!: Gravitáció és Hubble űrtávcső · Többet látni »

Idődilatáció

Az idődilatáció az a relativisztikus jelenség, amikor két különböző vonatkoztatási rendszerből figyelve eltérés lép fel az idő múlásában.

Új!!: Gravitáció és Idődilatáció · Többet látni »

Időjárás

Műholdas képre rajzolt időjárási térkép Tornádó víztölcsére Hurrikán függőleges metszete a légáramlatokkal Időjárásnak nevezzük egy bolygót a világűrtől elválasztó atmoszféra adott pillanatban fennálló fizikai jellemzőit, állapotait, az állapotok kialakulását és átalakulását egymásba.

Új!!: Gravitáció és Időjárás · Többet látni »

Integrál

alt.

Új!!: Gravitáció és Integrál · Többet látni »

Isaac Newton

Sir Isaac Newton (Woolsthorpe-by-Colsterworth, 1642. december 25. – London, 1727. március 20.) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.

Új!!: Gravitáció és Isaac Newton · Többet látni »

Izland

Izland, izlandiul: Ísland, szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra, a két globális jelentőségű tektonikai lemez – az eurázsiai és az észak-amerikai lemez határvonalán.

Új!!: Gravitáció és Izland · Többet látni »

Joule

A joule a munka, a hőmennyiség és az energia – mint fizikai mennyiségek – mértékegysége az SI rendszerben.

Új!!: Gravitáció és Joule · Többet látni »

Jupiter

A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Gravitáció és Jupiter · Többet látni »

Kölcsönhatás

A kölcsönhatás olyan hatás, amikor két vagy több objektum hat egymásra.

Új!!: Gravitáció és Kölcsönhatás · Többet látni »

Körmozgás

Körmozgásról akkor beszélünk, ha egy elhanyagolható nagyságú test (tömegpont) vagy egy kiterjedt test egy pontja körpálya mentén mozog.

Új!!: Gravitáció és Körmozgás · Többet látni »

Kepler-törvények

Kepler-törvények néven nevezzük a  bolygómozgások három törvényét, melyeket Johannes Kepler német csillagász állapított meg Tycho Brahe megfigyelési adatait is felhasználva.

Új!!: Gravitáció és Kepler-törvények · Többet látni »

Kisbolygó

A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, mely csillag körül kering.

Új!!: Gravitáció és Kisbolygó · Többet látni »

Lewis Carroll

Charles Lutwidge Dodgson (1832. január 27. – 1898. január 14.), írói álnevén Lewis Carroll, angol író, költő, matematikus, anglikán pap és fényképész.

Új!!: Gravitáció és Lewis Carroll · Többet látni »

LIGO

A LIGO (Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory) egy lézer interferométerrel gravitációs hullámok megfigyelését végző csillagászati obszervatórium, mely a gra­vi­tá­ci­ós hul­lá­mok el­ső köz­vet­len ész­le­lé­sét tűzte ki célul.

Új!!: Gravitáció és LIGO · Többet látni »

Magfúzió

Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.

Új!!: Gravitáció és Magfúzió · Többet látni »

Mars (bolygó)

Viking leszállóegység készítette képen A Mars domborzati térképe MOLA adatok alapján Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Gravitáció és Mars (bolygó) · Többet látni »

MÁV V43 sorozat

A MÁV V43 sorozat a Magyar Államvasutak részére szállított legnagyobb darabszámú villamosmozdony-sorozat.

Új!!: Gravitáció és MÁV V43 sorozat · Többet látni »

Merkúr

A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap.

Új!!: Gravitáció és Merkúr · Többet látni »

Mikrogravitáció

A Nemzetközi Űrállomás egyik személyzete (középen, látszólag fejjel lefelé az egyik űrhajós edzést végez) Frank De Winne űrhajós futópadi edzést végez. A testét rugalmas szalagok szorítják a futófelülethez Meredek emelkedést végző speciális repülőgép a súlytalanság gyakorlásához (a gép típusa: KC-135A) Átmeneti súlytalanságot létrehozó repülőgép magassági pályája A mikrogravitáció (hétköznapi kifejezéssel súlytalanság) az az állapot, amiben egy testre látszólag nem hat sem gravitációs, sem más gyorsító erő a szóban forgó inerciarendszeren belül, másképp kifejezve a testre ható gravitációs és tehetetlenségi erők eredője lényegében nulla.

Új!!: Gravitáció és Mikrogravitáció · Többet látni »

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

Új!!: Gravitáció és Nap · Többet látni »

Naprendszer

A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolság- és méretarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, egyike a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely a galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.

Új!!: Gravitáció és Naprendszer · Többet látni »

NASA

A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.

Új!!: Gravitáció és NASA · Többet látni »

Nóva

Nóva a M31 galaxisban Nóva a kitöréskor és utána Fantáziarajz nova kialakulásáról A nóva a kataklizmikus változócsillagok egyik fajtája.

Új!!: Gravitáció és Nóva · Többet látni »

Nehézségi erő

A nehézségi erő inerciarendszerben megegyezik a gravitációs erővel.

Új!!: Gravitáció és Nehézségi erő · Többet látni »

Nehézségi gyorsulás

A nehézségi gyorsulás a g, az a gyorsulás, mellyel a Föld nehézségi erőterében szabadon eső tárgy a levegő ellenállását figyelmen kívül hagyva mozogna.

Új!!: Gravitáció és Nehézségi gyorsulás · Többet látni »

Nemzetközi Csillagászati Unió

A Nemzetközi Csillagászati Unió (angolul International Astronomical Union, IAU) a világ nemzeti csillagászati társaságait egyesítő nemzetközi szervezet.

Új!!: Gravitáció és Nemzetközi Csillagászati Unió · Többet látni »

Neptunusz (bolygó)

A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik, legkülső bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Gravitáció és Neptunusz (bolygó) · Többet látni »

Neutroncsillag

''Az RX J185635-3754 ''neutroncsillag'', az első, melyet a látható fény tartományában is sikerült megörökíteni. A Hubble űrtávcső felvétele'' A neutroncsillagok nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó maradványcsillagok.

Új!!: Gravitáció és Neutroncsillag · Többet látni »

Nikola Tesla (feltaláló)

Nikola Tesla (szerbül: Никола Тесла) (Smiljan, 1856. július 10. (Julián-naptár: június 28.) – New York, 1943. január 7.) szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök, filozófus.

Új!!: Gravitáció és Nikola Tesla (feltaláló) · Többet látni »

Nutáció

A precesszió és a nutáció hatása a földtengelyre (R – a Föld forgástengelye P – Precesszió N – Nutáció) A nutáció annak következménye, hogy a Hold – a Naptól eltérően – nem egyenletes forgatónyomatékot fejt ki a Föld tömegére és forgástengelyére.

Új!!: Gravitáció és Nutáció · Többet látni »

Perturbáció

A perturbáció a bolygók, üstökösök mozgásában más égitestek gravitációjának következtében jelentkező zavaró hatás.

Új!!: Gravitáció és Perturbáció · Többet látni »

Philosophiae Naturalis Principia Mathematica

Newton saját példánya, mely a második kiadás számára tett kézírásos javításokat tartalmaz A Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (Latinul: "a természetfilozófia matematikai alapjai", gyakran röviden csak Principia vagy Principia Mathematica) a klasszikus mechanika egy háromkötetes megalapozása, melyet Isaac Newton publikált 1686.

Új!!: Gravitáció és Philosophiae Naturalis Principia Mathematica · Többet látni »

Pluto (törpebolygó)

Charonnal, jobb oldalon az ilyen távolságban már csak halványan pislákoló Nappal '' A Hubble űrtávcső felvétele, mely a kis holdak felfedezését jelentette A Pluto (régebben Plútó bolygó) plutoida törpebolygó.

Új!!: Gravitáció és Pluto (törpebolygó) · Többet látni »

Precesszió

A precesszó és a nutáció hatása a földtengelyre (R – a Föld forgástengelye P – Precesszió N – Nutáció) Pörgettyű precessziója A precesszió a latin praecessio (előrenyomulás) szóból eredő, általában forgó és keringő mozgások periodikus változásaira alkalmazott szó.

Új!!: Gravitáció és Precesszió · Többet látni »

Relativitáselmélet

Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.

Új!!: Gravitáció és Relativitáselmélet · Többet látni »

Roche-határ

A Roche-határ, vagy más néven Roche-sugár egy csillag vagy bolygó gravitációs középpontjától mért kritikus távolság, amelyen belül a gravitáció által összetartott kísérőt az árapályerők keltette feszültségek feldarabolnak, mert azok túllépik a kísérő gravitációját.

Új!!: Gravitáció és Roche-határ · Többet látni »

Sötét anyag

Tipikus galaxis forgási görbéje: az '''A''' görbe jelöli az előrejelzett sebességet, eszerint a galaxisok külső csillagai nagyon lassan keringenek a középpont körül. A '''B''' görbe jelöli a megfigyelt értéket. A kettő közti különbség a sötét anyag létét igazolja. Az Világegyetem tömegének nagy részét nem a sötét anyag alkotja A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk.

Új!!: Gravitáció és Sötét anyag · Többet látni »

Sötét energia

A világegyetem nagyrészt sötét energia A kozmológiában a sötét energia az a feltételezett energiaforma, mely az egész Világegyetemben jelen van, erős antigravitációs hatást, más szóval negatív nyomást fejt ki.

Új!!: Gravitáció és Sötét energia · Többet látni »

Súly

A fizikában a súly az az erő, amellyel a test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza.

Új!!: Gravitáció és Súly · Többet látni »

Súrlódás

A súrlódás két érintkező felület között fellépő erő, vagy az az erő, mellyel egy közeg fékezi a benne mozgó tárgyat (például egy láda eltolásához szükséges erő.) Szükséges megjegyezni, hogy a súrlódás mindig az elmozdulás ellen dolgozik.

Új!!: Gravitáció és Súrlódás · Többet látni »

Schwarzschild-sugár

A Schwarzschild-sugár, más néven gravitációs sugár minden tömeggel rendelkező testre megállapítható távolságérték.

Új!!: Gravitáció és Schwarzschild-sugár · Többet látni »

Spitzer űrtávcső

A Spitzer űrtávcső (angolul: Spitzer Space Telescope, korábbi név: Space Infrared Telescope Facility, rövidítve: SIRTF vagy SST) egy infravörös tartományban működő csillagászati műhold, az amerikai Nagy Obszervatóriumok sorozat negyedik, egyben utolsó tagja.

Új!!: Gravitáció és Spitzer űrtávcső · Többet látni »

Srí Lanka

Srí Lanka, korábbi nevén Ceylon (teljes nevén Srí Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság) egy könnycsepp alakú szigeten fekvő állam.

Új!!: Gravitáció és Srí Lanka · Többet látni »

Szaturnusz

A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.

Új!!: Gravitáció és Szaturnusz · Többet látni »

Szél

Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlását, amelyet helyi nyomáskülönbségek hoznak létre.

Új!!: Gravitáció és Szél · Többet látni »

Szumátra

Szumátra (indonézül Sumatra, vagy gyakran Sumatera) a Föld hatodik legnagyobb szigete (megközelítőleg 470 000 km²), és a legnagyobb sziget, amely teljes területével Indonéziában található (a két nagyobb területű szigetnek, Borneónak és Új-Guineának csak egy része indonéz terület).

Új!!: Gravitáció és Szumátra · Többet látni »

Szupernóva

Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.

Új!!: Gravitáció és Szupernóva · Többet látni »

Tér (fizika)

Virgo Szuperklaszter – a galaxisklaszterek által kifeszített tér A tér a fizikában egy matematikai modell, az anyagi tárgyak kölcsönös helyzeteinek halmaza; az a 3 vagy több dimenziós viszonyítási rendszer, amelyben a testek és események viszonylagos helye és iránya megadható.

Új!!: Gravitáció és Tér (fizika) · Többet látni »

Tűz

Egy fahasáb a tűzön A tűz kémiai jelenség, éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja.

Új!!: Gravitáció és Tűz · Többet látni »

Tömeg

A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.

Új!!: Gravitáció és Tömeg · Többet látni »

Tömegközéppont

A fizikában egy részekből álló rendszer tömegközéppontja az a nevezetes pont, mely sok szempontból úgy viselkedik, mintha a rendszer tömege ebbe a pontba volna koncentrálva.

Új!!: Gravitáció és Tömegközéppont · Többet látni »

Törpebolygó

A Ceres törpebolygó a Hubble űrtávcső képén; jól láthatóan gömb alakú A bolygók csillagászati kategóriájának definíciós rendszere A Pluto (törpebolygó) megközelítőleg színazonos felvétele a Hubble űrteleszkóp felvételén Haumea holdjaival, a Hiʻiaka és Namaka (művészi szemmel) Makemake elképzelt látképe (művészi szemmel) Eris, ahogyan a Hubble űrtávcső felvételén látszik A törpebolygó a Naprendszerben keringő égitestek egyik típusa, átmenetet képez a bolygók és a kisbolygók között.

Új!!: Gravitáció és Törpebolygó · Többet látni »

Torziós mérleg

Torziós inga A torziós mérleg, más néven torziós inga rugalmas szál elcsavarodásán alapuló mérőműszer, melyet 1784-ben Charles Augustin de Coulomb egy dolgozatában tett közzé.

Új!!: Gravitáció és Torziós mérleg · Többet látni »

Uránusz

Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója.

Új!!: Gravitáció és Uránusz · Többet látni »

Vákuum

A vákuum egy olyan adott teren belüli térfogat, mely elhanyagolható mennyiségű anyagot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard légnyomás.

Új!!: Gravitáció és Vákuum · Többet látni »

Vénusz

A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.

Új!!: Gravitáció és Vénusz · Többet látni »

Világűr

A világűr az égitestek közötti légüres térség.

Új!!: Gravitáció és Világűr · Többet látni »

1916

Nincs leírás.

Új!!: Gravitáció és 1916 · Többet látni »

1919

Nincs leírás.

Új!!: Gravitáció és 1919 · Többet látni »

2018

----.

Új!!: Gravitáció és 2018 · Többet látni »

2019

----.

Új!!: Gravitáció és 2019 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Gravitációs erő, Gravitációs kölcsönhatás, Gravitációs mező, Nehézkedési erő, Tömegvonzás.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »