Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
37 kapcsolatok: Báró, Budapest, Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi szászok, Evangélikus kereszténység, Farkas Tibor (politikus), Felsőház, Gróf, Herceg, Hercegprímás, Horvát–Szlavónország, I. Ferenc József magyar király, Ispán, Jászó, Kálvinista, Képviselőház, Királyi Ítélőtábla, Knin, Legitimizmus, Magyar Királyi Kúria, Magyar Népköztársaság (1918–1919), Magyar Nemzeti Tanács, Magyarország, Mohácsi csata, Nándorfehérvár, Országgyűlés, Püspök, Perjel, Pozsony, Római katolikus egyház, Székelyek, Szent Korona, Unitarianizmus, Wlassics Gyula (jogtudós), Zágráb, 1890-es évek, 1926.
Báró
A báró a középkori Nyugat-, Közép- és Dél-Európában a királytól közvetlenül függő feudális nagybirtokosok, az uralkodó osztály legfelső rétegének megjelölése volt.
Új!!: Főrendiház és Báró · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Főrendiház és Budapest · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Új!!: Főrendiház és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Új!!: Főrendiház és Erdélyi szászok · Többet látni »
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Új!!: Főrendiház és Evangélikus kereszténység · Többet látni »
Farkas Tibor (politikus)
A '''boldogfai Farkas család''' címere. Boldogfai Farkas Józsefné lovászi és szentmargitai '''Sümeghy Rozália''' (1857–1924), dr. boldogfai Farkas Tibor édesanyja Farkas Tibor tartalékos huszárkapitány Boldogfai Farkas Tibor József Imre (Felsőbagod, 1883. április 14. – Zalaegerszeg, 1940. március 26.) jogász, nemzetgyűlési képviselő (1922–1926), majd országgyűlési képviselő (1931–1935), ügyvéd, huszárezred tartalékos kapitánya, földbirtokos, Zala vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságainak a tagja, valamint az Országos Kaszinónak tagja.
Új!!: Főrendiház és Farkas Tibor (politikus) · Többet látni »
Felsőház
A felsőház az országgyűlésnek egyik önálló eleme, mely a polgárok szabad választására támaszkodó alsóházzal együtt a törvényhozás munkájánál közreműködni hivatott.
Új!!: Főrendiház és Felsőház · Többet látni »
Gróf
A gróf (latinul comes), a középkori Nyugat- Közép- és Dél-Európában a királytól sokszor csak közvetetten függő, nagy fokú autonómiával rendelkező feudális nagybirtokosokat jelentette, akik egy-egy területi egység vezetői, a helyi közigazgatás, katonai és bírói hatalom birtokosai voltak.
Új!!: Főrendiház és Gróf · Többet látni »
Herceg
A herceg a legmagasabb rangú főnemesi cím.
Új!!: Főrendiház és Herceg · Többet látni »
Hercegprímás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Esztergomi érsek.
Új!!: Főrendiház és Hercegprímás · Többet látni »
Horvát–Szlavónország
#ÁTIRÁNYÍTÁS Horvát-Szlavónország.
Új!!: Főrendiház és Horvát–Szlavónország · Többet látni »
I. Ferenc József magyar király
I.
Új!!: Főrendiház és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »
Ispán
Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.
Új!!: Főrendiház és Ispán · Többet látni »
Jászó
Jászó (szlovákul Jasov, németül Jossau) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Új!!: Főrendiház és Jászó · Többet látni »
Kálvinista
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kálvinizmus.
Új!!: Főrendiház és Kálvinista · Többet látni »
Képviselőház
#ÁTIRÁNYÍTÁS Képviselőház (egyértelműsítő lap).
Új!!: Főrendiház és Képviselőház · Többet látni »
Királyi Ítélőtábla
A Királyi Ítélőtábla (1868-ig a Pesti Királyi Ítélőtábla, majd Budapesti Királyi Ítélőtábla) a Magyar Királyi Kúriának része volt, elnöke a királyi személynök (Personalis Praesentiae Regiae in Judiciis Locumtenens), akit régi szokás szerint a köznemesek sorából neveztek ki.
Új!!: Főrendiház és Királyi Ítélőtábla · Többet látni »
Knin
Knin (latinul Tininum) város Horvátországban Šibenik-Knin megyében.
Új!!: Főrendiház és Knin · Többet látni »
Legitimizmus
A Bourbon-ház királyi címere A legitimizmus a hagyományos uralkodócsaládok törvényes trónöröklési jogának az elismerése.
Új!!: Főrendiház és Legitimizmus · Többet látni »
Magyar Királyi Kúria
A Magyar Királyi Kúria (más néven Magyar Kúria; röviden kir. kúria) mint felsőbíróság 1723 és 1949 között működött Magyarországon; 1848-ig Főméltóságú, Excelsa Curia (Regis), azután a magyar bírósági szervezetnek 1861-ben az országbírói értekezlet által való visszaállítása óta 1868-ig Magyarországnak országos felsőbírósága és legfőbb ítélőszéke volt.
Új!!: Főrendiház és Magyar Királyi Kúria · Többet látni »
Magyar Népköztársaság (1918–1919)
A Magyar Népköztársaság Magyarország hivatalos neve volt 1918.
Új!!: Főrendiház és Magyar Népköztársaság (1918–1919) · Többet látni »
Magyar Nemzeti Tanács
A kibővített Magyar Nemzeti Tanács egyes tagjai 1918. november elején az Országházban A Magyar Nemzeti Tanácsot az első világháború végén a wilsoni elvekben bízó háborúellenes pártok hozták létre, hasonlóan az Osztrák–Magyar Monarchia más államaiban megalakult nemzeti tanácsokhoz.
Új!!: Főrendiház és Magyar Nemzeti Tanács · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Főrendiház és Magyarország · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: Főrendiház és Mohácsi csata · Többet látni »
Nándorfehérvár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Belgrád.
Új!!: Főrendiház és Nándorfehérvár · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Főrendiház és Országgyűlés · Többet látni »
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Új!!: Főrendiház és Püspök · Többet látni »
Perjel
A perjel vagy prior, női rend esetében perjelnő vagy priorissza, a római katolikus egyházban a szerzetesrend egy kolostorának vezetője, az apátnál alacsonyabb rang.
Új!!: Főrendiház és Perjel · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Főrendiház és Pozsony · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Főrendiház és Római katolikus egyház · Többet látni »
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Új!!: Főrendiház és Székelyek · Többet látni »
Szent Korona
date.
Új!!: Főrendiház és Szent Korona · Többet látni »
Unitarianizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Unitarizmus.
Új!!: Főrendiház és Unitarianizmus · Többet látni »
Wlassics Gyula (jogtudós)
Báró zalánkeméni Wlassics Gyula (Zalaegerszeg, 1852. március 17. – Budapest, 1937. március 30.) jogász, közjogi író, miniszter, az MTA tagja.
Új!!: Főrendiház és Wlassics Gyula (jogtudós) · Többet látni »
Zágráb
Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.
Új!!: Főrendiház és Zágráb · Többet látni »
1890-es évek
Az 1890-es évek egy évtized volt a gregorián naptárban, amely 1890.
Új!!: Főrendiház és 1890-es évek · Többet látni »
1926
Nincs leírás.
Új!!: Főrendiház és 1926 · Többet látni »
