Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Gosztonyi Péter

Index Gosztonyi Péter

Gosztonyi Péter (Budapest, 1931. december 2. – Bern, 1999. március 29.) magyar történész és újságíró.

18 kapcsolatok: Újságírás, Élet és Irodalom, Bern, Budapest, December 2., Kilián laktanya, Kritika (folyóirat), Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018), Magyarok, Magyarország, Maléter Pál, Március 29., Moly.hu, Svájc, Történelem, Zürich, 1931, 1999.

Újságírás

Hagyományos újságírók munkában az 1940-es években Az újságírás a hírek, leíró és szemléltető anyagok és vélemények közlésének mestersége a nyilvánosság felé az erre rendelkezésre álló médiumok, különösen az újságok, a televízió-adások, rádióadások és az internet útján.

Új!!: Gosztonyi Péter és Újságírás · Többet látni »

Élet és Irodalom

Az Élet és Irodalom (röviden ÉS) magyar irodalmi-közéleti – a fejléc szerint politikai és irodalmi – hetilap, Magyarország legrégebbi, több mint 65 éve (1957 óta) megjelenő hetilapja.

Új!!: Gosztonyi Péter és Élet és Irodalom · Többet látni »

Bern

Bern (franciául Berne, olaszul Berna) Svájc de facto fővárosa, egyben Bern kanton székhelye.

Új!!: Gosztonyi Péter és Bern · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Gosztonyi Péter és Budapest · Többet látni »

December 2.

Névnapok: Melinda, Vivien + Anelma, Aranka, Aura, Aurél, Aurélia, Bibiána, Dénes, Dienes, Gyenes, Szilvánusz, Viviána, Vivianna.

Új!!: Gosztonyi Péter és December 2. · Többet látni »

Kilián laktanya

Az egykori Kilián laktanya (Kilián György laktanya) épülete Budapesten a Ferenc körút és az Üllői út kereszteződésében áll, szemben a Corvin közzel, az 1956-os forradalom idején a később kivégzett Maléter Pál székhelye.

Új!!: Gosztonyi Péter és Kilián laktanya · Többet látni »

Kritika (folyóirat)

A Kritika havonta megjelenő társadalomelméleti és kulturális folyóirat volt.

Új!!: Gosztonyi Péter és Kritika (folyóirat) · Többet látni »

Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)

A Magyar Nemzet országosan megjelenő magyar közéleti, politikai napilap volt.

Új!!: Gosztonyi Péter és Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018) · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Gosztonyi Péter és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Gosztonyi Péter és Magyarország · Többet látni »

Maléter Pál

Maléter Pál (Eperjes, 1917. szeptember 4. – Budapest, 1958. június 16.) magyar katona, az 1956-os forradalom egyik vértanúja, az 1956.

Új!!: Gosztonyi Péter és Maléter Pál · Többet látni »

Március 29.

Névnapok: Auguszta + Augusztina, Baracs, Barancs, Bercel, Bertold, Bertolda, Cirill, Dioméd, Gerle, Jónás, Kirill, Lestár.

Új!!: Gosztonyi Péter és Március 29. · Többet látni »

Moly.hu

A Moly.hu egy magyar könyves közösségi oldal, alapítója Nagy Bence tipográfus, újságíró.

Új!!: Gosztonyi Péter és Moly.hu · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: Gosztonyi Péter és Svájc · Többet látni »

Történelem

Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.

Új!!: Gosztonyi Péter és Történelem · Többet látni »

Zürich

Zürich Svájc legnagyobb városa, az azonos nevű kanton székhelye.

Új!!: Gosztonyi Péter és Zürich · Többet látni »

1931

Nincs leírás.

Új!!: Gosztonyi Péter és 1931 · Többet látni »

1999

Nincs leírás.

Új!!: Gosztonyi Péter és 1999 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »