Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
36 kapcsolatok: Adolf Meschendörfer, Alexandru Ivasiuc, Bodelshausen, Brassó, Brassói íróper, Constantin Noica, December 20., Dráma, Duna-delta, Erdély, Feketehalom, Filozófia, Franciaország, Höltövény, Hegedű, Január 19., Költészet, Kolozsvár, Latin nyelv, Marosvásárhely, Mihai Eminescu, Nagyszeben, Német nyelv, Németország, Nicolae Ceaușescu, Próza, Reutlingen, Strasbourg, Szamosújvári börtön, Történelem, Tübingen, Tudor Arghezi, 1917, 1922, 1990, 2002.
Adolf Meschendörfer
Adolf Meschendörfer (Brassó, 1877. május 8. – Brassó, 1962. július 4.) erdélyi szász író.
Új!!: Georg Scherg és Adolf Meschendörfer · Többet látni »
Alexandru Ivasiuc
Alexandru Ivasiuc (Máramarossziget, 1933. július 12. – Bukarest, 1977. március 4.) román író.
Új!!: Georg Scherg és Alexandru Ivasiuc · Többet látni »
Bodelshausen
Bodelshausen település Németországban, azon belül Baden-Württembergben.
Új!!: Georg Scherg és Bodelshausen · Többet látni »
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Új!!: Georg Scherg és Brassó · Többet látni »
Brassói íróper
Az 1959-es brassói íróper erdélyi szász írók ellen irányuló koncepciós per volt a Gheorghe Gheorghiu-Dej által vezetett Romániában.
Új!!: Georg Scherg és Brassói íróper · Többet látni »
Constantin Noica
Constantin Noica (ejtsd: Konsztántin Nojká), (Vitănești, Teleorman megye, Románia, 1909. július 12. – Szebenjuharos, Szeben megye, 1987. december 4.), román filozófus, író, költő, újságíró.
Új!!: Georg Scherg és Constantin Noica · Többet látni »
December 20.
Névnapok: Teofil + Baján, Bojta, Bojtorján, Eugén, Ignác, Kerecsen, Keresztély, Keresztes, Krisztián, Vajta, Vata.
Új!!: Georg Scherg és December 20. · Többet látni »
Dráma
A líra és az epika mellett a három alapvető műnem egyike, az alapvetően párbeszédekre (dialógusokra) és magánbeszédekre (monológokra) épülő, többnyire színházi előadásra szánt irodalmi alkotások (drámák, drámai művek, illetve színművek) összefoglaló elnevezése.
Új!!: Georg Scherg és Dráma · Többet látni »
Duna-delta
A Duna-delta (románul Delta Dunării) 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata a Volga-delta mögött, Románia és Ukrajna területén.
Új!!: Georg Scherg és Duna-delta · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Georg Scherg és Erdély · Többet látni »
Feketehalom
A Kotla háromdimenziós képe Az erődtemplom A Kotla Az evangélikus templom belső tere Az evangélikus templom kazettás mennyezete Az ortodox templom A víztározó A Kotla A régi városháza Feketehalom (románul Codlea, németül Zeiden, szászul Zäöeden, latinul Cidium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a Barcaságban.
Új!!: Georg Scherg és Feketehalom · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Georg Scherg és Filozófia · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Georg Scherg és Franciaország · Többet látni »
Höltövény
Höltövény (románul Hălchiu, németül Heldsdorf vagy Hültzdorf, szászul Hölzdorf) falu Romániában Brassó megyében.
Új!!: Georg Scherg és Höltövény · Többet látni »
Hegedű
A hegedű a vonós hangszerek hegedűcsaládjának legmagasabb hangolású, méretre legkisebb tagja, 4 db, kvint távolságra hangolt húrral.
Új!!: Georg Scherg és Hegedű · Többet látni »
Január 19.
Az ortodox vízkereszt ünnepe.
Új!!: Georg Scherg és Január 19. · Többet látni »
Költészet
A költészet, görögösen–latinosan poézis az irodalomnak művészeti ága, másképp: az a művészet, melynek közege az emberi beszéd.
Új!!: Georg Scherg és Költészet · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Georg Scherg és Kolozsvár · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Georg Scherg és Latin nyelv · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Georg Scherg és Marosvásárhely · Többet látni »
Mihai Eminescu
Mihai Eminescu (IPA, Botosán, 1850. január 15. – Bukarest, 1889. június 15.) eredeti nevén Mihail Eminovici, a legismertebb román költő.
Új!!: Georg Scherg és Mihai Eminescu · Többet látni »
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Új!!: Georg Scherg és Nagyszeben · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Georg Scherg és Német nyelv · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Georg Scherg és Németország · Többet látni »
Nicolae Ceaușescu
Nicolae Ceaușescu (ejtése:, nem *, vö. román IPA) Scornicești, 1918.
Új!!: Georg Scherg és Nicolae Ceaușescu · Többet látni »
Próza
A próza az irodalmi mű két formája közül az egyik, míg a másik a költészet.
Új!!: Georg Scherg és Próza · Többet látni »
Reutlingen
Reutlingen település Németországban, azon belül Baden-Württembergben.
Új!!: Georg Scherg és Reutlingen · Többet látni »
Strasbourg
A Strasbourgi Egyetem főépülete, melyben az Európa Tanács első ülését tartotta Strasbourg (maɡyar kiejtés:, francia kiejtés (IPA):,, elzásziul Strossburi vagy Schdroosburi, rajnai frankul Strossburch, deákul Argentoratum) város Franciaország keleti határán, ahol az Ill-folyó a Rajnába torkollik.
Új!!: Georg Scherg és Strasbourg · Többet látni »
Szamosújvári börtön
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szamosújvári vár.
Új!!: Georg Scherg és Szamosújvári börtön · Többet látni »
Történelem
Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.
Új!!: Georg Scherg és Történelem · Többet látni »
Tübingen
Tübingen város a dél-németországi Baden-Württemberg szövetségi tartományban.
Új!!: Georg Scherg és Tübingen · Többet látni »
Tudor Arghezi
Tudor Arghezi (Bukarest, 1880. május 21. – Bukarest, 1967. július 14.) román költő, prózaíró, műfordító, publicista.
Új!!: Georg Scherg és Tudor Arghezi · Többet látni »
1917
Nincs leírás.
Új!!: Georg Scherg és 1917 · Többet látni »
1922
Nincs leírás.
Új!!: Georg Scherg és 1922 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Georg Scherg és 1990 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Georg Scherg és 2002 · Többet látni »
