Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
28 kapcsolatok: Berty László, Budapest, Február 23., Glykais Gyula, Gombos Sándor, Liège, Magyarország, Mauthausen, Május 3., Németország, Olimpiai játékok, Oostende, Pósta Sándor, Petschauer Attila, Piller György, Rády József, Schenker Zoltán, Tersztyánszky Ödön (vívó), Uhlyárik Jenő, Vívás az 1924. évi nyári olimpiai játékokon, Vívás az 1928. évi nyári olimpiai játékokon, Vívó-világbajnokság, 1889, 1924. évi nyári olimpiai játékok, 1925-ös vívó-világbajnokság, 1928. évi nyári olimpiai játékok, 1930-as vívó-világbajnokság, 1945.
Berty László
Berty László vagy Berti László olimpiai bajnok magyar vívó, edző.
Új!!: Garay János (vívó) és Berty László · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Garay János (vívó) és Budapest · Többet látni »
Február 23.
Névnapok: Alfréd + Alfréda, Antigon, Balambér, Fáta, Hasszán, Kardos, Lázár, Lázó, Mirtill, Ottó, Péter, Pető, Polikárp, Romána, Romina, Szemere, Szirén.
Új!!: Garay János (vívó) és Február 23. · Többet látni »
Glykais Gyula
Glykais Gyula (Pomáz, 1893. április 9. – Szekszárd, 1948. június 12.) kétszeres olimpiai bajnok kardvívó.
Új!!: Garay János (vívó) és Glykais Gyula · Többet látni »
Gombos Sándor
Gombos Sándor (Zombor, 1895. december 4. – Budapest, 1968. január 27.) olimpiai bajnok kardvívó, orvos.
Új!!: Garay János (vívó) és Gombos Sándor · Többet látni »
Liège
Liège városa (franciául, vallonul: Lidje,,;; 1949-ig a város nevét Liége-nek írták) Belgium egyik nagyvárosa, amely a Vallónia régióban, az azonos nevű tartományban található, amelynek közigazgatási központja is.
Új!!: Garay János (vívó) és Liège · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Garay János (vívó) és Magyarország · Többet látni »
Mauthausen
Mauthausen mezőváros Ausztria, felső-ausztriai tartományban.
Új!!: Garay János (vívó) és Mauthausen · Többet látni »
Május 3.
Névnapok: Irma, Tímea + Alexander, Antonella, Antónia, Eutímia, Fülöp, Horác, Ivola, Jakab, Juvenál, Letta, Maura, Sándor, Seherezádé, Ténia, Timon, Timót, Timóteus, Timóteusz, Ugor, Viola, Violenta, Violett, Violetta, Viorika, Zsaklin.
Új!!: Garay János (vívó) és Május 3. · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Garay János (vívó) és Németország · Többet látni »
Olimpiai játékok
Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára.
Új!!: Garay János (vívó) és Olimpiai játékok · Többet látni »
Oostende
Oostende (francia, német illetve gyakran magyar írásalakban: Ostende) kikötőváros Belgiumban.
Új!!: Garay János (vívó) és Oostende · Többet látni »
Pósta Sándor
Pósta Sándor, született: Gáspár Sándor olimpiai bajnok magyar vívó, katona, fogorvos, újságíró.
Új!!: Garay János (vívó) és Pósta Sándor · Többet látni »
Petschauer Attila
Petschauer Attila (Budapest, 1904. december 14.Születése bejegyezve az Budapest VI. kerületi polgári anyakönyv alatt. – Davidovka, Szovjetunió, 1943. január 20.) olimpiai bajnok magyar kardvívó, újságíró.
Új!!: Garay János (vívó) és Petschauer Attila · Többet látni »
Piller György
Jekelfalussy Piller György, felsőtárkányi (Eger, 1899. június 19. – San Francisco, 1960. szeptember 6.) kétszeres olimpiai bajnok magyar vívó, edző.
Új!!: Garay János (vívó) és Piller György · Többet látni »
Rády József
Rády József (Szekszárd, 1884. szeptember 22. – Balatonkenese, 1957. október 11.) olimpiai bajnok vívó, honvéd vezérőrnagy.
Új!!: Garay János (vívó) és Rády József · Többet látni »
Schenker Zoltán
Ozoray Schenker Zoltán olimpiai bajnok vívó, katonatiszt, sportszakíró.
Új!!: Garay János (vívó) és Schenker Zoltán · Többet látni »
Tersztyánszky Ödön (vívó)
Vitéz nádasi Tersztyánszky Ödön kard- és tőrvívó, honvéd ezredes; polihisztor, kétszeres olimpiai bajnok, olimpiai ezüst- és bronz-, illetve Európa-bajnoki ezüstérmes, tizenháromszoros magyar bajnok; Tersztyánszky Ödön jogász, alkotmánybíró apja.
Új!!: Garay János (vívó) és Tersztyánszky Ödön (vívó) · Többet látni »
Uhlyárik Jenő
Uhlyárik Jenő olimpiai ezüstérmes vívó, sportvezető, honvédtiszt.
Új!!: Garay János (vívó) és Uhlyárik Jenő · Többet látni »
Vívás az 1924. évi nyári olimpiai játékokon
Az 1924. évi nyári olimpiai játékokon vívásban hét versenyszámot rendeztek.
Új!!: Garay János (vívó) és Vívás az 1924. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »
Vívás az 1928. évi nyári olimpiai játékokon
Az 1928. évi nyári olimpiai játékokon vívásban hét versenyszámot rendeztek.
Új!!: Garay János (vívó) és Vívás az 1928. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »
Vívó-világbajnokság
A vívó-világbajnokság a Nemzetközi Vívószövetség (Fédération Internationale d'Escrime, röviden: FIE) által szervezett nemzetközi vívóverseny.
Új!!: Garay János (vívó) és Vívó-világbajnokság · Többet látni »
1889
Nincs leírás.
Új!!: Garay János (vívó) és 1889 · Többet látni »
1924. évi nyári olimpiai játékok
Az 1924.
Új!!: Garay János (vívó) és 1924. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1925-ös vívó-világbajnokság
Az 1925-ös vívó-világbajnokság – eredetileg Európa-bajnokságként – a negyedik világbajnokság volt a vívás történetében, és a belgiumi Oostendében rendezték meg.
Új!!: Garay János (vívó) és 1925-ös vívó-világbajnokság · Többet látni »
1928. évi nyári olimpiai játékok
Az 1928.
Új!!: Garay János (vívó) és 1928. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1930-as vívó-világbajnokság
Az 1930-as vívó-világbajnokság – eredetileg Európa-bajnokságként – a nyolcadik világbajnokság volt a vívás történetében, és Liège-ben, Belgiumban rendezték meg.
Új!!: Garay János (vívó) és 1930-as vívó-világbajnokság · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Garay János (vívó) és 1945 · Többet látni »
