Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
28 kapcsolatok: Acél, Alvinc, Arad (Románia), Bécs, Budapest, Eiffel-torony, Erdély, Erdélyi bányavasút, Govasdia, Gyalár, Kerpely Antal (kohómérnök, 1837–1907), Kolozsvár, Kovácsolás, Magyar nyelv, Magyarország, Mangán, Mészkő (kőzet), Nagyszeben, Nagyvárad, Párizs, Resicabánya, Románia, Szilícium, Toplica, Vajdahunyad, Vasérc, Vulkán (Hunyad megye), Zalasd.
Acél
Egy öreg bányafelvonó acélkötele Acélhíd Az acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén, amiből legfeljebb 2,06 tömegszázalékot tartalmaz.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Acél · Többet látni »
Alvinc
A Martinuzzi-kastély Dörre Tivadar rajza a kastélyról A kastély egyik reneszánsz ablakkerete A ferences templom A romos református templom Alvinc környéke 1769–1773 között Alvinc (röviden, vagy, szászul Wints vagy Wänts) falu Romániában, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Alvinc · Többet látni »
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Arad (Románia) · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Bécs · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Budapest · Többet látni »
Eiffel-torony
Az Eiffel-torony (magyaros kiejtése: ejfeltorony) Párizs egyik jelképe.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Eiffel-torony · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Erdély · Többet látni »
Erdélyi bányavasút
| Az erdélyi bányavasút keskeny nyomtávú helyi érdekű vasút, amely az első bányavasút volt Erdélyben.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Erdélyi bányavasút · Többet látni »
Govasdia
A govasdiai vaskohó Govasdia falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Govasdia · Többet látni »
Gyalár
Külszíni fejtés Gyaláron, 1896-ban A retyisorai sikló és az altáró bejárata a századfordulón Gyalár (1981-ig Ghelar) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Gyalár · Többet látni »
Kerpely Antal (kohómérnök, 1837–1907)
Kerpely Antal mellszobra az Öntödei Múzeumban Kerpely Antal (Kürtös, (Arad vármegye), 1837. február 5. – Selmecbánya, 1907. július 22.) kohómérnök, az MTA tagja.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Kerpely Antal (kohómérnök, 1837–1907) · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Kolozsvár · Többet látni »
Kovácsolás
Süllyesztékes kovácsolás A kovácsolás a fémek képlékeny alakításának legősibb módszere, már a bronzkorból is maradtak fenn erre utaló leletek.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Kovácsolás · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Magyarország · Többet látni »
Mangán
A mangán (latinul: Manganum) a periódusos rendszer 25-ös rendszámú kémiai eleme.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Mangán · Többet látni »
Mészkő (kőzet)
A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Mészkő (kőzet) · Többet látni »
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Nagyszeben · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Nagyvárad · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Párizs · Többet látni »
Resicabánya
Resicabánya, az 1900-as évekig Resica (hagyományos helyi ejtés szerint Recița, vagy Reschitza) municípium Romániában, a Bánátban.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Resicabánya · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Románia · Többet látni »
Szilícium
A szilícium a 14-es rendszámú kémiai elem, vegyjele Si, nyelvújításkori neve kovany.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Szilícium · Többet látni »
Toplica
Toplica, település Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Toplica · Többet látni »
Vajdahunyad
Vajdahunyad (románul Hunedoara, németül Eisenmarkt vagy Hunnedeng) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Vajdahunyad · Többet látni »
Vasérc
Andradit és hematit A vasérc a bányászható mennyiségű és minőségű vasat tartalmazó érckőzet összefoglaló neve.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Vasérc · Többet látni »
Vulkán (Hunyad megye)
római katolikus templom (Biró Ernő tervei alapján 1910–11-ben épült) Vulkán vagy Zsilyvajdejvulkán (románul Vulcan, korábban Jiu-Vaidei-Vulcan, németül Wulkan) megyei jogú város (municípium) Hunyad megyében, Erdélyben, Romániában.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Vulkán (Hunyad megye) · Többet látni »
Zalasd
A falu és a mészgyár látképe délről Szerelvény halad át a viadukton 2000-ben A mészgyár Ilyen mozdonyok közlekedtek a retyisorai vonalon ortodox templom Zalasd Vajdahunyadhoz tartozó, egykor önálló település, amely korábban vasgyártásáról, újabban pedig a vajdahunyadi gyárhoz kapcsolódó mészgyáráról ismert.
Új!!: Govasdiai nagyolvasztó és Zalasd · Többet látni »
