Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Gallienus római császár

Index Gallienus római császár

Publius Licinius Egnatius Gallienus, általánosan elterjedt néven Gallienus császár (Etruria, 218 körül – Mediolanum, 268 szeptembere) a Római Birodalom császára volt: 253-tól 260-ig apja, I. Valerianus társcsászára, majd 268-ig egyedül császár.

66 kapcsolatok: Aemilianus római császár, Alemannok, Alpok, Appennini-félsziget, Attika, Augustus (cím), Balkán (térség), Bizánci Birodalom, Caesar (cím), Dacia (római provincia), Duna, Eszék, Etruria, Eutropius, Frankok, Gallia, Germania Inferior, Germánok, Hannibál (karthágói hadvezér), Hispania, I. Sápúr szászánida király, II. Claudius Gothicus római császár, Illyricum, Jóannész Malalasz, Juthungok, Kaiszareiai Euszebiosz, Köln, Kereszténység, Kilikia, Manlius Acilius Aureolus, Mediolanum (Milánó), Mezopotámia, Milánó, Noricum, Numizmatika, Palmüra, Pannonia (provincia), Perzsa Birodalom, Plótinosz, Pontosz, Postumus gall császár, Praetorianusok, Raetia, Rajna, Róma, Római Birodalom, Roxolánok, Sextus Aurelius Victor, Svájc, Szarmaták, ..., Szávaszentdemeter, Szeptember, Tarragona, Törökország, Valerianus római császár, Verona (Olaszország), Volusianus római császár, 218, 253, 255, 257, 258, 259, 260, 268, 4. század. Bővíteni index (16 több) »

Aemilianus római császár

Imperator Caesar Marcus Aemilius Aemilianus Augustus, általánosan elterjedt néven Aemilianus császár (Mauretania, 207 vagy 213 – Spoleto, 253 szeptembere) a Római Birodalom császára 253 augusztus – szeptember között.

Új!!: Gallienus római császár és Aemilianus római császár · Többet látni »

Alemannok

Az alemannok (alamannok) a Rajna-Majna-Neckar folyók vidékére érkező és ott élő germán törzsek törzsszövetsége az ókorban, később a németek egyik nagy etnikai csoportja.

Új!!: Gallienus római császár és Alemannok · Többet látni »

Alpok

Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) egy magashegység Európa középső részén.

Új!!: Gallienus római császár és Alpok · Többet látni »

Appennini-félsziget

Az Appennini-félsziget (olaszul Penisola appenninica) egyike Dél-Európa három nagy félszigetének (az Ibériai- és a Balkán-félsziget mellett).

Új!!: Gallienus római császár és Appennini-félsziget · Többet látni »

Attika

Attika (görögül Αττική) egyike Görögország 13 régiójának.

Új!!: Gallienus római császár és Attika · Többet látni »

Augustus (cím)

Caius Octavianus Caesar Augustus császárt Diocletianus császár képével és feliratával, jobbra az ''Augustus'' felirattal Augustus (latin „fenséges”, „tiszteletreméltó”, többes száma augusti, nőnemben Augusta) a Római Birodalom császárainak egyik címe volt.

Új!!: Gallienus római császár és Augustus (cím) · Többet látni »

Balkán (térség)

A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.

Új!!: Gallienus római császár és Balkán (térség) · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Keletrómai Birodalom (- ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Új!!: Gallienus római császár és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Caesar (cím)

A caesar (többes száma caesarok, latinul: Caesar, többes számban Caesares) császári uralkodói cím a Római Birodalomban, amely Caius Julius Caesar római dictator nevéből ered.

Új!!: Gallienus római császár és Caesar (cím) · Többet látni »

Dacia (római provincia)

Dacia fekvése a Római Birodalmon belül 107-ben Dacia 106–271 között (kék színnel) Dacia római provincia volt, amely a mai Erdély nyugati és déli részét, a Bánság keleti területét és Olténiát foglalta magába.

Új!!: Gallienus római császár és Dacia (római provincia) · Többet látni »

Duna

A Duna a második leghosszabb folyam Európában (a Volga után).

Új!!: Gallienus római császár és Duna · Többet látni »

Eszék

Eszék város Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Gallienus római császár és Eszék · Többet látni »

Etruria

Etruria – a latin és görög forrásokban általában Tyrrheniaként hivatkoznak rá – ókori állam volt a mai Olaszország középső részén, a mai Toszkána, Lazio és Umbria területén.

Új!!: Gallienus római császár és Etruria · Többet látni »

Eutropius

Eutropius (4. század – 387 után) római történetíró.

Új!!: Gallienus római császár és Eutropius · Többet látni »

Frankok

A frank törzsek a 3. században A frankok nyugati germán eredetű nép, Európa egyik legjelentősebb kora középkori államalakulatának, a Frank Birodalomnak a létrehozói.

Új!!: Gallienus római császár és Frankok · Többet látni »

Gallia

Gallia térképe Kr.e.58 körül Gallia (latinul Gallia, görögül Galatia) az ókori világnak az a része, amelyet jórészt kelta (latin nyelven gall) törzsek népesítettek be Róma terjeszkedésének időszaka előtt és a Római Birodalomban.

Új!!: Gallienus római császár és Gallia · Többet látni »

Germania Inferior

légió. Germania Inferior a Római Birodalom egyik provinciája volt, a Rajna bal partján, amelyhez a mai Hollandia déli és nyugati területei, Flandria egyes részei és Észak-Rajna-Vesztfália tartoztak.

Új!!: Gallienus római császár és Germania Inferior · Többet látni »

Germánok

Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.

Új!!: Gallienus római császár és Germánok · Többet látni »

Hannibál (karthágói hadvezér)

Hannibál a cannaei csatában elesett római lovagok gyűrűit számlálja - Sébastien Slodtz (1655 – 1726) szobra, a Tuileriákban Hannibal Barkasz (föníciai nyelven: 𐤇𐤍𐤁𐤏𐤋 𐤁𐤓𐤒 Ḥníbˁl Brq, héber Ḥnébˁl, „Baál jó isten”; Karthágó, Kr. e. 247. – Libüssza, Bithünia, Kr. e. 183) karthágói politikus, hadvezér.

Új!!: Gallienus római császár és Hannibál (karthágói hadvezér) · Többet látni »

Hispania

A méridai római színház Hispania volt az a név, melyen a rómaiak ismerték a teljes Ibériai-félszigetet (a mai Portugália, Spanyolország, Andorra és Gibraltár területét).

Új!!: Gallienus római császár és Hispania · Többet látni »

I. Sápúr szászánida király

I.

Új!!: Gallienus római császár és I. Sápúr szászánida király · Többet látni »

II. Claudius Gothicus római császár

Marcus Aurelius Claudius Augustus Gothicus, általánosan elterjedt néven (II.) Claudius Gothicus császár (Sirmium, 213. május 10. – Róma, 270 januárja) római császár volt 268 és 270 között.

Új!!: Gallienus római császár és II. Claudius Gothicus római császár · Többet látni »

Illyricum

Dalmatia provincia (az i. e. 9 előtti Illyricum) a Római Birodalomban Illyricum provincia (tartomány) volt a Római Birodalomban, amelyet az illír törzsek által lakott korábbi Illíria helyén hoztak létre.

Új!!: Gallienus római császár és Illyricum · Többet látni »

Jóannész Malalasz

Jóannész Malalasz vagy Melalasz(), (491 körül – 578) középkori bizánci krónikaíró.

Új!!: Gallienus római császár és Jóannész Malalasz · Többet látni »

Juthungok

Az augsburgi győzelmi oltárkő A juthungok (görögül Iouthungi, latinul Iuthungi) valószínűleg alemann nép, amely a Dunától és Altmühltől északra élt.

Új!!: Gallienus római császár és Juthungok · Többet látni »

Kaiszareiai Euszebiosz

Kaiszareiai Euszebiosz (Euszebiosz tész Kaiszareiász, latinosan caesareai Eusebius vagy Eusebius Pamphili, 265 körül – 339 májusa) keresztény történetíró és püspöke a Római Birodalomhoz tartozó palesztinai Kaiszareiának (Caesarea Maritima).

Új!!: Gallienus római császár és Kaiszareiai Euszebiosz · Többet látni »

Köln

Köln (régi magyar neve: Kolonya) Németország negyedik legnagyobb (Berlin, Hamburg és München után), Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városa.

Új!!: Gallienus római császár és Köln · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában a názáreti Jézus élete és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Mintegy kétmilliárd követőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt a bibliai Ábrahámhoz visszavezethető egyistenhívő vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. A keresztények hite szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett istenembernek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és számos különféle hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult keresztény felekezetek több fő ágazatba: az ókeleti, az ortodox, katolikus, ókatolikus, illetve a protestáns (és neoprotestáns) egyházakba csoportosíthatók.

Új!!: Gallienus római császár és Kereszténység · Többet látni »

Kilikia

Kilikia (''kékkel'') elhelyezkedése az i. e. 6. században Kilikia térképe Kr. u. 1199–1375 között Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana,, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.

Új!!: Gallienus római császár és Kilikia · Többet látni »

Manlius Acilius Aureolus

Manlius Acilius Aureolus (Dacia provincia, 220-230. között – Mediolanum, 268.) lovassági tábornok a Római birodalomban Gallienus császár uralkodása idején, majd trónbitorló.

Új!!: Gallienus római császár és Manlius Acilius Aureolus · Többet látni »

Mediolanum (Milánó)

Mediolanum ókori település Itália északi részén, eredetileg Etruria kelták által lakott részén.

Új!!: Gallienus római császár és Mediolanum (Milánó) · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a „Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban.

Új!!: Gallienus római császár és Mezopotámia · Többet látni »

Milánó

Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.

Új!!: Gallienus római császár és Milánó · Többet látni »

Noricum

Theodosius halála után 400. körül Noricum provincia kiemelve Noricum másként Noricus ager is, dunamelléki római tartomány.

Új!!: Gallienus római császár és Noricum · Többet látni »

Numizmatika

A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány.

Új!!: Gallienus római császár és Numizmatika · Többet látni »

Palmüra

Palmüra, latinosan Palmyra az ókori Szíria egyik fontos városa volt, mely egy oázisban, Damaszkusztól 215 km-re északkeletre és az Eufrátesztől 120 km-re délnyugatra helyezkedik el.

Új!!: Gallienus római császár és Palmüra · Többet látni »

Pannonia (provincia)

Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.

Új!!: Gallienus római császár és Pannonia (provincia) · Többet látni »

Perzsa Birodalom

Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése. Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.

Új!!: Gallienus római császár és Perzsa Birodalom · Többet látni »

Plótinosz

Plótinosz, régiesen Plótinos, (Lükón, Egyiptom, Kr. u. 203 – Campania tartomány, Itália, Kr. u. 269) filozófus, az újplatonizmus megalapítója.

Új!!: Gallienus római császár és Plótinosz · Többet látni »

Pontosz

Pontosz földrajzi névvé váló ókori ország Észak-Anatóliában, a mai Törökország területén.

Új!!: Gallienus római császár és Pontosz · Többet látni »

Postumus gall császár

Marcus Cassianius Latinius Postumus római hadvezér, majd a Gall Birodalom császára 258-268., Gallienus ellencsászára.

Új!!: Gallienus római császár és Postumus gall császár · Többet látni »

Praetorianusok

Praetorianusnak nevezték a cohors praetoria katonáit, eredetileg a hadvezér testőrségét képezték és a szövetségesek válogatott legénységéből alakították meg a testületet.

Új!!: Gallienus római császár és Praetorianusok · Többet látni »

Raetia

Raetia (egyes forrásokban Rhaetia) provincia volt a Római Birodalomban, amelyet a területet lakó rét népről neveztek el.

Új!!: Gallienus római császár és Raetia · Többet látni »

Rajna

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.

Új!!: Gallienus római császár és Rajna · Többet látni »

Róma

farkas a Capitoliumon Róma Olaszország fővárosa, Lazio régió központja (közigazgatásilag comune), a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: Gallienus római császár és Róma · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom (latinul Imperium Romanum) az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: Gallienus római császár és Római Birodalom · Többet látni »

Roxolánok

A roxolánok a szarmaták törzsszövetségébe tartozó törzs voltak, az i. e. 3. században a Don vidékén éltek.

Új!!: Gallienus római császár és Roxolánok · Többet látni »

Sextus Aurelius Victor

Sextus Aurelius Victor, általánosan elterjedt nevén Aurelius Victor (320 körül – 390 körül), római történetíró, aki a 4. század második felében alkotott.

Új!!: Gallienus római császár és Sextus Aurelius Victor · Többet látni »

Svájc

A Svájci Államszövetség (hivatalos nevén latinul: Confoederatio Helvetica, tükörfordításban Svájci Konföderáció; németül: Schweizerische Eidgenossenschaft, vagyis Svájci Esküszövetség) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: Gallienus római császár és Svájc · Többet látni »

Szarmaták

II. Tiberius Julius Sauromates pénzérméje (kb. 172–211.) A szauromatáknak vagy szarmatáknak nevezett ókori, kelet-európai népesség elsődleges források szerint iráni, közelebbről madai, avagy méd származású volt.

Új!!: Gallienus római császár és Szarmaták · Többet látni »

Szávaszentdemeter

Szávaszentdemeter (szerbül Сремска Митровица / Sremska Mitrovica, horvátul Srijemska Mitrovica, Mitrovica, németül Syrmisch Mitrowitz), az ókori Sirmium, város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.

Új!!: Gallienus római császár és Szávaszentdemeter · Többet látni »

Szeptember

Szeptember az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos.

Új!!: Gallienus római császár és Szeptember · Többet látni »

Tarragona

Tarragona város Spanyolország északkeleti részén, Katalónia autonóm közösségben, Tarragona tartományban, Deltebrétől körülbelül 89 km-re északkeletre, Lleidától körülbelül 90 km, az E90-től körülbelül 33 km-re délkeletre, Barcelona központjától mintegy 100 km-re délnyugatra.

Új!!: Gallienus római császár és Tarragona · Többet látni »

Törökország

Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia délnyugati részén fekszik.

Új!!: Gallienus római császár és Törökország · Többet látni »

Valerianus római császár

Imperator Caesar Publius Licinius Valerianus Augustus, általánosan elterjedt néven Valerianus császár, született Publius Licinius Valerianus (193 körül – Bishapur, 264) a Római Birodalom császára 253-tól 260-ig.

Új!!: Gallienus római császár és Valerianus római császár · Többet látni »

Verona (Olaszország)

Verona az észak-itáliai Veneto régió Verona megyéjének közigazgatási központja.

Új!!: Gallienus római császár és Verona (Olaszország) · Többet látni »

Volusianus római császár

Imperator Caesar Caius Vibius Afinius Gallus Valdumnianus Volusianus Augustus, általánosan elterjedt néven Volusianus császár (? – 253 augusztusa) a Római Birodalom társcsászára 251 novembere és 253 augusztusa között.

Új!!: Gallienus római császár és Volusianus római császár · Többet látni »

218

Nincs leírás.

Új!!: Gallienus római császár és 218 · Többet látni »

253

Nincs leírás.

Új!!: Gallienus római császár és 253 · Többet látni »

255

Kategória:3. század.

Új!!: Gallienus római császár és 255 · Többet látni »

257

Nincs leírás.

Új!!: Gallienus római császár és 257 · Többet látni »

258

Nincs leírás.

Új!!: Gallienus római császár és 258 · Többet látni »

259

Nincs leírás.

Új!!: Gallienus római császár és 259 · Többet látni »

260

Nincs leírás.

Új!!: Gallienus római császár és 260 · Többet látni »

268

Nincs leírás.

Új!!: Gallienus római császár és 268 · Többet látni »

4. század

A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.

Új!!: Gallienus római császár és 4. század · Többet látni »

Átirányítja itt:

Gallienus, Publius Licinius Egnatius Gallienus, Publius Licinius Egnatius Gallienus római császár.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »