Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
70 kapcsolatok: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Az obsitos, Ballada, Barabás Miklós (festő), Békéscsaba, Budapest, Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860), Eötvös József (író), Eger, Elbeszélő költemény, Eposz, Erdélyi János (költő), Fót, Ferenczi Zoltán, Ferenczy József (író), Fiumei Úti Sírkert, Garay Alajos, Garay János-szobor (Szekszárd), Gerenday Antal, Gerenday Béla, Geringer Károly, Horvát István (történész), Július 1., Kisfaludy Társaság, Litográfia, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarok, Makó, Német irodalom, November 5., November 8., Október 10., Pákh Albert, Pécs, Pest (történelmi település), Pesti Divatlap, Pesti Röpívek, Pompéry János, Pozsony, Rajzolatok, Rájnis József, Romantika, Szárnovszky Ferenc, Szekszárd, Szigligeti Ede, Tengelic (település), Toldy Ferenc, Vahot Imre, Vörösmarty Mihály, Virág Benedek, ..., Virozsil Antal, Zalán Tibor, 1812, 1829, 1833, 1835, 1836, 1837, 1839, 1840, 1842, 1844, 1845, 1846, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849, 1850, 1853, 1900. Bővíteni index (20 több) »
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma Pécs főterén áll, és a ciszterci rend működteti.
Új!!: Garay János (költő) és A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma · Többet látni »
Az obsitos
Az obsitos Garay János 1843-ban írt tréfás, anekdotázó elbeszélő költeménye.
Új!!: Garay János (költő) és Az obsitos · Többet látni »
Ballada
A romantika stílusjegyét viselő műfaj, a ballada több jelentésben használatos: egyrészt a dal egy sajátos formája, illetve az ebből kialakult zenei műfaj, másrészt a népköltészetben és a szépirodalomban az epikának egy lírai jegyeket is mutató költői műfaja.
Új!!: Garay János (költő) és Ballada · Többet látni »
Barabás Miklós (festő)
Barabás Miklós leánya Henriette (1842–1892) 1858 Barabás Miklós leánya Barabás Ilona (1844–1929) 1863 Barabás Miklós három leánya. 1864 Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898. február 12.) magyar festő, az első olyan, aki képes volt festészetből megélni, grafikus, fényképész, az MTA tagja.
Új!!: Garay János (költő) és Barabás Miklós (festő) · Többet látni »
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Új!!: Garay János (költő) és Békéscsaba · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Garay János (költő) és Budapest · Többet látni »
Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860)
A Budapesti Hírlap a kiegyezést megelőző időszak önkényuralmi rendszerében megjelent magyar nyelvű hivatalos napilap volt 1853 és 1860 között.
Új!!: Garay János (költő) és Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) · Többet látni »
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Új!!: Garay János (költő) és Eötvös József (író) · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: Garay János (költő) és Eger · Többet látni »
Elbeszélő költemény
Az elbeszélő költemény verses epikai műfaj, mely a balladánál terjedelmesebb, az eposznál általában rövidebb.
Új!!: Garay János (költő) és Elbeszélő költemény · Többet látni »
Eposz
Az eposz az epika legkorábban kialakult, nagy múltú műfaja.
Új!!: Garay János (költő) és Eposz · Többet látni »
Erdélyi János (költő)
Erdélyi János (Nagykapos, 1814. április 1. – Sárospatak, 1868. január 23.) magyar ügyvéd, költő, kritikus, esztéta, népköltési gyűjtő, tanár, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság titkára.
Új!!: Garay János (költő) és Erdélyi János (költő) · Többet látni »
Fót
Fót város Pest vármegyében, a Dunakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Garay János (költő) és Fót · Többet látni »
Ferenczi Zoltán
Ferenczi Zoltán, olykor Ferenczy formában is (Borsa, 1857. október 7. – Budapest, 1927. május 31.) irodalomtörténész, könyvtáros, a kolozsvári és a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára főkönyvtárnoka, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Garay János (költő) és Ferenczi Zoltán · Többet látni »
Ferenczy József (író)
Ferenczy József (Baja, 1855. április 29. – Budapest, Erzsébetváros, 1928. március 21.) gimnáziumi tanár, irodalomtörténész, a Petőfi Társaság tagja.
Új!!: Garay János (költő) és Ferenczy József (író) · Többet látni »
Fiumei Úti Sírkert
A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.
Új!!: Garay János (költő) és Fiumei Úti Sírkert · Többet látni »
Garay Alajos
Garay Alajos (Szekszárd, 1818. december 24. – Dunaszekcső, 1886. január 18.) katolikus plébános, Garay János költő testvéröccse.
Új!!: Garay János (költő) és Garay Alajos · Többet látni »
Garay János-szobor (Szekszárd)
A Garay János-szobor egy köztéri szobor Szekszárd városában, a Garay téren.
Új!!: Garay János (költő) és Garay János-szobor (Szekszárd) · Többet látni »
Gerenday Antal
Gerenday Antal (Dömsöd, 1818. március 15. — Piszke, 1887. augusztus 7.) magyar szobrász.
Új!!: Garay János (költő) és Gerenday Antal · Többet látni »
Gerenday Béla
Gerenday Béla, (Pest, 1863. december 13. – Budapest, 1936. szeptember 10.) magyar szobrász.
Új!!: Garay János (költő) és Gerenday Béla · Többet látni »
Geringer Károly
#ÁTIRÁNYÍTÁS Karl von Geringer.
Új!!: Garay János (költő) és Geringer Károly · Többet látni »
Horvát István (történész)
Horvát István (Székesfehérvár, 1784. május 3. – Pest, 1846. június 13.) magyar történész, bölcsészdoktor, egyetemi tanár, a 19.
Új!!: Garay János (költő) és Horvát István (történész) · Többet látni »
Július 1.
Névnapok: Annamária, Tihamér + Anilla, Anna, Annabell, Annabella, Annamari, Áron, Denver, Detre, Dévald, Előd, Gyula, Lévi, Ninett, Ninetta, Ninon, Olivér, Tábita, Talita, Teobald, Teobalda, Tibald, Tibold.
Új!!: Garay János (költő) és Július 1. · Többet látni »
Kisfaludy Társaság
Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.
Új!!: Garay János (költő) és Kisfaludy Társaság · Többet látni »
Litográfia
Színes kőnyomat szivarosdobozon 1917-es kőnyomatos plakát A litográfia, magyarul: kőnyomtatás, (görög λίθος – lithosz: 'kő' + γράφω – graphó: 'karcolni, írni, rajzolni) síknyomtatás elvén alapuló grafikai eljárás, egykor a nyomdatechnika egyik legfontosabb eljárása.
Új!!: Garay János (költő) és Litográfia · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Garay János (költő) és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Garay János (költő) és Magyarok · Többet látni »
Makó
Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.
Új!!: Garay János (költő) és Makó · Többet látni »
Német irodalom
A német irodalom megnevezést általános jelleggel a német nyelvű irodalom megjelölésére használják.
Új!!: Garay János (költő) és Német irodalom · Többet látni »
November 5.
Névnapok: Imre + Avarka, Bertolda, Filotea, Tétény, Töhötöm, Zakariás.
Új!!: Garay János (költő) és November 5. · Többet látni »
November 8.
Névnapok: Zsombor + Adeodát, Bagamér, Deodát, Gotfrid, Hódos, Kál, Kara, Karád, Kasztor, Klaudiusz, Kolos, Kolozs.
Új!!: Garay János (költő) és November 8. · Többet látni »
Október 10.
Névnapok: Gedeon + Bendegúz, Dániel, Daniló, Dános, Ferenc, Gede, Gedő, Gida, Glenn, Hajna, Lajos, Leó, Leon, Lionel, Samu, Sámuel.
Új!!: Garay János (költő) és Október 10. · Többet látni »
Pákh Albert
Pákh Albert (Rozsnyó, 1823. március 11. – Pest, 1867. február 10.) ügyvéd, az MTA levelező, valamint a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a Vasárnapi Ujság alapítója és szerkesztője.
Új!!: Garay János (költő) és Pákh Albert · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Garay János (költő) és Pécs · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Garay János (költő) és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Pesti Divatlap
A Pesti Divatlap 1848. március 18-án megjelent lapszámának címlapja Petőfi Sándor elbeszélő költeményének, a Pesti Divatlapban megjelent első kiadásának, címképe A Pesti Divatlap Pesten megjelenő hetilap volt 1844 és 1848 között.
Új!!: Garay János (költő) és Pesti Divatlap · Többet látni »
Pesti Röpívek
A Pesti Röpivek magyar szépirodalmi lap volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után.
Új!!: Garay János (költő) és Pesti Röpívek · Többet látni »
Pompéry János
Pompéry János (Miskolc, 1819. június 21. – Budapest, 1884. szeptember 28.) magyar író, újságíró, az MTA levelező tagja (1859).
Új!!: Garay János (költő) és Pompéry János · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Garay János (költő) és Pozsony · Többet látni »
Rajzolatok
A Rajzolatok irodalmi divatlap volt a 19.
Új!!: Garay János (költő) és Rajzolatok · Többet látni »
Rájnis József
Kőszegi Rájnis József (Kőszeg, 1741. június 4. – Keszthely, 1812. szeptember 23.) bölcseleti és teológiai doktor, tanár, műfordító.
Új!!: Garay János (költő) és Rájnis József · Többet látni »
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Új!!: Garay János (költő) és Romantika · Többet látni »
Szárnovszky Ferenc
Szárnovszky Ferenc (Pest, 1863. december 25. – Budapest, 1903. április 29.) magyar szobrász és éremművész.
Új!!: Garay János (költő) és Szárnovszky Ferenc · Többet látni »
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Új!!: Garay János (költő) és Szekszárd · Többet látni »
Szigligeti Ede
Szigligeti Ede (Szigligeti Edvárd; eredetileg: Szathmáry József) (Nagyvárad, 1814. március 8. – Budapest, 1878. január 19.) drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1840).
Új!!: Garay János (költő) és Szigligeti Ede · Többet látni »
Tengelic (település)
Tengelic község Tolna vármegyében, a Paksi járásban.
Új!!: Garay János (költő) és Tengelic (település) · Többet látni »
Toldy Ferenc
Rusz Károly metszete Kerepesi temető: B. 266. Huszár Adolf műve, 1879 Toldy Ferenc (születési nevén Schedl Ferenc Károly József) (Buda, 1805. augusztus 10. – Budapest, 1875. december 10.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára, 1841-től 1861-ig Kisfaludy Társaság igazgatója, majd másodelnöke.
Új!!: Garay János (költő) és Toldy Ferenc · Többet látni »
Vahot Imre
Kerepesi temető: 34/1-1-24.A síron tévesen szerepel 1870 a halál dátumául. Vachottfalvi Vahot Imre (született: Vachott) (Gyöngyös, 1820. február 25. – Budapest, Budaújlak, 1879. február 21.) magyar ügyvéd, színműíró, lapszerkesztő.
Új!!: Garay János (költő) és Vahot Imre · Többet látni »
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Garay János (költő) és Vörösmarty Mihály · Többet látni »
Virág Benedek
Virág Benedek (1775-ig Virág Ádám Ignác, Dióskál, 1752 vagy 1754. augusztus 31. – Buda, Tabán, 1830. január 23.) tanár, költő, műfordító, történetíró, a magyar ódaköltészet első mestere.
Új!!: Garay János (költő) és Virág Benedek · Többet látni »
Virozsil Antal
Virozsil Antal (Selmecbánya, 1792. április 14. – Bécs, 1868. május 19.) magyar jogtudományi író, egyetemi tanár.
Új!!: Garay János (költő) és Virozsil Antal · Többet látni »
Zalán Tibor
Zalán Tibor (született: Lipák Tibor, Szolnok, 1954. augusztus 27. –) József Attila-díjas (1987) magyar költő, író, drámaíró, dramaturg.
Új!!: Garay János (költő) és Zalán Tibor · Többet látni »
1812
Nincs leírás.
Új!!: Garay János (költő) és 1812 · Többet látni »
1829
Nincs leírás.
Új!!: Garay János (költő) és 1829 · Többet látni »
1833
Leonidák Észak Amerika felett 1833-ban.
Új!!: Garay János (költő) és 1833 · Többet látni »
1835
Nincs leírás.
Új!!: Garay János (költő) és 1835 · Többet látni »
1836
Nincs leírás.
Új!!: Garay János (költő) és 1836 · Többet látni »
1837
Nincs leírás.
Új!!: Garay János (költő) és 1837 · Többet látni »
1839
Nincs leírás.
Új!!: Garay János (költő) és 1839 · Többet látni »
1840
Nincs leírás.
Új!!: Garay János (költő) és 1840 · Többet látni »
1842
Nincs leírás.
Új!!: Garay János (költő) és 1842 · Többet látni »
1844
Nincs leírás.
Új!!: Garay János (költő) és 1844 · Többet látni »
1845
Nincs leírás.
Új!!: Garay János (költő) és 1845 · Többet látni »
1846
Nincs leírás.
Új!!: Garay János (költő) és 1846 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Garay János (költő) és 1848 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Garay János (költő) és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Garay János (költő) és 1849 · Többet látni »
1850
Nincs leírás.
Új!!: Garay János (költő) és 1850 · Többet látni »
1853
Nincs leírás.
Új!!: Garay János (költő) és 1853 · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Garay János (költő) és 1900 · Többet látni »
