79 kapcsolatok: Adriai-tenger, Alpok, Alsó-Ausztria, Alsópulya, Újhegy (Ausztria), Ausztria, Balti-szláv nyelvek, Bándol, Bécs, Bécs ostroma (1683), Bogovich Lőrinc, Bosnyákok, Burgenlandi horvátok, Csehország, Délszláv nyelvek, Ferences rend, Fertő, Ficzkó József, Graz, Hadrovics László, Horvát nyelv, Horvátgurab, Horvátország, Horvátzsidány, Incéd, Indoeurópai nyelvcsalád, Jugoszlávia, Jurisics Miklós, Kaj nyelvjárás, Közép-délszláv diarendszer, Közép-Európa, Küzmics István, Küzmics Miklós, Latin írás, Ljubljana, Magyarország, Magyarországi horvátok, Magyarországi szlovének, Magyarosítás, Montenegróiak, Morvaország, Muraköz, Németek, Pásztorháza, Peresznye, Pervány, Pinkóc, Répcesarud, Sokác nyelv, Stephan László, ..., Szabar, Szabár Jakab, Szarvkő, Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szentpéterfa, Szerbek, Szerbhorvát nyelv, Szláv nyelvek, Szlovák nyelv, Szlovákia, Szlovén nyelv, Tatárok, Törökök, Trianoni békeszerződés, UNESCO, Urbanizáció, Vend nyelv, Vilko Novak, Zágráb, Zengg, 16. század, 1609, 1683, 17. század, 18. század, 19. század, 1997, 1998, 2001. Bővíteni index (29 több) »
Adriai-tenger
Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.
Új!!: Gradišćei nyelv és Adriai-tenger · Többet látni »
Alpok
Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.
Új!!: Gradišćei nyelv és Alpok · Többet látni »
Alsó-Ausztria
Desiro a Schneebergbahn vonalán Alsó-Ausztria (németül Niederösterreich) Ausztria egyik tartománya, székhelye 1986 óta Sankt Pölten (addig Bécs volt).
Új!!: Gradišćei nyelv és Alsó-Ausztria · Többet látni »
Alsópulya
Alsópulya egykori állomása, ma terménytároló Blaguss első garázsa és műhelye Paul Blaguss tér Alsópulya (gradistyeiül: Dolnja Pulja) Répcesarud-Alsópulya község része Ausztriában, Burgenland tartományban a Felsőpulyai járásban.
Új!!: Gradišćei nyelv és Alsópulya · Többet látni »
Újhegy (Ausztria)
Újhegy község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.
Új!!: Gradišćei nyelv és Újhegy (Ausztria) · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Gradišćei nyelv és Ausztria · Többet látni »
Balti-szláv nyelvek
A balti-szláv nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládnak a balti és szláv nyelvekből álló ága egy olyan nyelvészeti hipotézis szerint, amely egy balti-szláv ősnyelvet feltételez a nyelvi fejlődés egy korai szakaszában.
Új!!: Gradišćei nyelv és Balti-szláv nyelvek · Többet látni »
Bándol
Bándol (németül Weiden bei Rechnitz, horvátul Bandol, vendül Bándoul) község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Új!!: Gradišćei nyelv és Bándol · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Gradišćei nyelv és Bécs · Többet látni »
Bécs ostroma (1683)
Bécs második török ostroma (Zweite Wiener Türkenbelagerung) 1683.
Új!!: Gradišćei nyelv és Bécs ostroma (1683) · Többet látni »
Bogovich Lőrinc
Bogovich Lőrinc valódi neve Bogovich György (gradišćeiül Lovrenc Bogović, horvátul Lovre Bogović) (Nagybarom, 1723. március 22. – Szentgotthárd, 1789. január 12.) ferences rendi szerzetes, horvát író.
Új!!: Gradišćei nyelv és Bogovich Lőrinc · Többet látni »
Bosnyákok
A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.
Új!!: Gradišćei nyelv és Bosnyákok · Többet látni »
Burgenlandi horvátok
Burgenlandi horvátok vagy más néven gradistyei horvátok (IPA) horvát etnikai csoport, akik Burgenland tartományban, Nyugat-Magyarországon ill.
Új!!: Gradišćei nyelv és Burgenlandi horvátok · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Gradišćei nyelv és Csehország · Többet látni »
Délszláv nyelvek
A délszláv nyelvek a szláv nyelvek egy csoportja a keleti szláv és nyugati szláv mellett.
Új!!: Gradišćei nyelv és Délszláv nyelvek · Többet látni »
Ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.
Új!!: Gradišćei nyelv és Ferences rend · Többet látni »
Fertő
Légifelvétel a tó északi részéről A Fertő (gyakran Fertő tó, németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található.
Új!!: Gradišćei nyelv és Fertő · Többet látni »
Ficzkó József
Ficzkó József (Boriche, 1772. március 15. – Peresznye, 1843. november 28.) szlovén származású katolikus pap, horvátul, pontosabban gradistyei nyelven alkotó író.
Új!!: Gradišćei nyelv és Ficzkó József · Többet látni »
Graz
Graz osztrák város, Stájerország szövetségi tartomány székhelye.
Új!!: Gradišćei nyelv és Graz · Többet látni »
Hadrovics László
Hadrovics László (Alsólendva, 1910. június 27. – Solymár, 1997. május 12.) állami díjas nyelvész, szlavista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Gradišćei nyelv és Hadrovics László · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Gradišćei nyelv és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvátgurab
Horvátgurab (szlovákul Chorvátsky Grob, horvátul Hrvatski Grob, németül Kroatisch-Eisgrub) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban.
Új!!: Gradišćei nyelv és Horvátgurab · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Gradišćei nyelv és Horvátország · Többet látni »
Horvátzsidány
A község látképe, háttérben a Kőszegi-hegység A Fő utca egy részlete kelet felé nézve Horvátzsidány község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.
Új!!: Gradišćei nyelv és Horvátzsidány · Többet látni »
Incéd
Incéd – utcarészlet a fa haranglábbal Incéd Csajta településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Új!!: Gradišćei nyelv és Incéd · Többet látni »
Indoeurópai nyelvcsalád
Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.
Új!!: Gradišćei nyelv és Indoeurópai nyelvcsalád · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Gradišćei nyelv és Jugoszlávia · Többet látni »
Jurisics Miklós
Jurisics Miklós szobra Kőszegen Jurisics címere a kőszegi Városházán Báró kőszegi Jurisics Miklós (horvátul: Nikola Jurišić, Zengg, Dalmácia, 1490 – 1544. január 30. előtt) horvát főnemes, a „kőszegi hős".
Új!!: Gradišćei nyelv és Jurisics Miklós · Többet látni »
Kaj nyelvjárás
A kaj nyelvjárás (horvátul kajkavsko narječje, kajkavica vagy kajkavština) egyike a közép-délszláv diarendszer három legnagyobb nyelvjárásának a ča és a što nyelvjárás mellett.
Új!!: Gradišćei nyelv és Kaj nyelvjárás · Többet látni »
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Új!!: Gradišćei nyelv és Közép-délszláv diarendszer · Többet látni »
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Új!!: Gradišćei nyelv és Közép-Európa · Többet látni »
Küzmics István
Küzmics Pozsonyban megjelent Újtestamentumának későbbi kiadása 1817-ben. Küzmics István (vendül: Števan Küzmič, szlovénül: Štefan Küzmič, gyakran helytelenül Kuzmics István-nak is nevezik) (Sztrukóc, 1723. k. – Surd, 1779. december 22.) magyarországi szlovén evangélikus lelkész, tanító és vallási író, aki Somogy vármegyében végezte lelkipásztori hivatását.
Új!!: Gradišćei nyelv és Küzmics István · Többet látni »
Küzmics Miklós
Radgonában Weitzinger János nyomdász újra kiadta, az átdolgozó azonban ismeretlen. A könyv otthoni használatra és templomi fölolvasásra egyaránt való, továbbá imádságokat és egyházi énekeket is tartalmaz. Küzmics Miklós vendül és szlovénül Mikloš Küzmič, németesen Nikolaus Küzmitsch (Alsócsalogány, 1737. szeptember 15. k. – Felsőszentbenedek, 1804. április 11.) magyarországi szlovén (vend) római katolikus plébános, imakönyvszerkesztő, bibliafordító, vallási író, a tótsági kerület esperese.
Új!!: Gradišćei nyelv és Küzmics Miklós · Többet látni »
Latin írás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Latin ábécé.
Új!!: Gradišćei nyelv és Latin írás · Többet látni »
Ljubljana
Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana vendül: Lüblana) 1991.
Új!!: Gradišćei nyelv és Ljubljana · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Gradišćei nyelv és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi horvátok
Szalántai bosnyák népviselet Bunyevác lány népviseletben 280px 2014-es magyarországi országgyűlési választások horvát nemzetiségi listáját népszerűsítő plakát A horvátok Magyarországon az egyik hivatalosan elismert nemzeti kisebbség.
Új!!: Gradišćei nyelv és Magyarországi horvátok · Többet látni »
Magyarországi szlovének
A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, avagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Rábatótfalu) és Szentgotthárdon élnek.
Új!!: Gradišćei nyelv és Magyarországi szlovének · Többet látni »
Magyarosítás
A magyarosítás Magyarország azon politikája a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első felében, amely a nem magyar nemzetiségű lakosság természetes asszimilációját igyekezett különféle állami intézkedésekkel – jogfosztással, jogszűkítéssel, néha erőszakkal, illetve egyes esetekben gazdasági, személyes előnyök biztosításával – mesterséges módon gyorsítani, vagyis a nemzetiségeket mielőbb kulturálisan beolvasztani a magyarságba.
Új!!: Gradišćei nyelv és Magyarosítás · Többet látni »
Montenegróiak
A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.
Új!!: Gradišćei nyelv és Montenegróiak · Többet látni »
Morvaország
Európai Unióban id.
Új!!: Gradišćei nyelv és Morvaország · Többet látni »
Muraköz
A Muraköz egy 1690-ben keletkezett térképen A Muraköz (horvátul Međimurje, szlovénül Medžimurje, vendül Medmürje, németül Murinsel, kaj-horvát nyelven Medjimurje, Medjimorje) egykor Magyarországhoz, ma – néhány Szlovéniához csatolt falu kivételével – Horvátországhoz tartozó történelmi, politikai és néprajzi régió.
Új!!: Gradišćei nyelv és Muraköz · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Gradišćei nyelv és Németek · Többet látni »
Pásztorháza
Pásztorháza (korábban Stinác) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban,.
Új!!: Gradišćei nyelv és Pásztorháza · Többet látni »
Peresznye
Peresznye község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.
Új!!: Gradišćei nyelv és Peresznye · Többet látni »
Pervány
Pervány Répcesarud-Alsópulya község része Ausztriában, Burgenland tartományban a Felsőpulyai járásban.
Új!!: Gradišćei nyelv és Pervány · Többet látni »
Pinkóc
Pinkóc község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.
Új!!: Gradišćei nyelv és Pinkóc · Többet látni »
Répcesarud
Répcesarud Répcesarud-Alsópulya község része Ausztriában, Burgenland tartományban a Felsőpulyai járásban.
Új!!: Gradišćei nyelv és Répcesarud · Többet látni »
Sokác nyelv
A sokác nyelv (sokácul Šokački jezik - Шокачки језик) délszláv nyelvekhez tartozó, egyelőre azonban vitatott státuszú nyelv, amelyet a sokácok használnak.
Új!!: Gradišćei nyelv és Sokác nyelv · Többet látni »
Stephan László
Stephan László (László István) katolikus pap, kismartoni püspök.
Új!!: Gradišćei nyelv és Stephan László · Többet látni »
Szabar
Szabar Bándol településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartomány Felsőőri járásában.
Új!!: Gradišćei nyelv és Szabar · Többet látni »
Szabár Jakab
Szabár Jakab szlovénül Jakob Sabar (Horvátzsidány, 1802. vagy 1803. július 15. – Cserensócz 1863. december 14.) horvát származású római katolikus pap, vallási író.
Új!!: Gradišćei nyelv és Szabár Jakab · Többet látni »
Szarvkő
Szarvkő (németül Hornstein, horvátul Vorištan) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban.
Új!!: Gradišćei nyelv és Szarvkő · Többet látni »
Szentgotthárdi ciszterci apátság
A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.
Új!!: Gradišćei nyelv és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
Szentpéterfa
Szentpéterfa község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.
Új!!: Gradišćei nyelv és Szentpéterfa · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Gradišćei nyelv és Szerbek · Többet látni »
Szerbhorvát nyelv
A szerbhorvát nyelv elterjedése (kék színnel) A lakosság abszolút vagy relatív többsége által beszélt más nyelvek A szerbhorvát nyelv dialektusai A szerbhorvát nyelv kifejezés nyelvészek alkotta szakkifejezés, amely a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak által beszélt nyelvet volt hivatott megnevezni.
Új!!: Gradišćei nyelv és Szerbhorvát nyelv · Többet látni »
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Új!!: Gradišćei nyelv és Szláv nyelvek · Többet látni »
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Új!!: Gradišćei nyelv és Szlovák nyelv · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Gradišćei nyelv és Szlovákia · Többet látni »
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Gradišćei nyelv és Szlovén nyelv · Többet látni »
Tatárok
A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Új!!: Gradišćei nyelv és Tatárok · Többet látni »
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Új!!: Gradišćei nyelv és Törökök · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Gradišćei nyelv és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
UNESCO
Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.
Új!!: Gradišćei nyelv és UNESCO · Többet látni »
Urbanizáció
Az urbanizált népesség aránya országonként 2018-ban A városi és vidéki lakosság arányának változása 1950 és 2050 között Urbanizáció, mint folyamat (a latin urbs, a.m. város szóból) alatt az emberi települések kialakulását (és fejlődését), sűrűsödését és növekedését értjük.
Új!!: Gradišćei nyelv és Urbanizáció · Többet látni »
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Új!!: Gradišćei nyelv és Vend nyelv · Többet látni »
Vilko Novak
Vilko Novak született Novák Vilmos (Belatinc, 1909. április 28. – Ljubljana, 2003. október 8.) szlovén szlavista és néprajztudós, a Muravidék történetének és nyelvének a vend nyelvnek napjainkban is jelentős, elismert kutatója.
Új!!: Gradišćei nyelv és Vilko Novak · Többet látni »
Zágráb
Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.
Új!!: Gradišćei nyelv és Zágráb · Többet látni »
Zengg
Zengg (németül Zengg, horvátul Senj (ejtsd: Szeny), latinul Senia) város és község Horvátországban, Lika-Zengg megyében.
Új!!: Gradišćei nyelv és Zengg · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Gradišćei nyelv és 16. század · Többet látni »
1609
Nincs leírás.
Új!!: Gradišćei nyelv és 1609 · Többet látni »
1683
Nincs leírás.
Új!!: Gradišćei nyelv és 1683 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Gradišćei nyelv és 17. század · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Gradišćei nyelv és 18. század · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Gradišćei nyelv és 19. század · Többet látni »
1997
Nincs leírás.
Új!!: Gradišćei nyelv és 1997 · Többet látni »
1998
Nincs leírás.
Új!!: Gradišćei nyelv és 1998 · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Gradišćei nyelv és 2001 · Többet látni »