Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
23 kapcsolatok: Berty László, Budapest, Férfi csapat kardvívás az 1908. évi nyári olimpiai játékokon, Férfi csapat kardvívás az 1912. évi nyári olimpiai játékokon, Földes Dezső (vívó), Fuchs Jenő, Italo Santelli, Július 8., Magyar AC, Magyarország, Mauthausen-guseni koncentrációs tábor (egyértelműsítő lap), Mészáros Ervin, Október 8., Olimpiai játékok, Schenker Zoltán, Tóth Péter (vívó), Vívás az 1908. évi nyári olimpiai játékokon, Vívás az 1912. évi nyári olimpiai játékokon, Werkner Lajos, 1883, 1908. évi nyári olimpiai játékok, 1912. évi nyári olimpiai játékok, 1944.
Berty László
Berty László vagy Berti László olimpiai bajnok magyar vívó, edző.
Új!!: Gerde Oszkár és Berty László · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Gerde Oszkár és Budapest · Többet látni »
Férfi csapat kardvívás az 1908. évi nyári olimpiai játékokon
A Londonban megrendezett 1908. évi nyári olimpiai játékokon a férfi csapat kardvívás egyike volt a 4 vívószámnak.
Új!!: Gerde Oszkár és Férfi csapat kardvívás az 1908. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »
Férfi csapat kardvívás az 1912. évi nyári olimpiai játékokon
A Stockholmban megrendezett 1912. évi nyári olimpiai játékokon a férfi csapat kardvívás egyike volt az 5 vívószámnak.
Új!!: Gerde Oszkár és Férfi csapat kardvívás az 1912. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »
Földes Dezső (vívó)
Földes Dezső (Miskolc, 1880. december 30. – Cleveland, 1950. március 27.) kétszeres olimpiai bajnok vívó.
Új!!: Gerde Oszkár és Földes Dezső (vívó) · Többet látni »
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő sírja Budapesten. Új köztemető: 23-1-109/110. Fuchs Jenő (Budapest, 1882. október 29. – Budapest, 1955. március 14.) négyszeres olimpiai bajnok kardvívó.
Új!!: Gerde Oszkár és Fuchs Jenő · Többet látni »
Italo Santelli
Italo Santelli, lovag (magyarosan: Santelli Italo) (Carrodano, La Spezia megye, Olasz Királyság, 1866. augusztus 15. – Budapest, Magyarország, 1945. február 8.) Magyarországon élő, dolgozó olasz vívómester.
Új!!: Gerde Oszkár és Italo Santelli · Többet látni »
Július 8.
Névnapok: Ellák + Annaliza, Arnolda, Csatád, Csatár, Csató, Edgár, Eperke, Erzsébet, Estilla, Eszter, Eugén, Gellén, Iza, Izabella, Jenő, Karsa, Kelli, Kilény, Kilián, Kiliána, Liza, Periklész, Priszcilla, Szabella, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Zsóka.
Új!!: Gerde Oszkár és Július 8. · Többet látni »
Magyar AC
A Magyar Atlétikai Club (MAC) egy 1875-ben alapított magyar sportegyesület.
Új!!: Gerde Oszkár és Magyar AC · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Gerde Oszkár és Magyarország · Többet látni »
Mauthausen-guseni koncentrációs tábor (egyértelműsítő lap)
* Mauthauseni koncentrációs tábor.
Új!!: Gerde Oszkár és Mauthausen-guseni koncentrációs tábor (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Mészáros Ervin
Mészáros Ervin (Budapest, 1877. április 2. – Budapest, 1940. május 21.) olimpiai bajnok magyar vívó.
Új!!: Gerde Oszkár és Mészáros Ervin · Többet látni »
Október 8.
Névnapok: Koppány + Áldáska, Benedetta, Benedikta, Beneditta, Benita, Bettina, Birgit, Brigitta, Deme, Demeter, Dömötör, Etelka, Gitta, János, Laurencia, Loréna, Lorin, Lorina, Magor, Pelágia, Pelágiusz, Semjén, Simeon, Szergiusz.
Új!!: Gerde Oszkár és Október 8. · Többet látni »
Olimpiai játékok
Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára.
Új!!: Gerde Oszkár és Olimpiai játékok · Többet látni »
Schenker Zoltán
Ozoray Schenker Zoltán olimpiai bajnok vívó, katonatiszt, sportszakíró.
Új!!: Gerde Oszkár és Schenker Zoltán · Többet látni »
Tóth Péter (vívó)
Tóth Péter (Budapest, 1882. július 12. – Budapest, 1967. február 28.) kétszeres olimpiai bajnok vívó.
Új!!: Gerde Oszkár és Tóth Péter (vívó) · Többet látni »
Vívás az 1908. évi nyári olimpiai játékokon
Az 1908. évi nyári olimpiai játékokon a vívásban négy versenyszámot rendeztek.
Új!!: Gerde Oszkár és Vívás az 1908. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »
Vívás az 1912. évi nyári olimpiai játékokon
Az 1912. évi nyári olimpiai játékokon vívásban öt versenyszámot rendeztek.
Új!!: Gerde Oszkár és Vívás az 1912. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »
Werkner Lajos
Werkner Lajos (Budapest, 1883. október 23. – Budapest, 1943. november 12.) kétszeres olimpiai bajnok kardvívó.
Új!!: Gerde Oszkár és Werkner Lajos · Többet látni »
1883
Nincs leírás.
Új!!: Gerde Oszkár és 1883 · Többet látni »
1908. évi nyári olimpiai játékok
Az 1908.
Új!!: Gerde Oszkár és 1908. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1912. évi nyári olimpiai játékok
Az 1912.
Új!!: Gerde Oszkár és 1912. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Gerde Oszkár és 1944 · Többet látni »
