Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
30 kapcsolatok: Bogen Erna, Budapest, Emléktáblák Budapest I. kerületében, Farkasréti temető, Gerevich család, Gerevich György, Gerevich Pál, Horváth Zoltán (vívó), Italo Santelli, Jászberény díszpolgárainak listája, Magyar AC, Magyar Olimpiai Bizottság, Magyarország, Mesteredző, Miskolc, Nemzeti Sport, Nemzetközi Olimpiai Bizottság, Olimpiai játékok, Osztrák–Magyar Monarchia, Petschauer Attila, Többszörös olimpiai aranyérmesek listája, Vívás, Vívó-világbajnokság, 1932. évi nyári olimpiai játékok, 1936. évi nyári olimpiai játékok, 1948. évi nyári olimpiai játékok, 1952. évi nyári olimpiai játékok, 1955-ös vívó-világbajnokság, 1956. évi nyári olimpiai játékok, 1960. évi nyári olimpiai játékok.
Bogen Erna
Bogen Erna, Bogen-Bogáti Erna (Jarosław, 1906. december 31. – Budapest, 2002. november 23.) olimpiai bronzérmes, világbajnok, háromszoros Európa-bajnok tőrvívó.
Új!!: Gerevich Aladár és Bogen Erna · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Gerevich Aladár és Budapest · Többet látni »
Emléktáblák Budapest I. kerületében
Budapest I. kerülete szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.
Új!!: Gerevich Aladár és Emléktáblák Budapest I. kerületében · Többet látni »
Farkasréti temető
A Farkasréti temető Budapest és Magyarország egyik legjelentősebb sírkertje, melyet 1894-ben nyitottak meg.
Új!!: Gerevich Aladár és Farkasréti temető · Többet látni »
Gerevich család
Gerevich Aladár 1960-ban A Gerevich család Bereg és Máramaros vármegyékből származó régi magyar család, melynek tagjai jelentős szerepet töltöttek be a hazai szellemi és sportéletben.
Új!!: Gerevich Aladár és Gerevich család · Többet látni »
Gerevich György
Gerevich György (1946 – 2008. augusztus 2.) magyar kardvívó, a Vasas SC mesteredzője.
Új!!: Gerevich Aladár és Gerevich György · Többet látni »
Gerevich Pál
Gerevich Pál (Budapest, 1948. augusztus 10. –) magyar vívó, vívóedző; a magyar kardcsapattal kétszeres olimpiai bronzérmes, négyszeres világbajnok, 1977-ben egyéni világbajnok, többszörös magyar bajnok.
Új!!: Gerevich Aladár és Gerevich Pál · Többet látni »
Horváth Zoltán (vívó)
Horváth Zoltán (Balatonfüred, 1937. március 12. –) olimpiai bajnok magyar kardvívó, edző.
Új!!: Gerevich Aladár és Horváth Zoltán (vívó) · Többet látni »
Italo Santelli
Italo Santelli, lovag (magyarosan: Santelli Italo) (Carrodano, La Spezia megye, Olasz Királyság, 1866. augusztus 15. – Budapest, Magyarország, 1945. február 8.) Magyarországon élő, dolgozó olasz vívómester.
Új!!: Gerevich Aladár és Italo Santelli · Többet látni »
Jászberény díszpolgárainak listája
A cikk Jászberény város díszpolgárait sorolja fel.
Új!!: Gerevich Aladár és Jászberény díszpolgárainak listája · Többet látni »
Magyar AC
A Magyar Atlétikai Club (MAC) egy 1875-ben alapított magyar sportegyesület.
Új!!: Gerevich Aladár és Magyar AC · Többet látni »
Magyar Olimpiai Bizottság
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Magyarország harmadik legrégebbi ma is működő társadalmi szervezete.
Új!!: Gerevich Aladár és Magyar Olimpiai Bizottság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Gerevich Aladár és Magyarország · Többet látni »
Mesteredző
A mesteredzői cím egy 1952-ben alapított, a legjobb magyar edzők elismerését szolgáló díj.
Új!!: Gerevich Aladár és Mesteredző · Többet látni »
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Új!!: Gerevich Aladár és Miskolc · Többet látni »
Nemzeti Sport
A Nemzeti Sport Magyarország egyetlen sportnapilapja, a Népsport utódja.
Új!!: Gerevich Aladár és Nemzeti Sport · Többet látni »
Nemzetközi Olimpiai Bizottság
A NOB vezetősége Athénbanaz 1896. évi első újkori olimpián A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egy nemzetközi szervezet, amelynek székhelye a svájci Lausanne-ban található.
Új!!: Gerevich Aladár és Nemzetközi Olimpiai Bizottság · Többet látni »
Olimpiai játékok
Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára.
Új!!: Gerevich Aladár és Olimpiai játékok · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Gerevich Aladár és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Petschauer Attila
Petschauer Attila (Budapest, 1904. december 14.Születése bejegyezve az Budapest VI. kerületi polgári anyakönyv alatt. – Davidovka, Szovjetunió, 1943. január 20.) olimpiai bajnok magyar kardvívó, újságíró.
Új!!: Gerevich Aladár és Petschauer Attila · Többet látni »
Többszörös olimpiai aranyérmesek listája
A lista azokat a sportolókat tartalmazza, akik három vagy több olimpiai aranyérmet nyertek.
Új!!: Gerevich Aladár és Többszörös olimpiai aranyérmesek listája · Többet látni »
Vívás
2004-es athéni olimpián Küzdelem a páston (videó) A vívás technikai jellegű küzdősport.
Új!!: Gerevich Aladár és Vívás · Többet látni »
Vívó-világbajnokság
A vívó-világbajnokság a Nemzetközi Vívószövetség (Fédération Internationale d'Escrime, röviden: FIE) által szervezett nemzetközi vívóverseny.
Új!!: Gerevich Aladár és Vívó-világbajnokság · Többet látni »
1932. évi nyári olimpiai játékok
Az 1932.
Új!!: Gerevich Aladár és 1932. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1936. évi nyári olimpiai játékok
Az 1936.
Új!!: Gerevich Aladár és 1936. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1948. évi nyári olimpiai játékok
Fanny Blankers-Koen szobra Rotterdamban Az 1948.
Új!!: Gerevich Aladár és 1948. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1952. évi nyári olimpiai játékok
Az 1952.
Új!!: Gerevich Aladár és 1952. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1955-ös vívó-világbajnokság
Az 1955-ös vívó-világbajnokságot az olaszországi Rómában rendezték 1955.
Új!!: Gerevich Aladár és 1955-ös vívó-világbajnokság · Többet látni »
1956. évi nyári olimpiai játékok
Az 1956.
Új!!: Gerevich Aladár és 1956. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1960. évi nyári olimpiai játékok
Az 1960.
Új!!: Gerevich Aladár és 1960. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
