Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Garay János (költő)

Index Garay János (költő)

Garay János szobra Szekszárdon Emléktábla a Garay János szülőházának helyén álló épületen. Várady Antal disztichonja (1881) Gerenday-cég kivitelezésében Garay János (Szekszárd, 1812.

Tartalomjegyzék

  1. 54 kapcsolatok: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Az obsitos, Ballada, Barabás Miklós (festő), Békéscsaba, Budapest, Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860), Eötvös József (író), Eger, Elbeszélő költemény, Eposz, Erdélyi János (költő), Fót, Ferenczi Zoltán, Ferenczy József (író), Fiumei Úti Sírkert, Garay Alajos, Garay János-szobor (Szekszárd), Gerenday Antal, Gerenday Béla, Geringer Károly, Horvát István (történész), Július 1., Kisfaludy Társaság, Litográfia, Magyar Tudományos Akadémia, Makó, Német irodalom, November 5., November 8., Október 10., Pákh Albert, Pécs, Pest (történelmi település), Pesti Divatlap, Pesti Röpívek, Pompéry János, Pozsony, Rajzolatok, Rájnis József, Romantika, Szárnovszky Ferenc, Szekszárd, Szigligeti Ede, Tengelic (település), Toldy Ferenc, Vahot Imre, Vörösmarty Mihály, Virág Benedek, Virozsil Antal, ... Bővíteni index (4 több) »

  2. 1853-ban elhunyt személyek
  3. Szekszárdiak

A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma

A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma Pécs főterén áll, és a ciszterci rend működteti.

Megnézni Garay János (költő) és A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma

Az obsitos

Az obsitos Garay János 1843-ban írt tréfás, anekdotázó elbeszélő költeménye.

Megnézni Garay János (költő) és Az obsitos

Ballada

A romantika stílusjegyét viselő műfaj, a ballada több jelentésben használatos: egyrészt a dal egy sajátos formája, illetve az ebből kialakult zenei műfaj, másrészt a népköltészetben és a szépirodalomban az epikának egy lírai jegyeket is mutató költői műfaja.

Megnézni Garay János (költő) és Ballada

Barabás Miklós (festő)

Barabás Miklós leánya Henriette (1842–1892) 1858 Barabás Miklós leánya Barabás Ilona (1844–1929) 1863 Barabás Miklós három leánya. 1864 Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898.

Megnézni Garay János (költő) és Barabás Miklós (festő)

Békéscsaba

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.

Megnézni Garay János (költő) és Békéscsaba

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Megnézni Garay János (költő) és Budapest

Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860)

A Budapesti Hírlap a kiegyezést megelőző időszak önkényuralmi rendszerében megjelent magyar nyelvű hivatalos napilap volt 1853 és 1860 között.

Megnézni Garay János (költő) és Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860)

Eötvös József (író)

Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.

Megnézni Garay János (költő) és Eötvös József (író)

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.

Megnézni Garay János (költő) és Eger

Elbeszélő költemény

Az elbeszélő költemény verses epikai műfaj, mely a balladánál terjedelmesebb, az eposznál általában rövidebb.

Megnézni Garay János (költő) és Elbeszélő költemény

Eposz

Az eposz az epika legkorábban kialakult, nagy múltú műfaja.

Megnézni Garay János (költő) és Eposz

Erdélyi János (költő)

Erdélyi János (Nagykapos, 1814. április 1. – Sárospatak, 1868. január 23.) magyar ügyvéd, költő, kritikus, esztéta, népköltési gyűjtő, tanár, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság titkára.

Megnézni Garay János (költő) és Erdélyi János (költő)

Fót

Fót város Pest vármegyében, a Dunakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.

Megnézni Garay János (költő) és Fót

Ferenczi Zoltán

Ferenczi Zoltán, olykor Ferenczy formában is (Borsa, 1857. október 7. – Budapest, 1927. május 31.) irodalomtörténész, könyvtáros, a kolozsvári és a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára főkönyvtárnoka, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Megnézni Garay János (költő) és Ferenczi Zoltán

Ferenczy József (író)

Ferenczy József (Baja, 1855. április 29. – Budapest, Erzsébetváros, 1928. március 21.) gimnáziumi tanár, irodalomtörténész, a Petőfi Társaság tagja.

Megnézni Garay János (költő) és Ferenczy József (író)

Fiumei Úti Sírkert

A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.

Megnézni Garay János (költő) és Fiumei Úti Sírkert

Garay Alajos

Garay Alajos (Szekszárd, 1818. december 24. – Dunaszekcső, 1886. január 18.) katolikus plébános, Garay János költő testvéröccse.

Megnézni Garay János (költő) és Garay Alajos

Garay János-szobor (Szekszárd)

A Garay János-szobor egy köztéri szobor Szekszárd városában, a Garay téren.

Megnézni Garay János (költő) és Garay János-szobor (Szekszárd)

Gerenday Antal

Gerenday Antal (Dömsöd, 1818. március 15. — Piszke, 1887. augusztus 7.) magyar szobrász.

Megnézni Garay János (költő) és Gerenday Antal

Gerenday Béla

Gerenday Béla, (Pest, 1863. december 13. – Budapest, 1936. szeptember 10.) magyar szobrász.

Megnézni Garay János (költő) és Gerenday Béla

Geringer Károly

#ÁTIRÁNYÍTÁS Karl von Geringer.

Megnézni Garay János (költő) és Geringer Károly

Horvát István (történész)

Horvát István (Székesfehérvár, 1784. május 3. – Pest, 1846. június 13.) magyar történész, bölcsészdoktor, egyetemi tanár, a 19.

Megnézni Garay János (költő) és Horvát István (történész)

Július 1.

Névnapok: Annamária, Tihamér + Anilla, Anna, Annabell, Annabella, Annamari, Áron, Denver, Detre, Dévald, Előd, Gyula, Lévi, Ninett, Ninetta, Ninon, Olivér, Tábita, Talita, Teobald, Teobalda, Tibald, Tibold.

Megnézni Garay János (költő) és Július 1.

Kisfaludy Társaság

Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.

Megnézni Garay János (költő) és Kisfaludy Társaság

Litográfia

Színes kőnyomat szivarosdobozon 1917-es kőnyomatos plakát A litográfia, magyarul: kőnyomtatás, (görög λίθος – lithosz: 'kő' + γράφω – graphó: 'karcolni, írni, rajzolni) síknyomtatás elvén alapuló grafikai eljárás, egykor a nyomdatechnika egyik legfontosabb eljárása.

Megnézni Garay János (költő) és Litográfia

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

Megnézni Garay János (költő) és Magyar Tudományos Akadémia

Makó

Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.

Megnézni Garay János (költő) és Makó

Német irodalom

A német irodalom megnevezést általános jelleggel a német nyelvű irodalom megjelölésére használják.

Megnézni Garay János (költő) és Német irodalom

November 5.

Névnapok: Imre + Avarka, Bertolda, Filotea, Tétény, Töhötöm, Zakariás.

Megnézni Garay János (költő) és November 5.

November 8.

Névnapok: Zsombor + Adeodát, Bagamér, Deodát, Gotfrid, Hódos, Kál, Kara, Karád, Kasztor, Klaudiusz, Kolos, Kolozs.

Megnézni Garay János (költő) és November 8.

Október 10.

Névnapok: Gedeon + Bendegúz, Dániel, Daniló, Dános, Ferenc, Gede, Gedő, Gida, Glenn, Hajna, Lajos, Leó, Leon, Lionel, Samu, Sámuel.

Megnézni Garay János (költő) és Október 10.

Pákh Albert

Pákh Albert (Rozsnyó, 1823. március 11. – Pest, 1867. február 10.) ügyvéd, az MTA levelező, valamint a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a Vasárnapi Ujság alapítója és szerkesztője.

Megnézni Garay János (költő) és Pákh Albert

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Megnézni Garay János (költő) és Pécs

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Megnézni Garay János (költő) és Pest (történelmi település)

Pesti Divatlap

A Pesti Divatlap 1848. március 18-án megjelent lapszámának címlapja Petőfi Sándor elbeszélő költeményének, a Pesti Divatlapban megjelent első kiadásának, címképe A Pesti Divatlap Pesten megjelenő hetilap volt 1844 és 1848 között.

Megnézni Garay János (költő) és Pesti Divatlap

Pesti Röpívek

A Pesti Röpivek magyar szépirodalmi lap volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után.

Megnézni Garay János (költő) és Pesti Röpívek

Pompéry János

Pompéry János (Miskolc, 1819. június 21. – Budapest, 1884. szeptember 28.) magyar író, újságíró, az MTA levelező tagja (1859).

Megnézni Garay János (költő) és Pompéry János

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Megnézni Garay János (költő) és Pozsony

Rajzolatok

A Rajzolatok irodalmi divatlap volt a 19.

Megnézni Garay János (költő) és Rajzolatok

Rájnis József

Kőszegi Rájnis József (Kőszeg, 1741. június 4. – Keszthely, 1812. szeptember 23.) bölcseleti és teológiai doktor, tanár, műfordító.

Megnézni Garay János (költő) és Rájnis József

Romantika

Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.

Megnézni Garay János (költő) és Romantika

Szárnovszky Ferenc

Szárnovszky Ferenc (Pest, 1863. december 25. – Budapest, 1903. április 29.) magyar szobrász és éremművész.

Megnézni Garay János (költő) és Szárnovszky Ferenc

Szekszárd

római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.

Megnézni Garay János (költő) és Szekszárd

Szigligeti Ede

Szigligeti Ede (Szigligeti Edvárd; eredetileg: Szathmáry József) (Nagyvárad, 1814. március 8. – Budapest, 1878. január 19.) drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1840).

Megnézni Garay János (költő) és Szigligeti Ede

Tengelic (település)

Tengelic község Tolna vármegyében, a Paksi járásban.

Megnézni Garay János (költő) és Tengelic (település)

Toldy Ferenc

Rusz Károly metszete Kerepesi temető: B. 266. Huszár Adolf műve, 1879 Toldy Ferenc (születési nevén Schedl Ferenc Károly József) (Buda, 1805. augusztus 10. – Budapest, 1875. december 10.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára, 1841-től 1861-ig Kisfaludy Társaság igazgatója, majd másodelnöke.

Megnézni Garay János (költő) és Toldy Ferenc

Vahot Imre

Kerepesi temető: 34/1-1-24.A síron tévesen szerepel 1870 a halál dátumául. Vachottfalvi Vahot Imre (született: Vachott) (Gyöngyös, 1820. február 25. – Budapest, Budaújlak, 1879. február 21.) magyar ügyvéd, színműíró, lapszerkesztő.

Megnézni Garay János (költő) és Vahot Imre

Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

Megnézni Garay János (költő) és Vörösmarty Mihály

Virág Benedek

Virág Benedek (1775-ig Virág Ádám Ignác, Dióskál, 1752 vagy 1754. augusztus 31. – Buda, Tabán, 1830. január 23.) tanár, költő, műfordító, történetíró, a magyar ódaköltészet első mestere.

Megnézni Garay János (költő) és Virág Benedek

Virozsil Antal

Virozsil Antal (Selmecbánya, 1792. április 14. – Bécs, 1868. május 19.) magyar jogtudományi író, egyetemi tanár.

Megnézni Garay János (költő) és Virozsil Antal

Zalán Tibor

Zalán Tibor (született: Lipák Tibor, Szolnok, 1954. augusztus 27. –) József Attila-díjas (1987) magyar költő, író, drámaíró, dramaturg.

Megnézni Garay János (költő) és Zalán Tibor

1833

Leonidák Észak Amerika felett 1833-ban.

Megnézni Garay János (költő) és 1833

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Megnézni Garay János (költő) és 1848–49-es forradalom és szabadságharc

1900

Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.

Megnézni Garay János (költő) és 1900

Lásd még

1853-ban elhunyt személyek

Szekszárdiak

, Zalán Tibor, 1833, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1900.