25 kapcsolatok: Albrecht von Wallenstein, Ellenreformáció, Fehérhegyi csata, Felső-Ausztria, Hadtörténeti Múzeum (Bécs), Harmincéves háború, Heldenberg emlékhely, I. Ál-Dmitrij orosz cár, I. Miksa bajor választófejedelem, II. Mátyás magyar király, III. Zsigmond lengyel király, Johann t’Serclaes Tilly, Katolikus Liga (1609), Lützeni csata (1632), Lipcse (Németország), Magdeburg, Magdeburg ostroma (1630–1631), Május 29., Mellszobor, November 17., Regensburg, Tübingen, Treuchtlingen, 1594, 1632.
Albrecht von Wallenstein
Wallenstein halála Albrecht Wenzel Eusebius von Wallenstein (Hermanitz an der Elbe, 1583. szeptember 24. – Eger, 1634. február 25.) cseh katona, majd német-római császári hadvezér a harmincéves háború idején.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és Albrecht von Wallenstein · Többet látni »
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és Ellenreformáció · Többet látni »
Fehérhegyi csata
A fehérhegyi csata a harmincéves háború első jelentős ütközete volt, és a Prága melletti Fehér-hegyen (Bílá Hora) zajlott.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és Fehérhegyi csata · Többet látni »
Felső-Ausztria
Felső-Ausztria (németül Oberösterreich) 11 981,92 km²-es területével és 1,4 millió fős lakosságával Ausztria 4.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és Felső-Ausztria · Többet látni »
Hadtörténeti Múzeum (Bécs)
A bécsi Hadtörténeti Múzeum (Heeresgeschichtliches Museum – Militärhistorisches Institut, gyakori rövidítéssel HGM) az Osztrák Szövetségi Hadsereg vezető hadtudományi intézete, és a szövetségi honvédelmi és sportminisztérium alárendeltségébe tartozik.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és Hadtörténeti Múzeum (Bécs) · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és Harmincéves háború · Többet látni »
Heldenberg emlékhely
A Heldenberg emlékhely egy szoborpark és emlékmű-együttes Alsó-Ausztriában, Heldenberg község Kleinwetzdorf nevű részében, melyet eredetileg egy meggazdagodott hadiszállító vállalkozó épített ki 1849-ben, itteni kastélyának parkjában.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és Heldenberg emlékhely · Többet látni »
I. Ál-Dmitrij orosz cár
Ál-Dmitrij (1605 nyarától 1606 májusáig ült a trónon) az egyik legrejtélyesebb személyiség azok közül, akik az orosz trónon ültek.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és I. Ál-Dmitrij orosz cár · Többet látni »
I. Miksa bajor választófejedelem
I.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és I. Miksa bajor választófejedelem · Többet látni »
II. Mátyás magyar király
Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás (Bécs, 1557. február 24. – Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és II. Mátyás magyar király · Többet látni »
III. Zsigmond lengyel király
Vasa Zsigmond (Mariefred, 1566. június 20. – Varsó, 1632. április 30.), a Vasa-házból származó svéd királyi herceg, aki III.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és III. Zsigmond lengyel király · Többet látni »
Johann t’Serclaes Tilly
Johann t'Serclaes Tilly Johann t'Serclaes Tilly (Tilly vára, Vallon-Brabant, Belgium, 1559 februárja – Ingolstadt, 1632. április 30.) a harmincéves háború egyik híres hadvezére, vallon nemzetiségű volt.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és Johann t’Serclaes Tilly · Többet látni »
Katolikus Liga (1609)
A Katolikus Liga 1609-ben alakult, a Bajor Hercegség vezetésével, válaszul az 1608-ban megalakult Protestáns Unióra.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és Katolikus Liga (1609) · Többet látni »
Lützeni csata (1632)
A lützeni csata a harmincéves háború egyik döntő csatája volt, melyben a jobban felszerelt és lelkesebb svéd csapatok uralkodójuk elvesztésének ellenére legyőzték a Wallenstein vezette császári hadsereget.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és Lützeni csata (1632) · Többet látni »
Lipcse (Németország)
Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és Lipcse (Németország) · Többet látni »
Magdeburg
Magdeburg városrészei Magdeburg város Németországban, Szász-Anhalt szövetségi tartomány fővárosa, a Magdeburgi egyházmegye püspöki székvárosa. Az Elba mentén fekszik.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és Magdeburg · Többet látni »
Magdeburg ostroma (1630–1631)
Magdeburg ostroma (1630 júliusa – 1631. május 20.) a harmincéves háború egyik nagyobb csatája volt.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és Magdeburg ostroma (1630–1631) · Többet látni »
Május 29.
Névnapok: Magdolna + Adelmár, Aléna, Almira, Almiréna, Elmár, Jukundusz, Káin, Kán, Kund, Kunó, Léna, Magdaléna, Mária, Marita, Maxim, Melodi, Melódia, Teodózia.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és Május 29. · Többet látni »
Mellszobor
A mellszobor (francia eredetű szóval büszt) az emberi testnek csak a felső részét ábrázoló szoboralkotás.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és Mellszobor · Többet látni »
November 17.
Névnapok: Gergő, Hortenzia + Brunhilda, Brünhild, Dénes, Dienes, Ében, Ede, Gergely, Gertrúd, Györe, György, Györk, Györke, Hilda, Hilka, Ildikó, Salómé, Szalóme, Trudi, Viki, Viktória, Zágon, Zakeus, Zekő.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és November 17. · Többet látni »
Regensburg
Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és Regensburg · Többet látni »
Tübingen
Tübingen város a dél-németországi Baden-Württemberg szövetségi tartományban.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és Tübingen · Többet látni »
Treuchtlingen
Treuchtlingen város Németországban, azon belül Bajorországban.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és Treuchtlingen · Többet látni »
1594
Nincs leírás.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és 1594 · Többet látni »
1632
Nincs leírás.
Új!!: Gottfried Heinrich zu Pappenheim és 1632 · Többet látni »