Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
57 kapcsolatok: Andrea Doria, Anjou-ház, Aragóniai Királyság, Égei-tenger, Bécsi kongresszus, Dózse, De facto, Genova, I. Napóleon francia császár, II. Fülöp spanyol király, Itália, Január 3., Katolicizmus, Közel-Kelet, Köztársaság, Keresztes háborúk, Kommuna (középkor), Konstantinápoly, Korzika, Krím, Liguria, Lombard Liga, Magreb, Magyar–török háborúk, Magyarország, Németalföldi szabadságharc, Nikaiai Császárság, Olaszország, Oszmán Birodalom, Pisa (település), Szardínia (sziget), Szárd Királyság, V. Károly német-római császár, Velence (Olaszország), Velencei Köztársaság, 1005, 11. század, 12. század, 1261, 1284, 13. század, 14. század, 1499, 15. század, 1522, 1528, 1557, 1566, 17. század, 1768, ..., 1796, 1797, 18. század, 1805, 1814, 1815, 1984. Bővíteni index (7 több) »
Andrea Doria
Andrea Doria (Oneglia 1466. november 30. – Genova 1560. november 25.) itáliai tengerész, államférfi.
Új!!: Genovai Köztársaság és Andrea Doria · Többet látni »
Anjou-ház
#ÁTIRÁNYÍTÁS Anjou-ház (egyértelműsítő lap).
Új!!: Genovai Köztársaság és Anjou-ház · Többet látni »
Aragóniai Királyság
Az Aragóniai Királyság (Regne d'Aragó, latinː Regnum Aragonum, spanyolː Reino de Aragón) egy középkori és kora újkori királyság volt az Ibériai-félszigeten, amely megfelel a mai Aragóniának, Spanyolország autonóm közösségének.
Új!!: Genovai Köztársaság és Aragóniai Királyság · Többet látni »
Égei-tenger
Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el.
Új!!: Genovai Köztársaság és Égei-tenger · Többet látni »
Bécsi kongresszus
A bécsi kongresszus 1814–1815-ben Bécsben az osztrák államkancellár, Metternich vezetésével, valamennyi európai állam (az Oszmán Birodalom kivételével) részvételével megtartott nemzetközi kongresszus, amelynek célja Európa napóleoni háborúk utáni politikai rendezése volt.
Új!!: Genovai Köztársaság és Bécsi kongresszus · Többet látni »
Dózse
Leonardo Loredan velencei dózse, Giovanni Bellini festménye 1501-ből A dózse olasz doge szó magyarosodott változata.
Új!!: Genovai Köztársaság és Dózse · Többet látni »
De facto
A de facto (latin: ’tényszerűen’, ’a tények felől nézve’) jogi kifejezés, melynek szabad fordítása körülbelül „gyakorlatilag” vagy „gyakorlatban”, párja a de jure kifejezésnek, ami viszont azt jelenti: ’a jogi helyzet szerint’.
Új!!: Genovai Köztársaság és De facto · Többet látni »
Genova
Genova (régi nevén Génua) jelentős kikötőváros Észak-Olaszországban, Genova megye és Liguria régió székhelye.
Új!!: Genovai Köztársaság és Genova · Többet látni »
I. Napóleon francia császár
Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.
Új!!: Genovai Köztársaság és I. Napóleon francia császár · Többet látni »
II. Fülöp spanyol király
II.
Új!!: Genovai Köztársaság és II. Fülöp spanyol király · Többet látni »
Itália
#ÁTIRÁNYÍTÁS Itália (egyértelműsítő lap).
Új!!: Genovai Köztársaság és Itália · Többet látni »
Január 3.
Névnapok: Benjámin, Genovéva + Dzsenifer, Dzsenna, Dzsenni, Filadelfia, Gvendolin, Gyöngyvér, Hermina, Kardos, Zsinett.
Új!!: Genovai Köztársaság és Január 3. · Többet látni »
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Új!!: Genovai Köztársaság és Katolicizmus · Többet látni »
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Új!!: Genovai Köztársaság és Közel-Kelet · Többet látni »
Köztársaság
A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.
Új!!: Genovai Köztársaság és Köztársaság · Többet látni »
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Új!!: Genovai Köztársaság és Keresztes háborúk · Többet látni »
Kommuna (középkor)
A kommuna önkormányzattal rendelkező város volt a középkori Észak-Itáliában.
Új!!: Genovai Köztársaság és Kommuna (középkor) · Többet látni »
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Új!!: Genovai Köztársaság és Konstantinápoly · Többet látni »
Korzika
Korzika (franciául Corse; korzikaiul Corsica) Franciaországhoz tartozó sziget a Földközi-tengerben, Franciaország 18 régiójának egyike.
Új!!: Genovai Köztársaság és Korzika · Többet látni »
Krím
A Krím a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget, melyet a 30 km hosszú és 9 km széles Perekopi-földszoros csatol a kontinenshez és kelet felé a hosszan elnyúló Kercsi-félszigetben, a Kercsi-szorosnál végződik.
Új!!: Genovai Köztársaság és Krím · Többet látni »
Liguria
Liguria (olasz kiejtés) Észak-Olaszország közigazgatási egysége, régiója (regione). Olaszul: Regione di Liguria. Határai délről a Ligur-tenger, nyugatról Franciaország, északnyugaton Piemont, északkeleten Emilia-Romagna, keleten Toszkána.
Új!!: Genovai Köztársaság és Liguria · Többet látni »
Lombard Liga
A Lombard Liga két középkori városszövetség volt Észak-Itáliában.
Új!!: Genovai Köztársaság és Lombard Liga · Többet látni »
Magreb
Magreb, az arab világ Nyugatja Az Algériai öböl (nyugatról nézve) Tunisz éjszaka Marrákes Esz-Szavíra kikötő Marokkóban Marrákesi cserzőműhelyek Kasbah Marokkóban A Magreb vagy Magrib, ritkábban Mogreb (gyakori, angol írásmóddal Maghreb, arabul المغرب العربي) Észak-Afrika egyik nagy régiója, a Nílus folyótól nyugatra és a Szahara sivatagtól északra, gyakorlatilag az Atlasz-hegység.
Új!!: Genovai Köztársaság és Magreb · Többet látni »
Magyar–török háborúk
A magyar–török háborúk I. Lajos uralkodása idején indultak a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom között.
Új!!: Genovai Köztársaság és Magyar–török háborúk · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Genovai Köztársaság és Magyarország · Többet látni »
Németalföldi szabadságharc
A nyolcvanéves háború,, más néven a németalföldi szabadságharc, a németalföldi Tizenhét Tartomány lakosainak lázadása volt a spanyol uralom ellen.
Új!!: Genovai Köztársaság és Németalföldi szabadságharc · Többet látni »
Nikaiai Császárság
A Nikaiai Császárság a Bizánci Birodalom legnagyobb görögök által alapított utódállama volt a IV. keresztes hadjárat után.
Új!!: Genovai Köztársaság és Nikaiai Császárság · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Genovai Köztársaság és Olaszország · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Genovai Köztársaság és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Pisa (település)
Pisa (IPA) olasz város Toszkánában; Pisa megye és az érsekség székhelye.
Új!!: Genovai Köztársaság és Pisa (település) · Többet látni »
Szardínia (sziget)
Szardínia (szárdul Sardinna) a Földközi-tenger második, Európa nyolcadik, és a világ negyvenhatodik legnagyobb szigete, amely Olaszország, Spanyolország, Tunézia és Franciaország (Korzika) között helyezkedik el.
Új!!: Genovai Köztársaság és Szardínia (sziget) · Többet látni »
Szárd Királyság
A Szárd Királyság (olykor röviden csak Szardínia), vagy a Savoyai-időszakot követően 1847-től Szárd–Piemonti Királyság, egy történelmi itáliai állam volt Dél-Európában, ami a középkortól a korai újkorig állt fenn.
Új!!: Genovai Köztársaság és Szárd Királyság · Többet látni »
V. Károly német-római császár
V.
Új!!: Genovai Köztársaság és V. Károly német-római császár · Többet látni »
Velence (Olaszország)
Velence (olaszul: Venezia, velenceiül: Venesia vagy Venexia, latinul: Venetiae, angolul: Venice, németül: Venedig) város Olaszországban, az észak-olaszországi Veneto régió, az egykori Velencei Köztársaság, és a Velencei patriarkátus székhelye.
Új!!: Genovai Köztársaság és Velence (Olaszország) · Többet látni »
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Új!!: Genovai Köztársaság és Velencei Köztársaság · Többet látni »
1005
Nincs leírás.
Új!!: Genovai Köztársaság és 1005 · Többet látni »
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Új!!: Genovai Köztársaság és 11. század · Többet látni »
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
Új!!: Genovai Köztársaság és 12. század · Többet látni »
1261
Nincs leírás.
Új!!: Genovai Köztársaság és 1261 · Többet látni »
1284
Nincs leírás.
Új!!: Genovai Köztársaság és 1284 · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Genovai Köztársaság és 13. század · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Genovai Köztársaság és 14. század · Többet látni »
1499
Nincs leírás.
Új!!: Genovai Köztársaság és 1499 · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Genovai Köztársaság és 15. század · Többet látni »
1522
Nincs leírás.
Új!!: Genovai Köztársaság és 1522 · Többet látni »
1528
Nincs leírás.
Új!!: Genovai Köztársaság és 1528 · Többet látni »
1557
Nincs leírás.
Új!!: Genovai Köztársaság és 1557 · Többet látni »
1566
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század.
Új!!: Genovai Köztársaság és 1566 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Genovai Köztársaság és 17. század · Többet látni »
1768
Nincs leírás.
Új!!: Genovai Köztársaság és 1768 · Többet látni »
1796
Nincs leírás.
Új!!: Genovai Köztársaság és 1796 · Többet látni »
1797
Nincs leírás.
Új!!: Genovai Köztársaság és 1797 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Genovai Köztársaság és 18. század · Többet látni »
1805
Nincs leírás.
Új!!: Genovai Köztársaság és 1805 · Többet látni »
1814
Nincs leírás.
Új!!: Genovai Köztársaság és 1814 · Többet látni »
1815
Nincs leírás.
Új!!: Genovai Köztársaság és 1815 · Többet látni »
1984
Nincs leírás.
Új!!: Genovai Köztársaság és 1984 · Többet látni »
