Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
25 kapcsolatok: Borisz Valentyinovics Volinov, Finnország, Helsinki, Január 25., Június 30., Jurij Alekszejevics Gagarin, Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központ, Kitüntetés, Lenin-rend, Magyarország, Második világháború, Moszkva, Szojuz–3, Szovjetunió, Szovjetunió Hőse, Ukrajna, Urho Kekkonen, Vlagyimir Alekszandrovics Satalov, 1921, 1941, 1948, 1956, 1964, 1968, 1995.
Borisz Valentyinovics Volinov
A Szojuz–21 repülése alkalmából kiadott szovjet bélyeg. Volinov a bal oldalon látható Borisz Valentyinovics Volinov (cirill betűkkel Борис Валентинович Волынов) (Irkutszk, 1934. december 18. –) szovjet űrhajós.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és Borisz Valentyinovics Volinov · Többet látni »
Finnország
Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és Finnország · Többet látni »
Helsinki
Helsinki látképe 2002-ben Helsinki Vallila negyede Helsinki Finnország fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és Helsinki · Többet látni »
Január 25.
Névnapok: Pál + Apostol, Bottyán, Harriet, Hendrik, Henriett, Henrietta, Henrik, Palmer, Pável, Péter, Pető, Pósa, Saul.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és Január 25. · Többet látni »
Június 30.
Névnapok: Pál + Apostol, Bese, Emiliána, Március, Pável, Pósa.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és Június 30. · Többet látni »
Jurij Alekszejevics Gagarin
Gagarin repülő növendékként Szaratovban 1954-ben right Jurij Alekszejevics Gagarin (oroszul: Юрий Алексеевич Гагарин; Klusino, 1934. március 9. – Novoszjolovo közelében Kirzsacsi járás, 1968. március 27.) orosz származású szovjet űrhajós, az első ember a világűrben – a Vosztok–1 űrhajóval indult 1961.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és Jurij Alekszejevics Gagarin · Többet látni »
Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központ
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központ.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központ · Többet látni »
Kitüntetés
A Magyar Érdemrend jelenkori keresztje, a középpont felé összefutó szárú, fehérzománcos 42 mm átmérőjű görög kereszt ''(crux immissa)'' A kitüntetés általános értelemben minden olyan állami vagy társadalmi megnyilvánulás, amely a kimagasló egyéni vagy közösségi teljesítményt erkölcsi vagy anyagi elismerésben részesíti.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és Kitüntetés · Többet látni »
Lenin-rend
A Lenin-rend (oroszul: Орден Ленина, transzliteráció: Orgyen Lenyina) a Szovjetunióban 1930-ban, Lenin születésének 60.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és Lenin-rend · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és Második világháború · Többet látni »
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és Moszkva · Többet látni »
Szojuz–3
Szojuz–3 (7K-OK) (orosz: Союз 3) szovjet, háromszemélyes személyszállító, szabványos rendszerben épített Szojuz űrhajó.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és Szojuz–3 · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és Szovjetunió · Többet látni »
Szovjetunió Hőse
A Szovjetunió Hőse (geroj szovetszkovo szojuza) a legnagyobb kitüntetés volt a hajdani Szovjetunióban.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és Szovjetunió Hőse · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és Ukrajna · Többet látni »
Urho Kekkonen
200px Urho Kaleva Kekkonen (1900. szeptember 3. – 1986. augusztus 31.) finn politikus, miniszterelnök, köztársasági elnök.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és Urho Kekkonen · Többet látni »
Vlagyimir Alekszandrovics Satalov
Vlagyimir Alekszandrovics Satalov (oroszul: Владимир Александрович Шаталов) (Petropavlovszk, 1927. december 8. – 2021. június 15.) szovjet űrhajós, mérnök.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és Vlagyimir Alekszandrovics Satalov · Többet látni »
1921
Nincs leírás.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és 1921 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és 1941 · Többet látni »
1948
Nincs leírás.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és 1948 · Többet látni »
1956
Nincs leírás.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és 1956 · Többet látni »
1964
Nincs leírás.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és 1964 · Többet látni »
1968
Nincs leírás.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és 1968 · Többet látni »
1995
Nincs leírás.
Új!!: Georgij Tyimofejevics Beregovoj és 1995 · Többet látni »
