Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
20 kapcsolatok: Alföld, Dugonics András, Erdély, Faludi Ferenc, Gátalja, Gorove István, Haliczky András Frigyes, Isten, Június 2., Kazinczy Ferenc, Kolozsvár, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarok, Magyarország, Március 11., Pest (történelmi település), Szamosújvár, Tudományos Gyűjtemény, 1780, 1839.
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Gorove László és Alföld · Többet látni »
Dugonics András
Dugonics András (Szeged, 1740. október 18. – Szeged, 1818. július 25.) piarista szerzetes, író, egyetemi tanár.
Új!!: Gorove László és Dugonics András · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Gorove László és Erdély · Többet látni »
Faludi Ferenc
Kőszeg – Bencésszékház, itt tanult, majd 3 évig tanított Kőszeg – Az egykori iskola emléktáblája, rajta a költő nevével az elbontott épületszárny helyén Emléktábla a szülőházán. Ma Faludigasse, Németújvár, Burgenland, Ausztria Faludi Ferenc (Németújvár, 1704. március 25. – Rohonc, 1779. december 18.) jezsuita szerzetes, író, költő, műfordító.
Új!!: Gorove László és Faludi Ferenc · Többet látni »
Gátalja
Gátalja, 1910-ig Gáttája (Gattaja,, vagy Gatai) város Temes megyében, a Bánságban, Romániában.
Új!!: Gorove László és Gátalja · Többet látni »
Gorove István
Gorove István (Pollák Zsigmond metszete) Gáttájai Gorove István (Pest, 1818. augusztus 23. – Budapest, 1881. május 31.) politikus, miniszter, közgazdász, valóságos belső titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Gorove László és Gorove István · Többet látni »
Haliczky András Frigyes
Haliczky András Frigyes (németül: Andreas Friedrich Haliczky, latinul: Andreas Fridericus Haliczky, Bát, Hont vármegye, 1753. január 16. – Pest, 1830. április 12.) bölcseleti doktor, egyetemi tanár.
Új!!: Gorove László és Haliczky András Frigyes · Többet látni »
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Új!!: Gorove László és Isten · Többet látni »
Június 2.
Névnapok: Anita, Kármen + Ábel, Amélia, Anna, Ármin, Ármina, Blandina, Csilla, Erazmus, Etele, Etre, Eugén, Gamáliel, Gemella, Geminián, Irma, Jenő, Kornél, Péter, Pető, Razmus, Rézmán, Vénusz.
Új!!: Gorove László és Június 2. · Többet látni »
Kazinczy Ferenc
Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.
Új!!: Gorove László és Kazinczy Ferenc · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Gorove László és Kolozsvár · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Gorove László és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Gorove László és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Gorove László és Magyarország · Többet látni »
Március 11.
Névnapok: Szilárd + Aladár, Bendegúz, Bejke, Borbolya, Borostyán, Bors, Borsa, Borsika, Eutim, Kadicsa, Kadocsa, Kadosa, Kaducsa, Konstantin, Konstantina, Riza, Szofron, Szofrónia, Tera, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Tímea, Ulrik.
Új!!: Gorove László és Március 11. · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Gorove László és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Szamosújvár
Szamosújvár (románul Gherla, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, németül Neuschloss vagy Armenierstadt, latinul Armenopolis, szászul Naischloß) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Új!!: Gorove László és Szamosújvár · Többet látni »
Tudományos Gyűjtemény
A Tudományos Gyűjtemény (1817–1841) havonta megjelenő magyar nyelvű tudományos folyóirat.
Új!!: Gorove László és Tudományos Gyűjtemény · Többet látni »
1780
Nincs leírás.
Új!!: Gorove László és 1780 · Többet látni »
1839
Nincs leírás.
Új!!: Gorove László és 1839 · Többet látni »
